H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
SZABÓ ISTVÁN: AMI SZOLNOKOT ORSZÁGOSAN IS ISMERTTÉ TETTE
szavú, de hasonló igényével, „...az újjáépülő szolnoki művésztelepen számomra egy munkahelyet, műtermet szíveskedjenek adni". S ezt tette szintúgy BENEDEK Jenő, a Verseghy Gimnázium festőtanára, „ Tisztelettel kérem a Művészeti Egyesületet, hogy részemre sarokműteremlakást kiutalni szíveskedjék. Kérésem támogatására felhozom azt a körülményt, hogy a festéssel komolyan foglalkozok és ehhez megfelelő műterem kellene. Sarokműteremlakás lenne számomra a legmegfelelőbb. Családom van, a tüzelőt télire tárolhatnám, mosás, főzés, háztartási munkák is megoldhatók lennének és a mi a fő, kisebb lévén a műterem (beépített fürdőszoba) könnyebben fűthető. Kérem a Művészeti Egyesületet az elmondottak alapján döntését meghozni." A Művészeti Egyesület szolnoki képviselői bár kétségek között, s nem is egyidejűen, de végül is elfogadták a kérelmeket. A művésztörzstagok természetesen tiltakoztak az eddig törvénynek vett Alapszabály ily mértékű, a művészekkel meg nem tárgyalt felbontása ellen, hivatkozva az említett, Fészek Klubban megtartott igazgatósági ülés döntéseire, a Művészeti Egyesület és ezen belül a művésztelep működési szabályzataira. Azt remélték, hogy a kialakult visszás helyzet csak ideiglenes. „Igen tisztelt Polgármester Úr! Engedje meg, hogy mi, mint a szolnoki művésztelep törzstagjai, visszatérjünk legutolsó gyűlésünk tárgyára. Ezt a lépést pillanatnyilag az indokolja, hogy a közelmúltban Szolnokon járt barátaink arról számoltak be, hogy a már restaurált műtermekbe Szolnokon lakó kollegáink költöztek be. Az igénybe vett műtermek részben évtizedek óta a telep Pesten élő tagjaié voltak, s így befejezett tények késztettek bennünket arra, hogy megkérdezzük igen tisztelt Polgármester Urat, történt-e változás azokban az intenciókban, melyekben mi a legutóbbi pesti közgyűlésünkön megállapodtunk. Feltételezzük, hogy a jelenlegi megoldás átmenetinek számít, s a telep többi műtermének fokozatos helyreállítása után a régi törzstagok jogai nem szenvednek csorbát. " 57 Ezt a levelet is mindannyian aláírták. Ám a Művészeti Egyesület, amely az újjáalakulása óta társadalmi szervezetként működött, elvesztette jogi alap24. kép. Basilides Barna: Lovasok (é.n.) 25. kép. Borbereki Kovács Zoltán: Almaszedő ját, s a valóságban nem rendelkezett már hivatalos döntésjoggal. Ennek ellenére a rendbe hozott négy műteremből egyet — a városban dolgozó, törzstagként is jogosult CHIOVINI Ferenc, a már korábban is teleptag PATAY Mihály és az új igénylő BENEDEK Jenő mellett — még egy ideig megpróbált a Budapesten élő törzstagok számára fenntartani. Elutasította BOTOS Sándor kérelmét, a még nem is végzett, művésznövendékként pályázó GÖLDNER Tibor folyamodványát, valamint BARANYÓ Sándor kétszeri próbálkozását. Azzal az indokkal valamennyi esetben, hogy „az egy jelenleg használaton kívüli műterem a Művészeti Egyesület budapesti tagjai részére van fenntartva és afelett már nem rendelkezünk." Tudták ugyanis, mit jelent a művésztelep szempontjából a kortárs művészet élvonalához tartozó BERNÁTH, MATTIONI, GÁBORJÁNI SZABÓ, ZÁDOR, VIDOVSZKY Szolnokhoz kötődése. Nemcsak művészeti szempontból, de a háború után átszervezett művészeti közéletben elfoglalt pozícióik tekintetében is. Az eseményeket azonban nem tudták már irányítani, így az Újjáépítési Hivatalhoz is kérvényező BOTOS Sándornak átengedték a negyedik renovált műtermet. Ezek után már nem következhetett más, mint az 1950-ben minden egyesületi működésre kiterjedő belügyminisztériumi vizsgálat eredménye: „A lefolytatott vizsgálatból az állapítható meg, hogy az egyesület működését több mint egy éve engedély nélkül szünetelteti, ezért az egyesületet a 77.000/1922, illetve a 181.000/1937. B.M. számú rendelet értelmében fel kell oszlatnom" 59 A hatalom döntött, az indoklás bármi lehetett volna. A lakásokká nyilvánított műtermeket a művészek családjaikkal együtt, meghatározatlan időre kapták. Megszűntek az együttélést szabályzó törvények, a művészetszempontú értékorientáció, a művészek önkormányzata alakította belső hierarchia, a törzstag-vendégtag rendszer. Ezzel végleg elhatárolódott a szolnoki kolónia Művészeti Egyesület irányította közel félszázados működése mindattól, ami az új államrendszerben a későbbiek során tevékenységét alakította. Az első képzőművészeti kiállítást a vármegyeháza 55 SZML SZME ir. 1908július 22-én kelt levél. 56 SZML SZME ir. 1908július 8-án kelt levél. -1950. Vegyes levelezés, 1948. 1948 -1950. Vegyes levelezés, 1948. 1948. 57 SZML SZME ir. 1908—1950. Vegyes levelezés, 1948. 1948. október 8-án kelt levél. 58 SZML SZME ir. 1908—1950. Vegyes levelezés, 1949. 59 SZML SZME ir. 1947—1950. 1950. augusztus 21-én, Pálfy Ernő osztályvezető aláírásával. 291
