Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Cseh János: Szelevény-Sweiger-tanya

oldalfal az égetőkemencében hármas rétegződésű lett: középen szélesen sötétszürke sáv, kétoldalt keskenyebb barnás csík. A belső felszínen, a fenékszeg zónájában lágy gerincek és árkok mennek körbe-körbe — emellett a finom barázdák is a készítés nyomai. Kívül az aljon és a falon egyaránt megcsúszott szemcsék hagytak számos mélyedést. Az edényből két fragmentumot szedtünk össze. A helyreállítható FÁ: 7 cm körüli. M: 7,5x7 cm. V: 1,1—0,3 cm. (50. kép 84) 61. Konyhai használatra készített edény darabja. Soványító anyagot, nagyobbrészt kavicsszemcséket nem túlságosan dúsan tartalmazó masszából korongolt. Színe világosszürke, kívül koromtól-füsttől eredő foltokkal/flekkekkel. Belül néhány mélyebb barázda fut körbe, alul a hevenyészett elsimítás ujjnyomai figyelhetők meg. A fal helyenként üreges, repedezett, kétségkívül a nem megfelelő kiégetés következtében. Az egyenes alj és az oldal éllel kapcsolódik, ami viszont a zsineggel való edényleemelésre vet fényt. Rekonstruálható FA; kb. 8 cm. M: 10x8 cm. V: 1,4—0,6 cm. (50. kép 85) 62. Gabona, víz stb. tárolására szolgáló edény töredéke. Fehéres és más színű kavicsszemekkel átlagosan soványított agyagból korongozott. Középszürke, valamelyest fémes benyomást keltő. A belső oldalon markáns korongolásnyomok. Az alj egyenes, a korongtányérról levágott (ennek jelei a párhuzamos karcolatok). Az oldalfalon függőlegesen megcsúszott kavicsszemek utalnak az eldolgozás irányára. Rekonstruálható FA: kb. 16 cm. M: 10,5x9,5 cm. V: 2,5—1,5 cm. (50. kép 86) 63. Fazék darabja. Kavics/homok adalékkal átlagos mértékben kevert agyagból korongolt, jelenleg barnás és feketés — azaz elszíneződött felületű. Belül kitűnően megfigyelhető a fazekaskorong használata. Az aljrész egyenes, ül. kissé homorú. A helyreállítható FA: 7,5 cm. M: 10x9,5 cm. V: 1,5—0,7 cm. (Megjegyzés: itt-ott repedezett, ami talán az ún. hűlési repedés számlájára írandó.) (50. kép 87) 64. Fazéktöredék. Tapintásra érdes, korongolt, füsttőlkoromtól flekkes. Eredeti színe így nehezen állapítható meg. Fenékrész, középen „köldök"-kel. Ez alul egyenes, finoman rücskös — az edényt „csupán" leemelték a korongtányérról? Az oldalfal ívelődően emelkedő, alul facettált, azaz lapátkaszerű fa-/csonteszközzel eldolgozott. A törésfelületnél középen széles, sötét paszta van. Helyreállítható FÁ: 7 cm. M: 7x5 cm. V: 0,8—0,4 cm. (50. kép 88) 65. Fazékból származó fragmentum. Főként homokkal, kevés kaviccsal kevert, érdesített agyagból fazekaskorongon készített. Koromtól/füsttől feketés színezetet kapott. Az alj egyenes. Ezen és az oldalfalon „fénylő" kopásnyomok, nyilvánvalóan a huzamosabb használat következtében. Átlagos falvastagságú. Rekonstruálható FÁ: 9 cm. M: —. V: 1,3—0,5 cm. (50. kép 89) 66. Edénytöredék. Kavics- és homokszemekkel átlagos sűrűségben soványított anyagú, a külső oldalon foltos. Mint készterméknek, színe világosabb szürke tónusú lehetett. A törésfelület magja sötétes, mély árnyalatú. A perem rövid, hirtelen kihajló és szögletesen élben záródó. A közel függőleges nyakrészhez erőteljesen