H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
TOLNAY GÁBOR: EGY NAGYKÖZSÉG GAZDÁLKODÁSA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
A rendkívüli közgyűlést délelőtt y oraKor nyitotta meg Dékány Sándor községi főbíró, majd hozzászólás nélkül tudomásul vették az október havi pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyvet, elfogadták a piaci és vásári helypénzek és mérlegelési díjak megállapításáról készült szabályrendeletet. Azonkívül hozzájárultak az ecsegi dögtér területének megszerzése iránt tett előterjesztéshez. A Nagykunsági Villamossági Szövetkezetnek évi 400 pengő bérért további 3 évre bérbe adták a Vadkacsa kisebbik üzlethelyiségét, amelyet jelenleg is a szövetkezet bérelt, majd a községi képviselő-testület közeli újjáalakításával kapcsolatban öt választókerületre osztották be a község területét. Miért akarják zár alá venni a község vagyonát ? Ezek letárgyalása után tértek rá a község ellen elrendelt vagyonzárlat következtében előállott helyzet és a szükséges tennivalók megbeszélésére. Hatzlhoffer Ferenc főjegyző részletesen ismertette a történteket. Elmondta, hogy a község 9300 fontsterlinges kölcsönének annuitását már a múlt évben sem tudta maradéktalanul kifizetni, ebben az évben pedig egyáltalán nem fizettek. A kölcsön után fennálló kamathátralék és esedékes törlesztés összesen 20.000 pengőre rúg. Ilyen előzmények után a kölcsönt folyósító Pesti Magyar Kereskedelmi Bank zárlatot kért a község vagyonára, amit a bíróság el is rendelt; a zárlat foganatosítása azonban még nem történt meg. A főjegyző ugyanis a bíróság határozata után azonnal összeköttetésbe lépett a bankkal, és a községet ért súlyos elemi csapásokra, a nehéz gazdasági viszonyokra, valamint arra való hivatkozással, hogy a község pénzügyei most állnak rendezés alatt, haladékot kért a fizetésre. Levelére dr. Kaipl János, a bank ügyésze válaszolt, és azt írta, hogy tudomása szerint a belügyminiszter a pénzügyminiszter hozzájárulásával 20.000 pengő segélyt utalt ki a községnek. Mivel értesülése értelmében a pénz felhasználására vonatkozólag nem kaptak határozott utasítást, arra kéri a községet, hogy az említett összeget teljes egészében fordítsák a hátralékos kamat és az esedékes törlesztés, az úgynevezett annuitás kiegyenlítésére. A zárlat foganatosítását egyébként december 2-ig felfüggesztették. Az elöljáróság a banknak ezt a szigorú követelését a község nehéz helyzetére való tekintettel teljes egészében nem tartja igazságosnak, ellenben javasolta a főjegyző, hogy a zárlat foganatosításával járó súlyos anyagi megterhelés elkerülése végett fizessenek a banknak olyan összeget, melynek birtokában eláll a zárlat végrehajtásától, és a további törlesztésre haladékot ad. A fennmaradó összeget pedig fordítsák a tisztviselők és a községi alkalmazottak hátralékos fizetésének kiegyenlítésére. Ellentétes vélemények a 20.000 pengő felhasználása körül Az előadó javaslatához elsőnek dr. Vass Albert községi orvos szólt hozzá és hangsúlyozta, hogy a 20.000 pengőt hosszas deputációzás után a községi tisztviselők járták ki 2 DÉVA VÁNYAI HÍRLAP I. évf. 2. szám. 1933. december 3. natraieKos nzeieseiK Kiegyeniiiese erucK.cucn. cjjpcn cz,ci i kívánatosnak tartja, hogy az egész összeget fordítsák a hátralékos fizetések fedezésére. Dr. Schweiger László elismerte a tisztviselők álláspontjának jogosságát, a község súlyos helyzete azonban azt kívánja, hogy az elhangzott javaslat értelmében határozzanak, mert az annuitás nem fizetése esetén — a telekkönyvi bejegyzéssel — legalább újabb 5000-6000 pengő költséget okoznának a községnek. Szarka István községi ellenőr a zárlat foganatosításának 1933. szeptember l-ig való elhalasztása érdekében szólalt fel. Csermák Lajos hosszabb beszéd után az előadói javaslatot fogadta el. Paczek Géza dr. kritika tárgyává tette a bank eljárását, és azt javasolta, hogy bizonyos összeg felajánlása helyett egy kéttagú bizottság személyesen egyezzen meg a bankkal. Dr. ikafalvi Farkas Béla református lelkész dr. Vass Albert álláspontját támogatta, mert a 20.000 pengőt a hátralékos tisztviselői fizetések kiegyenlítésére kapta a község, és az összeg kiutalása és a fennálló annuitás között semmi összefüggés nincsen. A vita keretében Szűcs Pál azt kérdezte a főjegyzőtől: van-e garancia arra, hogy a községi tisztviselők a jövőben pontosan megkapják a fizetésüket, és nem lesznek-e kitéve annak, hogy mint ebben az évben is, 3-4 hónapig nem kapnak rendszeres fizetést. Szeretné, ha megnyugtató kijelentést kapna; különösen most, amikor a tél küszöbén nagyobb kiadások előtt állnak. A közel egy óráig tartó vita után Hatzlhoffer Ferenc főjegyző válaszolt az elhangzott felszólalásokra, és kitartott eredeti javaslata mellett. A községi elöljáróság felelőssége tudatában helyezkedett arra az álláspontra — mondta, — hogy amennyiben a 20.000 pengőt megkapják, azt teljes egészében nem tartja vissza, mert a község érdeke azt kívánja, hogy részben a hitelező bankot is kielégítsék. A Pesti Kereskedelmi Bank előreláthatólag csak ebben az esetben lesz hajlandó elállni a zárlat végrehajtásától. Szűcs Pálnak viszont kijelentette a főjegyző, hogy minden remény megvan a tisztviselői fizetések körül támadt zavarok elhárítására. Az előjelek szerint a befolyt adókból 10,81%-nál jóval magasabb százalékra emelik fel a község részesedését. Az így megnövekedett bevételből a község fedezni tudja majd összes fizetési kötelezettségét. Ennek megfelelően azután a főjegyző javaslatát fogadta el a képviselő-testület 2 . Közben újabb kölcsönök fizetési határidejéről értesülhetett mind a képviselő-testület, mind a község lakossága. 73.000 pengő tartozása van a községnek Az 1934. január 5-én tartott képviselő-testületi gyűlés tárgysorozatának utolsó pontja a község függő kölcsöneinek bejelentése volt. Hatzlhoffer Ferenc főjegyző elmondta, hogy a Debreceni Első Takarék Pénztár déva168
