H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

EGRI MÁRIA: MÉSZÁROS LAJOS

betöltésére való törekvés. Mészáros Lajos Táncospár című mozaikja, — mely festményeinél jobban bizonyítja alkotója erőteljes tehetségét.'''' Az 1960/6l-es Téli Tárlat katalógusának címlapjára preferált témája miatt Mészáros Csapolás festménye kerül. Kaposvári Gyulának, a múzeum igazgatójának előszava dicséretesnek tartja a mezőgazdasági és ipari témájú festmények gyarapodását, igazolásul megemlíti a Kombáj njavító, Istállók Héken, Cséplés, Megérkeztek a gépek, Gabonarostálás, Őszi szántás, Építkezés, Iskolareform stb. címeket. Több művet elemez, köztük Mészáros képeiről írja: „Milyen tüzes, rőt, vöröses színekkel oldotta meg Mészáros Lajos a Csapolás című képét, a kiállítás egyik legsikerültebb művét. De jelentős egyéni fejlődést jelent a Kombájnjavító című képe is.'"

6 Ma már szinte érthetetlen, hogy a Csapolás milyen mértékben nyerte el a kiállításrendezők, műkritikusok tetszését. Mészárosnak ez az egy képe nagyobb sikert ért el, mint a művész összes munkája együttvéve. Ecsery Elemér a Jászkunság márciusi számában ugyanezt a képet emeli ki Gondolatok a szolnoki Téli Tárlat után címmel közölt, hosszú írásában. Tipikus az írás abban a vonatkozásban, hogy Ecsery miképp próbálja a „tudományos szocializmus tanainak pontos ismerete és helyes alkalmazása" kérdését, a vezessük művészeinket a „marxista világnézet helyességének felismeréséhez" proletkult irányelvét valamilyen esztétikai mércével egyeztetni. Bár kiemeli írásában, hogy „a kvalitás fokát nem az ehhez vagy ahhoz az irányzathoz és stílushoz való tartozás határozza meg, hanem a mű benső lényege, őszintesége, általános és örök emberi mondanivalója". Hangsúlyozza, hogy „művészettörténetünk tisztázta már és egyértelműen kinyilvánította, nemzeti művészetünk múltjából mint továbbmutató örökséget Nagybányát és Szolnokot s vele az alföldi festészetet kell elfogadnunk". Ugyanakkor ragaszkodik a szocialista téma", a „korszerű tartalom korszerű formaeszközökkel" történő megjelenítéséhez. Megjegyzi, hogy a tartalom és forma kérdései a „közelmúltban hamis megfogalmazásban léptek porondra Szolnokon." A szolnoki művésztelep fiatal és vitathatatlanul nagy reményekre jogosult nemzedékét említi, ugyanakkor feltehetően az akkor már kevésbé preferált Benedek Jenőre gondol. Ugyanis a naturalista formai eszközöket csupán egyedül ő használta a „közelmúltban" a személyi kultuszba ágyazott tartalom kifejezésére. Ecsery írását ugyanazok az ellentmondások feszítik, Bánk bán — Udvari bál Bánk bán — Ottó és Melinda amelyek 1948 és 1956 között a Szabad Művészet folyóirat cikkeiben is követhetők. Ha a művészetet agitatív szerepre kényszerítik, ha átszínezi, irányítja a politika, megszűnik maga a művészet, a szubjektív minőségteremtés lehetősége. A műtörténész cikkében egyértelműsíti a kiállított művekkel kapcsolatos „kultúrpolitikai" direktívákat; ,Joggal várjuk el alkotóinktól a művészetek bármelyik területén, hogy alkotásaikban társadalmi formánk jelen szakaszának fejlődése, az új eredmények újszerű hangban nyilvánuljanak meg"* A Mészárosról mondottakat ő is Csapolás olajképével illusztrálja. A művész oeuvrejének közel sem legjobb darabját egyenesen „himnikus"-nak minősíti. ,Mészáros Lajos két képpel is elegendő biztosítékot hagyott maga felől. A kiállítás legjobb munkái közt tudhattuk Csapolását, melyen a kevés szóval sokat mondás a domináló. A művész a legegyszerűbb eszközökkel, a vertikális és a horizontális tagolás mértani látszatával tudott képének monumentális hatást biztosítani. Itt nyugalom és erő együtt van jelen, melyet teljesebbé gazdagít a mindent elborító tűz-fény áradat. Azért is üdvözölnünk kellett e képet, mert ezzel a mezőgazdasági jellegből túltekintve, bátran és tipizált megjelenítésében az ipari munka himnikus dicsőítését adta." 1961 májusában rendezte meg a budapesti Műcsarnok a szolnoki művésztelep jubiláris kiállítását. Cseh Miklós előszavában írja: ,£rtékes gyűjteményt mutat be Mészáros Lajos — a változatos tárgyú olajképek mellett különösen érdekesek a Bánk bánt illusztráló metszetei..."

10 S bár a katalógus szerint Mészáros 5 olajképpel, 3 monotypiával, 1 ceruzarajzzal és a Bánk bán-sorozattal szerepelt, az illusztrációk közé itt is Csapolás festményét választották. A Téli Tárlaton Az Almaszedők-höz hasonló témával, 5 Ladányi Mihály: Gondolatok a Tavaszi Tárlaton. Szolnok Megyei Néplap 1960. június 16. 5. 6 A szolnok megyei képzőművészek Téli Tárlata. 1960. dec. 11 — 1961. jan. 15. Damjanich János Múzeum, Szolnok. Katalógus. Előszó: Kaposvári Gyula 7 Ecsery Elemér: Gondolatok a szolnoki Téli Tárlat után. Jászkunság (JAKU) VII. évf. l.sz. 1961 március. 8 U.o. 9 U.o. 256