H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
SZABÓ ISTVÁN: AMI SZOLNOKOT ORSZÁGOSAN IS ISMERTTÉ TETTE
12. kép. Chiovini Ferenc: Kánikula (1946) lakokkal várták az újjáéledést, — nem a golyók, nem bombák robbanásai, hanem a szükséget szenvedő helyi lakosok tették véglegesen tönkre. A zűrzavaros időket kihasználva a műtermekből széthordták mindent, ami mozgatható volt. Olyan mértékig, hogy a lakrészek hamarosan használhatatlanná váltak. Megsemmisült, illetve ismeretlen helyre került a Művészeti Egyesület irattára, könyvtára és a század elejétől szisztematikusan gyűjtött képtári anyaga. A telep érdekében az első lépést a Csongrádról 1943ban Szolnokra helyezett, vendégtagul hívott festőművész, BENEDEK Jenő rajztanár tette meg. 1945 tavaszán — Kaposvári Gyula véleménye és bizonyítékai szerint a február és április közötti időszakban — a közmunkaváltság lerovására és nyilvántartására Zsemlye Ferenc polgármester megbízására bélyegeket tervezett. „ ...Az elkészített ceruzavázlatok mindegyike az újjáépítés hősét, a munkást ábrázolta erőteljes megfogalmazásban. A témájában és megoldásában sikeres vázlatok alapján készítette el... a helyi sokszorosításhoz alkalmas linómetszeteket, amelyekről egyenként 10—15 levonat készült... " A Munka összefoglaló néven ismert, összesen 9 db 31x25 mm méretű bélyegek egyes címletei Kubikos, Zsákoló, Kovács, Munkás, Favágó címmel kerültek kinyomtatásra feketefehér, illetve 4 esetben színes alányomással, a szolnoki Sarkadi-féle nyomda termékeként többféle papíron, perforált és vágott széllel több ezer példányban. Eredeti rendeltetés szerint azonban nem kerültek felhasználásra, mert a közmunkaváltság lerovását másképpen szabályozták. 37 (összeáll.: dr. EGRI Mária és dr. SZABÓ István): A régi Szolnoki Művésztelep alkotásai. Dr. Elek István hagyatékából. Szolnok, 1979. 20. 38 KAPOSVÁRI Gyula: BENEDEK Jenő festőművész linómetszete a „Munka" című szolnoki bélyegsorozathoz. In: Jászkunság 286 Városi bélyegként viszont 1945 nyarán forgalomban volt különféle — az inflációt követő — felülbélyegzésekkel. A háború előtti időszakban törzstagságot nyert művészek közül leghamarabb CHIOVINI Ferenc jelentkezett a romos városban. A harcok idején ő is bujkált. Nem származása miatt, hanem mert katonaköteles volt, márpedig a mozgósítást, a bevonulást minden lehetséges módon meg akarta úszni. Hamis orvosi papírokkal, a Teleki Intézettől kapott alkalmatlansági iratokkal egy ideig Tiszapüspökiben húzódott meg családjával, illetve Budapesten, ahol BORBEREKI KOVÁCS Zoltánoknál rejtőzött a háború végéig. 1946-ban azonban már kétségkívül Szolnokon van. A Tiszavidék című lap munkatársa szeptemberben riportot készít vele, amiből kiderül, hogy feltétlenül bízik kollégái Szolnokra való visszatérésében. „Már az idén is érdeklődtek a tagok a lejövetel lehetősége felől. Tudomásom van arról, hogy Pesten is dolgoznak, hogy a telep rendbehozására az anyagi feltételeket megteremtsék. A művésztelep már átélt 1919-ben is krízist, ha nem is ilyen nagyot és a tagok akkor sem lettek hűtlenek Szolnokhoz" — nyilatkozta. 39 Nemcsak szóban , de írásban is megfogalmazta gondolatait. Egri Mária CHIOVINI Ferenc monográfiájából tudjuk, hogy valóságos tanulmányt készít, amelyben a telep újjászületésének szükségességét hangsúlyozza, történetileg elemzi, mióta gyűjti össze ezen a helyen a telep a képzőművészeti szellemi erőket. Hosszú idő telt el, s évtizedek során „ ...ez a vidék a magyar kultúra egyik tartóoszlopáváfejlődött. A háború megint tönkretette a telepet, az egyik épület teteje középen beszakadt, a másik kevés javítással helyrehozható, ajtó, ablak, padló hiányzik, de a falak épek. Ha a helyreállítás késik, a hó leszakítja a tetőt, az eső eláztatja a falakat és nem lesz érdemes rendbe hozni. Néhány festő még lejön, lehozzák régi emlékeiket, azok száma is gyérül, azután valaki eltalálja, hogy Szolnok nem is olyan festői, mint mondták és a magyar kultúra 13. kép. Szlányi Lajos: Tisza-híd (é.n.) (továbbiakban JAKU), XVI. évf. 1—2. sz., 1970. március-június, 26—30. 39 L.D. Beszélgetés CHIOVINI Ferenccel a művésztelep újjáépítéséről, a művészi termelőmunka megindításáról. Tiszavidék, 1946. szeptember 1.
