H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

EGRI MÁRIA: MÉSZÁROS LAJOS

Bánk bán — Tiborc panasza Bánk bán — Gertrudis meggyilkolása Bánk bán — Melinda halála a kétfígurás Csemeteültetők képével jelentkezett, s még 1961 decemberében megrendezi a Szigligeti Színház előcsarnokában első önálló kiállítását. Névtelen cikkíró elemzi a tárlatot a Szolnok megyei Néplapban. Általában premierekhez kapcsolódóan mutatják be a fiatal szolnoki művészeket. A korabeli kritikákkal megegyezően irányzatos a cikk, itt is a Csapolás-t említi. ,JNagyobb méretű vásznain a munkásság dicséretét zengi"— írja. Kiemeli még a kiállítás Hídépítés képét, amely „az új Tisza-hídon dolgozó munkások nehéz küzdelmét eleveníti meg." Részletesen írja le a tárlat egyik „legkedvesebb", „leghangulatosabb" festményét, a Nyomolvasó úttörők-et, s megemlíti az 1959-ben először nyilvánosság elé vitt Bánk bán-sorozatot.

11 Mészáros Lajos művészetében olajképei mellett legalább olyan jelentős helyet foglalt el a sokszorosított grafika. Nemcsak azért, mert egy-egy színes linóleummetszet, rézkarc elérhetőbb ára miatt hamarabb talált a kispénzű művészetkedvelők között gazdára, hanem azért is, mert ő maga is szívesen bíbelődött a metszés technikájával. Kitűnő rajzkészsége figurális festményein is követhető, de hagyatékában több korai ceruzarajz, a Néplap számára készített tollrajzai, színházi skiccei is erről tanúskodnak. Fekete-fehér linóleummetszetein a sötét-világos részletek kompozíciós lehetőségeit maximálisan kihasználja, metszőkésével rajzol, és a tónusok variálásával fest is egyben. Színes linóleummetszetein temperaképeihez hasonlóan, foltszerűen helyezi el a színeket. (Tiszai átkelés). Színes rézkarcain, linóleummetszetein kedvvel időz egy-egy város képénél, többek között Sárospatak, Eger, Pécs, Debrecen és főként Szolnok, a Tabán szerepelnek lapjain. Apró falvakat, sík és dombos tájakat látunk karcoló tűje nyomán, köztük a Balaton vidékét, a Bükk domborulatait. Születési helyét, Sály látképét, a keresztekkel jelzett temetővel, ahol ő maga is végül nyugalmat lelt. A tiszai kompátkelés témáját majd minden technikával megelevenítette. Számos rézkarca született a Tisza és a Zagyva partján, mesélve fákról, vízről, nádasokról, ladikokról, halászokról. Tematikája igen széles volt, mind rézkarcai, mind linóleummetszetei között történelmi témákkal is találkozunk. Itt most csak a Bánk bán-sorozatát és egy lapot emelnénk ki Rákóczival foglalkozó lapjai közül. A szolnoki Szabadtéri Színpad 1956. június 14-i megnyitó előadása a Bánk bán volt. A darabot a következő téli évadban Seregi László rendezésében, parádés szereposztásban, bemutatták a kőszínházban is. Az előadás sokat foglalkoztatta a sajtót, s a színházzal, színészekkel, újságírókkal igen jó kapcsolatban élő művészeket. A fiatalok rendszeresen rajzoltak a szolnoki lapok számára, Mészárostól is éveken át közöltek illusztrációkat, színházi jeleneteket, útirajzokat. A művész Bánk bán-sorozata nyilván fenti ihletésből fakadt. Érdeklődésével nem állt egyedül, az 1957-es, Műcsarnokban rendezett Tavaszi Tárlaton Botos Sándortól többek között Melinda című olajképe szerepelt. 1814-ben, az Erdélyi Múzeum drámapályázatára dolgozta fel Katona József a 13. századi magyar történelem egy drámai szakaszát. Az olasz Meránból nősült II. Endre udvarában játszódó, ármányokban, nemes érzelmekben, szenvedélyben gazdag dráma alapmotívuma a lázadás az idegen uralom ellen, a haza és a felszentelt király iránti elkötelezettség összeütközése, a népe és családja védelmében elkövetett gyilkosság megítélése. A Galíciában hadakozó király helyett meráni rokonaival, idegen udvartartásával regnáló felesége, Gertrudis magyarságot elnyomorító, pazarló életmódja ellen elégedetlenkedő nemesek Bánk bánhoz, a király helyetteséhez fordulnak. A bán Tiborc panaszán keresztül látja népe sorsát, s látja, miként gázol becsületébe a királynő léha öccse, aki Gertrudis engedékenysége, környezetének cselszövése révén megbecsteleníti, majd meggyilkoltatja az eszét vesztett Melindát. A hazáért vállalt felelősség és 10 Szolnoki Művésztelep kiállítása. Budapest, Műcsarnok május. Katalógus. Előszó: Cseh Miklós 1961. 11 (n.n.): Mészáros Lajos kiállítása a Színházban. Szolnok megyei Néplap 1961. XII. 7. 6. 257