H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

CSEH JÁNOS: ARCHAEOLOGIA SCYTHICA

földjét kvázi barnás, fakó kultúrréteg alkotta, a déli részen sötétesebb, faszenes-hamus flekkel. Az eredeti objektum­nak kb. harmada-negyede maradhatott meg, egy ívelődő­szögletesedő darab, amely észak-déli elhelyezkedésű volt. Kiterjedését 230x90 cm-nek mértem, ami alapján már minden további nélkül gondolhatunk házalapozásra. Az alj, mely jól követhetően bontakozott ki, a C objektumhoz Jász-Nagykun-Szolnok megye középső vaskori emlék­anyagának, főként településeinek összegyűjtése során hálás feladat volt számomra, hogy fölvehettem, azaz leraj­zolhattam és -írhattam az innen származó leleteket. Az ásatást Csalog Zsolt vezette és végezte Tiszaszőlős mel­lett, a Csontospart III jelzésű lelőhelyen 1963 nyarán. Sajnálatos, hogy jelen pillanatban a dokumentáció nem lelhető fel, valahol „lappang" a szolnoki Damjanich Múzeumban, de megjegyzendő, hogy előkerülése várható. A munkálatok gepida archeológiai hozadékával való foglalkozás idején még kezemben volt ez a becses rajz­blokk. Summa summarum az alföldi szkíta régiségtan település-régészeti oldala kutatásában nem lényegtelen vagy elhanyagolható helyet betöltő együttes közlése így, ebben a (most már teljes) formában is föltétlenül értékes és indokolt. 1. Kerámia. Nagyobb fragmentum. Tölcséres szájrész gömbölyded peremmel, alatta vízszintes bordával. Ho­morú váll és törésvonal. Füles bögre. Élesebben kettős kónikus forma. Finom agyag. Korongolt. Barnás, kissé fol­tos. Gondosan polírozott felületű. M: 8,4x7,5 cm. Fv: 0,5-0,3 cm. Rekonstruálható Szá: 9 cm, Há: 13 cm. A fülre utaló jelenségek mind a peremnél, mind a vállon meg­figyelhetők; belül filigrán korongolásnyomok; az edény ±11 cm magas lehetett. Jelzet: Il/lb. Ltsz. 64.28.286. (8. kép 1) 2. Kerámia. Nagyobb fragmentum. Homorú váll és ívelődő has. Ismeretlen típus (mély tál? bögre?). Öblös­testes forma. Jól iszapolt agyag. Korongolt. Barnásszürke színű. Össze-vissza húzásokkal/huzigálásokkal fényezett. M: 12x5,9 cm. Fv: 0,7-0,4 cm. Rekonstruálható Há: 16 cm körül. Jelzet: VII/A. Ltsz. 64.28.1084. (8. kép 2) 3. Kerámia. Töredék az edény középső részéből. Vas­tagfalú bögre. Öblös, hasas forma. Finom agyag. Koron­golt. Világosbarna. Gondosan polírozott. M: 10,7x4,8 cm. Fv: 1,1-0,7 cm. Rekonstruálható Há: kb. 14-15 cm. Belül filigrán korongolásnyomok; a törésfelület rétegzett. Jelzet: V/A. Ltsz. 64.28.882. (8. kép 3) 4. Kerámia. Terjedelmesebb fragmentum. Hosszan, la­posan kihajló, lekerekített perem valamelyest kiemelt, facettált vállal és öbölrészlettel. Félkör alakú, ferde-fölálló hurkafül. Tál, két füllel. Alapformájában kónikus. Jól isza­polt agyag. Korongolt. Barnásszürke, kétféle árnyalattal. Polírozott. M: 16,2x7,2 cm. Fv: 0,9-0,5 cm. Rekonst­ruálható Szá: 