H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

TOLNAY GÁBOR: A KÖZIGAZGATÁS ÚJJÁSZERVEZÉSE DÉVAVÁNYÁN 1945 UTÁN

ha Budapestet is elfoglalják a szovjet csapatok, de a kérdést napirenden tartották. Ugyancsak igyekeztek megoldani a pékhez történő tüzelőszállítás gondját is.

23 A községi háztartást olyan mértékű kiadások terhelték, hogy szükségessé vált úgynevezett „szükségadó" bevezetése, hogy képesek legyenek úrrá lenni a gazdasági nehézségeken. Ekkor lett komoly probléma a községből elszállított adófőkönyvek hiánya.

24 Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a 40-es bizottság ülésén már felmerült a község jégellátásának a kérdése is. Azt javasolták, hogy az élővizek jegéből hordjanak a község jégvermeibe, mert az elektromos áram hiánya miatt a község jéggyárát nem tudják üzemeltetni.

25 Egyre komolyabb problémát jelentett a község háztartásának megbillent egyensúlya. Ennek helyreállítása érdekében Z. Nagy Ferenc kisgazdapárti képviselő, a 40-es bizottság elnöke utalt arra, hogy eddig az együttesen kezelt közadókból a községet csak annak 15%-a illette meg. 5%-on a két egyház osztozott, míg 80% az államkincstáré volt. Ezt a 80%-ot nem volt szabad a múltban a községnek elkölteni. Most azonban viselni kell olyan kiadásokat is, amelyek régen a költségvetésben nem is szerepeltek. Ezek a község számára rendkívüli terhet jelentenek. A hadisegély kifizetése nem a községet terhelte, hanem az államkincstárat. Mivel a pénz az orosz katonák bejövetele óta nem érkezett, azt a községnek kellett fizetnie. Javasolta, hogy a 40-es bizottság adja meg a községi elöljáróságnak a felhatalmazást arra, hogy az együttesen kezelt közadókból ne 15%-ot használjon fel, hanem ha arra szükség van, akkor az egész összeget. Erről azután hosszas vita alakult ki, amely során olyan kérdések is tisztázásra kerültek, hogy a szükségadó beszedése nem pótolja az állami egyenes adó befizetését, ezen felül azt is ki kell fizetni. A szükségadót az állampolgár nem számíthatja be az állami adóba. Ugyanakkor az államkincstárnak járó részbe be kell számítani a majdani elszámolás során az állam helyett vállalt terhek kiegyenlítését is. Földessy Zsigmond községi főbíró mint a beszedett adóért felelős személy hangsúlyozta, hogy a bizottságnak felelnie kell ezért az intézkedéséért, mert ő magától nem adhat engedélyt annak elköltésére. A szavazás eredményeként 18 tag igennel, míg 9 tag nemmel szavazva 9 szótöbbséggel elfogadták Z. Nagy Ferenc javaslatát. Ennek alapján a bizottság a főbíró vállán nyugvó felelősséget egyetemlegesen átvállalta a beszedett állami adó 80%-ának felhasználását illetően. Tekintettel a község mezőgazdasági jellegére, a 40-es bizottság úgy határozott, hogy tagjaiból mezőgazdasági bizottságot szervez abból a célból, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos ügyek operatív intézése minél gördüléke22 Sz. M. L. Dévaványa közig. ir. 1945. 33. doboz. Az 1944. december 12-i gyűlés jegyzőkönyve. 23 Sz. M. L. Dévaványa közig. ir. 1945. 33. doboz. Az 1944. december 16-i gyűlés jegyzőkönyve. 24 Sz. M. L. Dévaványa közig. ir. 1945. 33. doboz. Az 1944. december 19-i gyűlés jegyzőkönyve. 25 Sz. M. L. Dévaványa közig. ir. 1945. 33. doboz. Az 1945. január 2-i gyűlés jegyzőkönyve. nyebben működhessen. A bizottság tagjai közé választották Z. Nagy Ferencet, Kónya Károlyt és Darvasi Károlyt.

26 Érdekességként meg kívánjuk jegyezni, hogy az eddig megtalált jegyzőkönyvek nem tartalmaznak egészségvédelemmel kapcsolatos problémákat. Feltehetően a községi orvosi hálózat olyan jól működött dr. Vass Albert vezetése alatt, hogy ilyen jellegű kérdések megtárgyalására nem került sor. Egyedül az állatorvos javasolta, hogy a község közigazgatási területén megtalálható minden lovat meg kell vizsgálni, mert a gyakran előforduló „lőcserék" alkalmával fertőző betegségeket is behurcolhattak a frontról kiselejtezett és itt hagyott lovak.

27 Egyházi élet, iskolai oktatás Somlyai Magda írta kitűnő munkájában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1944—1945-ös esztendeiről a következő találó sorokat: „A harcoló hadsereg legközvetlenebb érdekeinek biztosításán, a termelőmunka megszervezésén, a lakosság ellátásán túl, már az első hetekben szükségessé vált néhány, ugyan nem közvetlenül létfenntartást szolgáló, de mégis a mindennapi élet szerves részét alkotó tevékenységi terület megszervezése is. A piacozás mellett — amely nemcsak az áruk cseréjét jelentette, hanem kitűnő találkozási alkalmat is a kijárási tilalom miatt visszahúzódásra kényszerült lakosság számára — a templom és az iskolába járás szerepeltek még ebben a vonatkozásban elsődleges helyen. "

28 Dévaványán az egyházak működése az orosz front távolodása után azonnal megindult. Későbbiek során is csak Dékány Imre rendőrparancsnoknak volt kifogása a katolikus egyház működése ellen, ami miatt az esperes plébánost le is tartóztatta, mert a miséken latinul is beszélt és azt Dékány nem értette. Ezért az esperes-plébánost, — dr. Kárpáti Józsefet — letartóztatta, és csak a járási főszolgabíró közbenjárására engedte szabadon. A községben 1944. november 27-én kezdődött el az iskolában a tanítás. Gondoskodott a 12-es bizottság arról is, hogy melyik tanyai iskolát melyik gazdaság lássa el tüzelővel (fával).

29 Az iskolákban a tanítás megkezdése során egyedül a kéthalmi iskolában nem kezdték meg a tanítást. Egyrészt azért, mert a tanítót katonai szolgálatra hívták be, másrészt a körösladányi orosz katonai parancsnok lefoglalta az iskola épületét, és nem volt hajlandó azt tanítás céljaira visszaadni.

30 Simon Zoltán (SzDP), a 40-es bizottság tagja beadványban szorgalmazta a polgári iskola felállítását, illetve a polgári iskolába járók tanításának megkezdését. A főbíró 26 Sz. M. L. Dévaványa közig. ir. 1945. 33. doboz. Az 1945. január 13-i gyűlés jegyzőkönyve. 27 Sz. M. L. Dévaványa közig. ir. 1945. 33. doboz. Az 1944. december 12-i gyűlés jegyzőkönyve. 28 SOMLYAI 1981. 21. p. 29 Sz. M. L. Dévaványa közig. ir. 1945. 33. doboz. Az 1844. december 12-i gyűlés jegyzőkönyve. 30 Sz. M. L. Dévaványa közig. ir. 1945. 33. doboz. Az 1944. december 16-i gyűlés jegyzőkönyve. 175