H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
GY. FEKETE ISTVÁN: SZOLNOK ÉS AZ 1956-OS MAGYARORSZÁGI FORRADALOM ÉS KATONAI INTERVENCIÓ
Az elsőfokú katonai bíróságok által elítéltek megoszlása (824 fő) 122 Megnevezés Száma (fő) Létszám %-ban Katona 379 45,9 Határőr 36 4,4 Rendőr 65 7,9 Polgári egyén 344 41,9 A „fegyveresek" részére a büntetések többségét a Munkás-, illetve Forradalmi Katonai Tanácsokban való részvételért, illetve azok döntéseinek végrehajtásáért szabták ki. Ehhez képes másodlagos volt a fegyveres harcban való részvétel. Az ügy pikantériája, hogy ezeket a testületeket viszont a honvédelmi minisztérium utasítására kellett megalakítani. Az MSZMP kezdetben a hadsereg „közömbösítését" tűzte ki célul. Amikor jelentkeztek a hatalom stabilizálódásának tünetei, elvárták a tiszti és tiszthelyettesi állománytól a hűségnyilatkozatot. A Magyar Néphadsereg életében a „Tiszt Nyilatkozat" az első jelentős „tisztítótűz"-ként fogható fel. Szolnokon is hasonlóan alakultak az események, 1957 tavaszáig a városban szolgáló katonai parancsnokok helyükön maradtak. A helyzet „normalizálása", a karhatalomban való közreműködés, a helyzet kivárás jellemezte ezt az időszakot. 1957 márciusában azonban megkezdődött a fegyveresek letartóztatása is. Sokak esetében ez az aktus teljesen váratlanul történt. Kablay Lajos például egy, a városi rendőrég fogdájában dolgozó szakmunkást kér meg arra, hogy értesítse feleségét az őrizetbe vételéről. Szolnokról 20 hivatásos katona „került gyanúba", és 9 ellen született bírósági ítélet. Ők a következők voltak: 1. Kablay Lajos alezredes 2. Szatmári József százados 3. Borsodi Árpád őrnagy 4. Kiss Gyula őrnagy 5. Varjú Zsigmond főhadnagy 6. Kis Varga Sándor főhadnagy 7. Decsi Ferenc százados 8. Steták József főhadnagy 9. Nagy Imre főhadnagy A Kilián Iskolához tartozó kunmadarasi ezredtől Hagymási Jenő százados, parancsnok, Kardos József főhadnagy és még mások ellen indult bírósági eljárás, és született ítélet. Kablay Lajos még a katonai bíróság előtt sem tudott más lenni, mint amit emberi, katonai méltósága diktált. Ennek jó példája volt az a „közjáték", ami közte és az ítéletet kihirdető bíró között lejátszódott. „A bíró: Van-e valami kívánsága? Kablay válasza: Szeretnék a feleségemmel a börtön kapujáig elsétálni. (Ez Budapesten a Fő utcán néhány méternyi távolság volt — szerz.) Bíró: Nem szégyenli a rabruhát? 122 A két táblázat a „Tizenhárom nap, amely..." Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc történetéből című kiadványból való, amely a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gondoKablay: Úgy gondolom, hogy azt nem nekem kell szégyellni." 3 Az akkori események kapcsán megállapítható, hogy a Szolnok helyőrségben szolgálatot teljesítő katonai vezetők feladataikat esküjükhöz híven, emberséggel, legjobb tudásuk szerint végezték. Ez akkor is így van, ha annak idején többen megalkuvással, határozatlansággal vádolták őket, és az új hatalom többségüket végérvényesen megfosztotta rangjuktól, eltiltotta hivatásuk gyakorlásától. Az adott helyzetben ezek az emberek nemcsak katonáikért, hanem Szolnok város lakóiért, főleg annak fiatalságáért érzett felelőséggel cselekedtek. Ezért csak köszönettel és hálával tartozhat az utókor nekik. Tetteik, viselt beosztásuk alapján külön is meg kell megemlékezni Kablay Lajos posztumusz ezredesről, helyőrségparancsnokról és Szatmári József posztumusz őrnagyról, Szolnok város védelmi parancsnokáról. Kablay Lajos posztumusz ezredes 1911. október 11-én született Rákosszentmihályon. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia elvégzése után, 1934. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. A légierőnél légifénykép-kiértékelő, majd megfigyelő kiképzésben részesült, és elvégezte a vadászrepülő-tanfolyamot is, melynek befejeztével megkapta a tábori pilótáknak járó „Aranysas"-t. A második világháború éveiben bevetésre járó megfigyelőtisztként és tanfolyamparancsnokként teljesített szolgálatot, majd három évet töltött szovjet hadifogságban. A Vöröskereszt itt értesítette arról, hogy kislánya született, és hogy a szüléskor felesége meghalt. 1948-ban tért haza, itthon századosként igazolták. 1949—51 között alig két évig századparancsnok, a megfigyelőképzés vezetője, majd 1951 júliusától a Honvéd „Kilián György" Repülő Hajózó Tiszti Iskola parancsnoka. Ez időben nősült újra. A Hajózó Tiszti Iskola ezekben az időkben szervezetét, létszámát és feladatait illetően meghatározó szerepet töltött be a magyar légierőben. Kablay Lajos posztumusz ezredes mellszobra a róla elnevezett téren, Szolnokon zásában és Horváth Miklós szerkesztésében 2003-ban Budapesten jelent meg. 123 Steták József visszaemlékezése. 202