19 cm. A hengeres fül Á: 1,3 cm; a törésfelület rétegzett; három darabból ragasztott; a tál 5 cm hasonlóan kissé teknős volt — relatíve 2-10 cm mélyen leltem meg. A nyugati oldalfal mellett ovális, 30x20 cm méretű, 4 cm mélységű, homorú beásás tűnt elő. Közelé­ben az oldalfal kis, cm-ekben mérhető kiterjedésben vörösre égett (miként a C objektumnál). A telepjelenség leletanyagot nem tartalmazott. (5. kép) körüli magasságú lehetett. Jelzet: V/3?, V/A, V/E. Ltsz. 64.28.854?, 879, 994. A görög kerámia tipológiában kylix, kylichna (esetünkben „pszeudo-küliksz") — a dolog természetesen további speciális stúdiumokat igényelne. (8. kép 4) 5. Kerámia. Fragmentum az edény fölső részéből. Szé­lesszájú tál. Ismeretlen (vagy csak homályosan sejthető) forma. Finom agyag. Korongolt. Sötétes szürkésbarna. Kívül-belül fényezett (belül élénkebben). M: 6,5x2,7 cm. Fv: 0,6 cm. Lepattogzott felületű. Jelzet: V/A. Ltsz. 64.28.880. (8. kép 5) 6. Kerámia. Ovális, kívül hornyolt fül töredéke tapadási hellyel. Füles edény. Ismeretlen forma. Tisztább agyag. Kézzel formált (de korongolt edénytesttel). Barnásszürke színű. Fényezett. M: 3,5x3,2 cm. Fv: -. Jelzet: V/A. Ltsz. 64.28.888. (8. kép 6) 7. Kerámia. Erőteljesen kihajló szájrész gömbölyded peremmel, szűk nyakkal. Palackszerű cserépkészítmény­nek bátran mondható. Finom agyag. Korongolt. Sötét­szürke-fekete. Fénylőre polírozott. M: 4x3,9 cm. Fv: 0,6-0,5 cm. Rekonstruálható Nyá: kb. 5-6 cm. Jelzet: V/A. Ltsz. 64.28.878. (8. kép 7) 8. Kerámia. Kisebb fragmentum. Kihajló, gömbölyded perem és homorú váll. Bögre(?). Ismeretlen forma. Fino­mabb agyagból. Korongolt. Barnás. Sima, fényezés­nyomós. M: 3,4x2 cm. Fv: 0,4 cm. Jelzet: VII/B. Ltsz. 64.28.1201?. (8. kép 8) 9. Kerámia. Homorú vállrészlet, alul törésvonallal. Ismeretlen típus (bögre?). Lágyan kettős kónikus forma. Jól iszapolt agyagból. Korongolt. Sötétszürke. Fényezett felülettel. M: 4,3x4,1 cm. Fv: 0,5-0,4 cm. Jelzet: V/E. Ltsz. 64.28.995.2. (8. kép 9) 10. Kerámia. Kívül hornyolt — helyesebben talán enyhén mélyített — szalagfül darabja, az alsó tapa­dási/illeszkedési felülettel. Ebből következően füles edény. Ismeretlen forma. Finomabb agyag. Kézzel formált (korongolt edény testtel). Barna. Matt, lepattogzott felü­letű. M: 5x2,6 cm. Fv: -. Jelzet: Il/lb. Ltsz. 64.28.285. (8. kép 10) 11. Kerámia. Befelé hajló, lekerekedő perem és dom­ború oldalfal. Tál. Jól iszapolt agyag. Korongolt. Világos­barna. Kívül(-belül) fényezett. M: 5,3x4,5 cm. Fv: 0,8-0,7 cm. Jelzet: V/B. Ltsz. 64.28.901. (8. kép 11) 12. Kerámia. Behúzott, finoman facettált, gömbölyded szájrész és oldal. Tál. Kónikushoz közelítő forma. Fino­mabb agyag. Korongolt. Világosbarna. Fényezésnyomos. II. Tiszaszőlős-Csontospart III Kr. e. 6-4. századi településének régészeti leletei 15

Next

/
Thumbnails
Contents