H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
GY. FEKETE ISTVÁN: SZOLNOK ÉS AZ 1956-OS MAGYARORSZÁGI FORRADALOM ÉS KATONAI INTERVENCIÓ
Minden bizonnyal az lehetett, hogy a 30-án befutott „riasztó hírek kavalkádjából" másnapra egy olyan kép állt össze, mely szerint a kommunista hatalom Magyarországon összeomlik (összeomlott), amit csak egy azonnal katonai beavatkozással lehet megállítani. November 1-én Nagy Imre rádióbeszédében bejelentette az ország semlegességét, a Varsói Szerződés Szervezetéből történő kilépését. 73 Ez az addig kétkedőket is a radikális oldalra állította. Az október 31 -i pártelnökségi ülésen nagy vita alakult ki az új magyar kormány összetételét illetően. Itt szóba kerültek a Moszkvába emigrált volt vezetők, 74 épp úgy, mint a „reformvonal" képviselői. A szovjetek a szocialista országok többségének vezetőivel folytatott konzultáció után véglegesítették a listát, és megkezdték az „új magyar kormány" életre keltését. E folyamat egyik kulcsfontosságú mozzanata volt „Kádár János képbe és pozícióba helyezése". Kádár az akkori eseményekről később egy alkalommal a következőt nyilatkozta. „Rettenetesen nehéz volt dönteni. Hiszen nem is napról napra, inkább óráról órára éltünk, holtfáradtan, elcsigázva, pontos információk nélkül. Inkább az ösztöneinkben, a tapasztalatainkban bízhattunk, mint a nem ismert vagy nem jól ismert tényekben. És az ember nem szívesen adja fel a reményt, különösen, hogyha az ország sorsáról van szó. De aztán eljött az óra, amikor már nem reméltem,..." Ő ebben a lélektani helyzetben került a további események sodrába. November 1-én a szovjet követséggel akkor az IIB (MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága) tagjai közül Münnich Ferenc állt kapcsolatban. Ezért Andropov kezdeményezésére Münnich javasolta Kádárnak, hogy a szovjet csapatmozgásokkal kapcsolatos félreértések tisztázása érdekében tárgyaljanak a nagykövettel, aki rezidenciáján várja őket. Kádár gyanútlanul hagyta el a parlamentet, úgy ment el, hogy távozását sem tudatta senkivel, még az épületben tartózkodó feleségével sem. Akkor távozott a miniszterelnöki szobából, amikor Nagy Imre a kínai nagykövet tájékoztatóját hallgatta. Kádár a Belügyminisztériumba ment, ahol Münnich felhívta Andropovot és közölte, hogy Kádár ott van nála. Rövid beszélgetés után azt mondta, hogy tíz perc múlva ott lesznek a nagykövetnél. Münnich és Kádár a szovjet nagykövetség épülete elé hajtott, és a kapun csengettek. Mintegy tízpercnyi várakozás után egy másik autó állt meg az épületnél. Két orosz szállt ki a járműből, akik Kádárhoz és Münnichhez léptek, s kérték őket, szálljanak át az ő kocsijukba. Hosszabb tanakodás után Kádár és Münnich azzal az ígérettel szálltak a szovjet autóba, hogy Tökölről vissza is hozzák őket. Másnap (2-án), amikor Nagy Imre kérdőre vonta Andropovot Kádár és Münnich eltűnése ügyében, a nagykövet határozottan visszautasította a magyar miniszterelnök minden vádját. Ez a magatartás megerősítette Nagy Imrét abban a meggyőződésében, hogy „Kádárt és Münnichet, de Kádárt elsősorban, az oroszok tőrbe csalták és elhurcolták." 