H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
SZATHMÁRY ISTVÁN: ROVÁSJELES CÍMER EGY RÉGI KARDON
2. kép. A pengén található címerek (Varjú Róza rajza) Már megtalálását követően említést tesz Selmeczi László a rajta található két címerről, melyek a tisztítást és konzerválást követően váltak láthatóvá. Mint írja: „ Vércsatornájában kétoldalt vörösrézzel tausírozott címerpajzs. Egyik oldalon négysávos Arpád-címer, a másik oldalon rovásjeles családjegyes címer. " Más helyen, Pálóczi Horváth Andrásnál ez úgy szerepel: „A címerpajzsok alul hegyes formák. Egyik oldalon két pólyával vágott pajzs, másik oldalon balharánt elrendezésben vésett, tamgaszerű jelek. " (2. kép.) Ennél bővebb leírást a címerekről másutt sem találtam, s mivel szokatlannak tűnt a korban megszokott Árpádsávos címer és az ismereteim szerint ilyen típusú fegyveren ismeretlen „tamgaszerű" jelek együttes felbukkanása, a kardot időlegesen kiemelve tárlójából — a Damjanich János Múzeum fotósa, Kozma Károly segítségével, aki kitűnő minőségű felvételeivel a szabad szemmel gyakorlatilag észrevehetetlen részleteket is láthatóvá tette — kísérletet tettem a címerábrázolások részletesebb vizsgálatára. A két háromszögletű címerpajzs a fegyver vércsatornájában található a penge két oldalán, nagyjából egymással szemben. Majdnem kitöltik a vércsatorna teljes szélességét, így bevésésük az ívelt felület miatt némi nehézséget is jelenthetett. Távolságuk a keresztvastól 15 cm, magasságuk 2 cm. Talpukkal a fegyver hegye felé néznek. Berakásos technikával készültek, melynek során a rajzot bevésték az acélba, majd a keletkezett mélyedésbe vörösrézdrótot kalapáltak. A rézszálra a kivésett árok széleit is visszaütögették a jobb rögzítés érdekében. Ennek nyomai jól láthatóak a rovásjeles címer jobb külső oldalán, de ugyanakkor zavarólag hatnak a pajzsban levő jelek értelmezésénél azokon a helyeken, ahol a rézberakás kihullása miatt a minta már nem követhető egyértelműen. A kalapálásnál a fém másként reagált a korrózióra, mint az érintetlen területeken, és így nehéz elkülöníteni egymástól az egykori vésnök munkáját és az idő nyomait. Ezzel a gonddal a rovásjeleket tartalmazó pajzs baloldalán kerülünk szembe, mert a másik pajzs véseteit a címer ismert volta miatt könnyű egyértelműen rekonstruálni. Az Árpád-sávos címert szemlélve egy, két pólyával vágott háromszögletű pajzsot láthatunk. (3. kép.) A vágások száma eltér ugyan az Árpádok megszokott hétszer ^üK^y . .^j,^-:''^'' 9 '^. 3. kép. Az Árpádok címere (Varjú Róza rajza) 4. kép. A rováscímer (Varjú Róza rajza) 5. kép. A rováscímer bizonytalan ábrája (Varjú Róza rajza) 5 SELMECZI László 1973. 107. 6 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1993. 114. 100