szélesedő, ívelt vállrész csatlakozik. Repedt, deformálódott darab — ezek a hibák szárításkor és égetéskor egyaránt keletkezhettek. M: 9,5x8 cm. V: 0,7—0,3 cm. (51. kép 90) 67. Főzőedény töredéke. Kaviccsal/homokkal átlagosan-közepesen soványított agyagból korongolt, kívül világosabb szürke, belül mélyebb tónusú. Fenékrész, mely egyenes, s kissé rücskös. Az ún. fenékszegnél határozott korongolásnyomok. Az omfalosz lényegében az agyagbábból való edény felhúzás jele, ismérve. A törésfelületnél a külső oldalon világosabb árnyalatú csík figyelhető meg. Rekonstruálható FÁ: 8 cm. M: 7x5,5 cm. V: 1,5—0,6 cm. (51. kép 91) 68. Fazéktöredék. Érdes tapintású, homokkal-kaviccsal átlagosan kevert agyagból korongozott. Hajdan középszürke színű lehetett. Koromtól, ül. füsttől foltos, feketés. Aljrész, mely sík. A kónikusan emelkedő oldalfalon mélyebben befésült vízszintes vonalak — ül. vonalköteg — látható. A felület síkozott. Rekonstruálható FÁ: 8 cm. M: —. V: 0,9—0,2 cm. (51. kép 92) 69. Fazéktöredék. Szennyeződés-darabocskákat tartalmazó agyagból szabad kézzel formált, barnás tónusú. Belül elhúzások, elegyengetések vízszintes nyomai láthatók. Kívül egy kicsit rücskös. A törésfelületnél középen széles szürkés pászma van. M: 6,5x5 cm. V: 1,3—0,7 cm. (51. kép 93) 70. Tűzhely közelében használatos agyagedény részlete. Durvább összetételű (természetes szennyeződésü és direkt soványított) nyersanyagból pusztán szabad kézzel formált, barnás tónusú, flekkes. A felület kívül is, belül is eléggé gondosan eldolgozott, elsimított. A kialakítás technikájáról közelebbit sajnos nem lehet mondani. (Alapvetően két alternatíva kínálkozik: az egyik az ún. hurkatechnika, a másik pedig az, hogy egyszerűen kinyomkodták egy agyagrögből.) A kihajló „gallér-karima" vékonyabb, függőlegesen „csapott". M: 4x3 cm. V: 0,8—0,6 cm. (51. kép 94) 71. Főzőeszköz darabja. Durva anyagú, szabad kézzel formált, barnásszürke árnyalatú. Kívül és belül összevissza húzások/simítások nyomai láthatóak. A karima kifelé ívelődő és lekerekedő, a fallal egyező vastagságú. A vállon halványan egyszerű behúzgálások látszódnak függőlegesen és ferdén (valamiféle hevenyészett díszítés?). M: 5,5x5,5 cm. V: 0,7—0,4 cm. (51. kép 95) 72. Fazéktöredék. Finomabb kavics és durvább homokszemcsékkel viszonylag dúsabban soványított nyersanyagból korongozott (ám fölvetődhet annak a lehetősége is, hogy kézzel formált és utánkorongolt vagy lassan forgó, kézikorongon készített). Színe feketés, füsttől-koromtól foltos. Eredetileg nyilvánvalóan tiszta, élénk színű volt. A szájrész erőteljesen kihajló, elvékonyodó, lekerekedő. M: 4,5x4 cm. V: 0,7—0,4 cm. (51. kép 96) 73. Fazéktöredék. Valamilyen soványító anyaggal (homokkal?) kevert agyagból szabad kézzel formált, de talán korongon is igazított? — belül ennek nyomai —, tűznél erősen szennyeződött. Feketés-barnás. Viszonylag kisméretű fenékrész. Belül az aljrész durva, egyenetlen, eldolgozatlan, s ehhez hasonló kívül is. A teljesen megmaradt FÁ: 5 cm. M: 7x6,5 cm. V: 0,7—0,2 cm. (51. kép 97) 74. Orsógomb töredéke. Jobb anyagú, kézzel formált?, barnás színű. Formája kettős csonka kúp. Egyik felén 82