H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
SZABÓ LÁSZLÓ: A NÁD FELHASZNÁLÁSA A KÖZÉP-TISZA VIDÉK FALVAINAK ÉPÍTKEZÉSÉBEN
épületek ablakain még a hatvanas években gyakran találkoztunk olyan ablakokkal, ahol a keret nem üvegezve volt, hanem hosszanti irányban futó nádszálakat erősítettek rá. Az ablakkeret vagy -ráma olykor ékekkel volt beszorítva, de zsanáros keretet is nádaztak be. Hasonlóan ajtót, félajtót is tettek házak pitvarára, tornácára vagy melléképületekre. Az ajtókeret vagy -ráma középen osztott volt, de a nádszálak az aljától a tetejéig függőlegesen voltak terítve, s kettős keret közé szorítva. Tiszasason és Tiszaföldvár-Homokon ablakra sötétítő függönyt is készítettek nádszálakból. A vízszintesen elhelyezett, ritkásan lefektetett nádat a végétől mintegy 7 centiméterre cukorspárgával kötötték össze, majd a nádszálakba középen tüzes árral lyukakat égettek, s ezen húzták át a spárgát, amelynek vége 15—20 cm-re lelógott, s egyik helyen parafa dugó, másik helyen átfúrt dió volt a nehezéke. A lelógó vég meghúzásával az ablak elé felszerelt nádsötétítőt össze lehetett húzni, mint ma a reluxa redőnyöket. Az ajtó fölé erősített lécre kb. 1,5—2 cm távolságra egymástól földig lelógó cukorspárgákat erősítettek, amelyre 7—8 cm hosszú, egyenletes vastagságú feldarabolt nádat húztak rá. Ez a függöny szobát, a pitvart a légytől óvta meg. Vezsenyben borbély műhely, Cibakházán szatócsbolt ajtaján is láttam hasonló függönyt. Lakásdíszül szolBAGI Gábor 2003 Hagyatéki leltárak és tanulságaik. ML. 78 —79. 145 —153. BELLON Tibor 2003 A Tisza néprajza. Budapest DÁM László 1980 Magyar néprajz. I. Építkezés. KLTE Bölcsészettudományi Kar. Kézirat. Tankönyvkiadó. Budapest FÉNYES Elek 1851 Gcográphiai szótár. I — II. Pest MAJOR Bálint 1896 Tisza-Nagy-Rév község története. Czcglcd SOÓS Imre 1958 A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon. Szolnok SZABÓ István 1994 Stöessel uradalom instrukciói. Klny. SZABÓ Lajos 1966 Redemptusok és irrcdemptusok harca Kunhegyesen. (Adattári Közlemények 4.) Szolnok SZABÓ László 1967 A Tiszazug népi építkezése. Jászkunság XIII. 3. 175 —180. gált csipketerítős asztalon vagy a tisztaszoba politúrozott szekrényei tetején a csokorba szedett tollasvégű nád, gyakran a káka bugájával együtt. 4. A Közép-Tisza-vidéken az egész faluképet meghatározó nád, nádépítmények ma csak nyomokban találhatók meg. A náddal való foglalkozás csupán néhány specialista tudománya. Régebben sokkal általánosabb volt, s mélyebb tudással, gyakorlatban alkalmazható ismeretekkel kötődött a közösséghez. Nem szóltunk itt a nád egyéb területeken való felhasználásáról, olyanokról, amelyek széleskörű felhasználását dokumentálják (nádaljú koporsó, mértékvétel a halottról; nádból készített használati tárgyak: kés, villa, lyukasztó, gobolyító, nyárs, nádszál szívószálként való alkalmazása, lápi kút...), s azt, hogy az egyes közösségek életében milyen nélkülözhetetlen anyag volt. A még álló építményekből, a bontás során megfigyelt szerkezetekből, egykorú leírásokból és az emlékezetből az építkezésre vonatkozóan ennyit lehetett még sokévi hosszas, bár nem csupán erre irányuló gyűjtéseink során megmenteni az utókor számára. Az itt leírtakat a mindennapi muzeológusi munka melléktermékének s törvényszerű velejárójának tekintem. Tervem, hogy sok más területen hasonlóan felhalmozódott anyagomat megkísérelem a jövőben közreadni, hogy mások használhassák. 1982 Kunszentmárton lakosságának ízlésváltozása az építkezés tükrében. In: Kunszentmárton és a Tiszazug kisipara. Szolnok. 1991 Gazdaságtípusok és az építkezés összefüggése a tiszazugi szőlőkben. In: Történelem, régészet, néprajz (szerk: Ujváry Z.) Debrecen. 253—269. 1992 Sárból készült ülő- és fekvőpadkák az Alföld középső részén. In: Kultúra és tradíció. 2. köt. Miskolc. 679 —692. SZŰCS Sándor 1943 A sárréti nádház és élete. NÉ. 133—149. SZTRINKÓ István 1981 Népi építkezés és lakáskultúra a Tiszazugban. In: 10 éves a Tiszazug kutatása, (szerk: Szabó L.). Szolnok. 110—118. 1982 Adatok Csépa település népi építkezéséhez. In: Csépa. Tanulmányok egy alföldi palóc település népéletéről, (szerk: Barna G.), I—II. I. Eger—Szolnok. 140—151. TÓTH Dezső 1942 A hevesnagykunsági református egyházmegye múltja. I— II. Debrecen VÁLYI András 1896—1799 Magyarország leírása betűrendi sorban. I— III. Buda IRODALOM 241