H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

SZERAFINNÉ SZABOLCSI ÁGNES: GRÓF KLEBELSBERG KUNÓ ÉS HÓMAN BÁLINT KÖNYTÁRPOLITIKÁJA

szont a közgyűjteményekkel kapcsolatos tervszerű, egységes kultúrpolitikai gondolkodást, hisz Hóman idejében három-négy minisztériumi ügyosztály foglalkozott a múzeumok, könyvtárak, levéltárak szakmai kérdéseivel. Problémának tartotta még a pénzügyi kormányzat helytelen vélekedését, miszerint a kultúra és a tudomány luxusnak számít. Ezért Hóman legfontosabb feladatnak a gyűjteményi ügyek rendezését tartotta, s bízott abban, hogy az 1922. XIX. te.-kel létrehozott Országos Magyar Gyűjteményegyetem sikeres lesz a problémák megoldásában. A tanulmány következő két alfejezete foglalkozott (A) múzeumaink típusaival, majd (B) könyvtáraink három fő csoportba sorolható típusaival. A könyvtárak fő csoportjai Hóman felosztása szerint a következők: 1. Egyetemes, összefoglaló könyvtárak 2. Szakkönyvtárak 3. Emlékgyűjtemények. A felosztáson belül további típusok megkülönböztetését láthatjuk. Az egyetemes, összefoglaló könyvtárak gyűjtőköre egyetemes, általános volt mennyiségi és terjedelmi korlátok nélkül. A dokumentumtermés fokozatos növekedése, a tudományok fejlődése, differenciálódása, valamint az időszaki sajtótermékek tömeges gyarapodása azonban magával hozta a gyűjtési kör szűkítését. A szakkönyvtári rendszer kialakulása és elterjedése lehetővé tette szaktudományok dokumentumtermésének gyűjtését. A városi könyvtárak gyűjteményük gyarapításánál inkább a közművelődési célok megvalósítását szorgalmazták. Ezeket a fejlődési irányokat összegezve Hóman is megállapította, hogy „a szó igazi értelmében vett egyetemes könyvtárunk — aminő a British Museum Könyvtára, vagy a párizsi Bibliothéque Nationale — nincsen, de vannak — a mindjobban szaporodó speciális szakkönyvtárak mellett — általánosabb érdeklődésű, összefoglaló tudományos könyvtáraink és általános műveltséget terjesztő közművelődési könyvtáraink. '

A1 A tanulmány ezen részében külön alfejezetben vette sorra az a) Országos közkönyvtárak és a b) Helyi jellegű közkönyvtárak, Közművelődési könyvtárak jellemzőit. Elsőként tárgyalta az országos közkönyvtárak között az 1802ben alapított nemzeti könyvtárunkat, az Országos Széchényi Könyvtárat. A nemzeti dokumentumtermés tudományos célú gyűjtése 1897 óta kötelespéldány beszolgáltatásán alapult. Az értékes anyagot a könyvtár tudományos alapossággal feldolgozza és a kutatómunka eredményeit a hazai könyvtudomány neves szakfolyóiratában, a Magyar Könyvszemlében publikálja. Ezt követően a többi neves országos jellegű közkönyvtár bemutatását olvashatjuk. Sorra kerülnek így a leggazdagabb gyűjteményü budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem a M. Kir. József Műegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárai (az utóbbi kettő szintén kötelespéldányban részesült), valamint szépen fejlődő Képviselőházi és a Fővárosi Nyilvános Könyvtár. Az országos közkönyvtárak színvonalát közelíti 42 HÓMAN Bálint 1938. 402. 43 HÓMAN Bálint 1938. 405. 44 HÓMAN Bálint 1938. 407. 162 a budapesti református teológiai akadémia Ráday gyűjteménye és számos vidéki állomány, (pl. szegedi Somogyi, az esztergomi Főegyházmegyei, a Pannonhalmi Szt. Benedek-rendi, az egri Érseki Joglyceum, a debreceni és sárospataki Református Főiskolai könyvtárak.) A felsorolásból Hóman nem hagyta ki a trianoni döntés értelmében elcsatolt területek neves könyvtárait sem, melyek régi állománya napjainkig nagy történeti értéket képviselnek. Hibának tartotta azonban, hogy ezeknek az összefoglaló jellegű gyűjteményeknek a tervszerű gyarapítását gyakran anyagi gondok hátráltatták. Az állomány „ ósdi és célszerűtlen rendszerezése, a használati szabályok avultsága " voltjellemző. Hóman szerint a „Legtöbb közkönyvtárunk, köztük a nemzetközi értelemben is tekintélyes Országos Széchényi Könyvtár, Egyetemi Könyvtár és Akadémiai Könyvtár raktára zsúfolt, nehezen hozzáférhető, berendezésük ósdi, szakrendszerünk és címjegyzékeik elavultak, olvasóhelyiségeik alkalmatlanok és zsúfoltak, kölcsönzési rendszerük nehézkes. " — folytatta elemzését. A továbbiakban a könyvtáros munkához szükséges szakképzettség fontosságát hangsúlyozta a neves gyűjteményi szakember. Hóman nagyon fontosnak tartotta az intézmények közötti szoros együttműködést. Soraiból kitűnik, hogy szerinte a kooperáció elősegíti a „céltudatos fejlesztést és az akadálytalan könyvhasználatot". Szerinte ezt támogatta az 1923-ban létrehozott Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ, melynek a külföldi könyvek cseréjének megszervezése mellett fő feladata a központi katalógus (Központi Címjegyzék) elkészítése volt. A következő (b) alfejezetben a helyi jellegű közkönyvtárakról, országos elterjedésükről, a népkönyvtárakról olvashatunk. A harmadik (c) alfejezet az egyházi és az iskolai könyvtárakra tér ki igen röviden. Ezeknek a könyvtáraknak is nagy gondjuk Hóman szerint az anyagiak szűkössége, így a tekintélyes gyűjtemények tervszerű állománygyarapítása nem volt megoldott, ezért ezek az intézmények „visszafejlődésben vannak". Sajnos ezeknek a gyűjteményeknek a használata sem volt megfelelő. Gyakran nem szakszerűen kezelve és csak a tanári kar rendelkezésére bocsátva, a „közhasználattól elzárva" működtek.

44 Érdekességképpen megemlíthetjük, hogy a nyíregyházi Kossuth Gimnázium iskolai könyvtára az 1926/27. tanévtől 1944-ig közművelődési feladatot is ellátva nyilvános volt.

45 A könyvtárak következő csoportját a tanulmány alapján a szakkönyvtárak alkotják. Ezen belüli alfejezetben az országos szakkönyvtárak felsorolását, szakterületeiket sorolta fel Hóman. Megállapítása szerint ezeknek a gyűjteményeknek a további fejlődése „ biztosítottabbnak látszik az összefoglaló könyvtárakénál". Ide tartoznak a következő bibliotékák: a József Műegyetem, a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Országgyűlés Főrendi és Képviselőházának, a Fővárosi Nyilvános Könyvtár, ezek mellett jelentős nyilvános szakkönyvtáraink még a Kir. Magyar Természettudományi Társulat, a Kereskedelmi és Iparkamara budapesti, 45 Az ág.h.ev. Kossuth Lajos Gymnasium 66. értesítője az 1926/27. tanévről. 1927. 11. 46 HÓMAN Bálint 1938. 408.