75 A „tőrbecsaló" az SZKP KB Elnöksége volt. A kiválasztott magyar személyek Moszkvába szállításáért Leonyid Brezsnyev KB-titkár volt a felelős. Andropov tehát az SZKP KB Elnöksége (konkrétabban Brezsnyev) utasítására hívta (Münnich közvetítésével) Kádárt a szovjet nagykövetség elé, majd vitette ki a tököli reptérre. Itt Andropov nagykövet közölte vele, hogy a legmagasabb szintű szovjet vezetők kívánnak vele a kialakult helyzetről tárgyalni, de mindennek a legnagyobb titoktartás mellett, és gyorsan kell lebonyolódnia. 76 Tökölről egy LI—2 Teve típusú gépen a már ismert légi folyosón, Szolnokon át Munkácsra repültek. Innen az ungvári pártbizottságra utaztak, ahol egy rövid pihenő után találkoztak Brezsnyevvel 77 . Bresztben Kádárt és Münnichet „elkülönítették egymástól". Kádár egyedül, míg a többiek (Brezsnyev, Münnich, Bata) egy-egy IL—14 „Crate" kormány géppel utaztak Moszkvába. Münnich (mint volt moszkvai nagykövet) ismert volt az ottani vezetés számára, Kádárt pedig hagyták, hogy útközben „gondolataiba merülhessen". A vnukovói repülőtéren Kádárt Igor Medvegyev (KB részéről) és Nyikolaj Dzuba (a magyar delegációk állandó tolmácsa) fogadta. Kádár szürke zakóban és sötét nadrágban volt (a nap folyamán ott Moszkvában szereztek számára egy felöltőt és más ruhadarabokat). Kádár egyaránt érezhette magát fogolynak, mint (a diktált feltételek elfogadása esetén) kijelölt vezetőnek. 78 Erről a repülőútról Brezsnyevvel egy későbbi beszélgetés alkalmával a következők szerint emlékeztek: „ Te magadba roskadva ültél magányosan, nem tudván, hogy milyen sors vár rád, de én sem voltam könnyebb helyzetben, mert Hruscsov azt mondta, fejeddel játszol, ha ez az akció nem sikerül. De sikerült, mondta elérzékenyülve, majd könnyel a szemében átölelte az elérzékenyülésre ugyancsak hajlamos másik öregembert. " 7 2-án és 3-án pontosították és véglegesítették a Kádár vezette „új" kormány személyi összetételét (Münnich, Apró, Rónai, Kiss, Marosán, Kossá, míg Dögeiről később döntöttek), és végleges formát kaptak az új vezetés „színrelépésével" kapcsolatos dokumentumok. 2-án hagyták jóvá Konyev marsall 4-re keltezett napiparancsa szövegét, és pontosították az intervenció katonai és KGB tervét. Az elnökségi ülés anyagainak kidolgozásában a fő szerepet Zsukov, Konyev, és Szeröv 80 játszotta. 81 Az SZKP Elnökség október 31 -i döntésének megfele73 Népszabadság 1956. nov. 2. 74 Rákosi Mátyás, Gcrő Ernő, Hegedűs András, Piros László, Kovács István, Bata István, Janza Károly és még mások, október 28-án kimentek Moszkvába és ott később részt kértek az új magyar kormány megalakításának tennivalóiból. Feitl I. i. m.16—19. p., Döntés a Kremlben. 62-64.p. 75 Huszár T. i. m. 328. és 333—334. p. 76 Uo. 334. p. 77 Azon véleményekhez, hogy Kádár nem is volt Moszkvában, Brezsnyev és Hruscsov munkácsi találkozója szolgáltatott táptalajt. (Az utóbbi találkozó létrejötte erősen megkérdőjelezhető, Nyikolaj Dzuba, a magyar delegáció tolmácsa említi a Kun Miklóssal folytatott TV interjúban — Duna TV 2005. 10. 23-án 19.30-kor.). 78 Huszár T. i. m. 333—334. p., Raincr M. János: Döntés a Kremlben, 1956. c anyaga (Internet. 56-os Intézet 2006. jan. 14.) 79 Huszár T. i. m. 334. p., Raincr M. János: Döntés a Kremlben. (Internet) 80 Konyev és Szeröv 11. 2-án már Magyarországon volt, Konyev ezen a napon tartotta a VIHAR hadmüvelettel kapcsolatos eligazítását Szolnokon, amin Szeröv is részt vett. 194
