H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

SZABÓ LÁSZLÓ: A NÁD FELHASZNÁLÁSA A KÖZÉP-TISZA VIDÉK FALVAINAK ÉPÍTKEZÉSÉBEN

épületek ablakain még a hatvanas években gyakran talál­koztunk olyan ablakokkal, ahol a keret nem üvegezve volt, hanem hosszanti irányban futó nádszálakat erősítettek rá. Az ablakkeret vagy -ráma olykor ékekkel volt beszorítva, de zsanáros keretet is nádaztak be. Hasonlóan ajtót, fél­ajtót is tettek házak pitvarára, tornácára vagy melléképü­letekre. Az ajtókeret vagy -ráma középen osztott volt, de a nádszálak az aljától a tetejéig függőlegesen voltak terítve, s kettős keret közé szorítva. Tiszasason és Tiszaföldvár-Homokon ablakra sötétítő függönyt is készítettek nádszálakból. A vízszintesen elhe­lyezett, ritkásan lefektetett nádat a végétől mintegy 7 centi­méterre cukorspárgával kötötték össze, majd a nádszálak­ba középen tüzes árral lyukakat égettek, s ezen húzták át a spárgát, amelynek vége 15—20 cm-re lelógott, s egyik he­lyen parafa dugó, másik helyen átfúrt dió volt a nehezéke. A lelógó vég meghúzásával az ablak elé felszerelt nád­sötétítőt össze lehetett húzni, mint ma a reluxa redőnyöket. Az ajtó fölé erősített lécre kb. 1,5—2 cm távolságra egy­mástól földig lelógó cukorspárgákat erősítettek, amelyre 7—8 cm hosszú, egyenletes vastagságú feldarabolt nádat húztak rá. Ez a függöny szobát, a pitvart a légytől óvta meg. Vezsenyben borbély műhely, Cibakházán szatócs­bolt ajtaján is láttam hasonló függönyt. Lakásdíszül szol­BAGI Gábor 2003 Hagyatéki leltárak és tanulságaik. ML. 78 —79. 145 —153. BELLON Tibor 2003 A Tisza néprajza. Budapest DÁM László 1980 Magyar néprajz. I. Építkezés. KLTE Bölcsészettudományi Kar. Kézirat. Tankönyvkiadó. Budapest FÉNYES Elek 1851 Gcográphiai szótár. I — II. Pest MAJOR Bálint 1896 Tisza-Nagy-Rév község története. Czcglcd SOÓS Imre 1958 A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon. Szolnok SZABÓ István 1994 Stöessel uradalom instrukciói. Klny. SZABÓ Lajos 1966 Redemptusok és irrcdemptusok harca Kunhegyesen. (Adattári Közlemények 4.) Szolnok SZABÓ László 1967 A Tiszazug népi építkezése. Jászkunság XIII. 3. 175 —180. gált csipketerítős asztalon vagy a tisztaszoba politúrozott szekrényei tetején a csokorba szedett tollasvégű nád, gyakran a káka bugájával együtt. 4. A Közép-Tisza-vidéken az egész faluképet megha­tározó nád, nádépítmények ma csak nyomokban találhatók meg. A náddal való foglalkozás csupán néhány specialista tudománya. Régebben sokkal általánosabb volt, s mélyebb tudással, gyakorlatban alkalmazható ismeretekkel kötődött a közösséghez. Nem szóltunk itt a nád egyéb területeken való felhasználásáról, olyanokról, amelyek széleskörű fel­használását dokumentálják (nádaljú koporsó, mértékvétel a halottról; nádból készített használati tárgyak: kés, villa, lyukasztó, gobolyító, nyárs, nádszál szívószálként való alkalmazása, lápi kút...), s azt, hogy az egyes közösségek életében milyen nélkülözhetetlen anyag volt. A még álló építményekből, a bontás során megfigyelt szerkezetekből, egykorú leírásokból és az emlékezetből az építkezésre vonatkozóan ennyit lehetett még sokévi hosszas, bár nem csupán erre irányuló gyűjtéseink során megmenteni az utó­kor számára. Az itt leírtakat a mindennapi muzeológusi munka melléktermékének s törvényszerű velejárójának tekintem. Tervem, hogy sok más területen hasonlóan fel­halmozódott anyagomat megkísérelem a jövőben közre­adni, hogy mások használhassák. 1982 Kunszentmárton lakosságának ízlésváltozása az építkezés tükrében. In: Kunszentmárton és a Tiszazug kisipara. Szolnok. 1991 Gazdaságtípusok és az építkezés összefüggése a tiszazugi sző­lőkben. In: Történelem, régészet, néprajz (szerk: Ujváry Z.) Debre­cen. 253—269. 1992 Sárból készült ülő- és fekvőpadkák az Alföld középső részén. In: Kultúra és tradíció. 2. köt. Miskolc. 679 —692. SZŰCS Sándor 1943 A sárréti nádház és élete. NÉ. 133—149. SZTRINKÓ István 1981 Népi építkezés és lakáskultúra a Tiszazugban. In: 10 éves a Tisza­zug kutatása, (szerk: Szabó L.). Szolnok. 110—118. 1982 Adatok Csépa település népi építkezéséhez. In: Csépa. Tanul­mányok egy alföldi palóc település népéletéről, (szerk: Barna G.), I—II. I. Eger—Szolnok. 140—151. TÓTH Dezső 1942 A hevesnagykunsági református egyházmegye múltja. I— II. Debre­cen VÁLYI András 1896—1799 Magyarország leírása betűrendi sorban. I— III. Buda IRODALOM 241

Next

/
Thumbnails
Contents