Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Fekete István: Harcok Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944. október-novemberében
Malinovszkij marsall Monogarov altábornagy Plijev altábornagy A hazánkban harcoló SS csapatok központi irányítására 1944. szeptember 31-én Himler birodalmi vezető létrehozta a „Waffen-SS parancsnoka Magyarországon" beosztást, amit október 1. és november 1. között Kari Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführer (a Waffen-SS és a rendőrség tábornoka), utána pedig Georg Keppler SS-Gruppenführer (a Waffen-SS altábornagya) töltött be. 18 A támadó szovjet erőkkel szemben Szolnoktól délre, mintegy 220 kilométer hosszú arcvonalon a 3. magyar hadsereg 19 hét hadosztálya, amit a Dél Hadseregcsoport parancsnoka megerősített még két német — a 22. SS Önkéntes-Lovas-, és a 4. SS „Polizei" (Karhatalmi) — páncélgránátos hadosztállyal 20 . E két német hadosztály Heszlényi József 21 hadseregparancsnok közvetlen alárendeltségében volt. A 3. hadsereg balszárnyán (Szolnoktól északra) a Maximilián FretterPico 22 tüzérségi tábornok parancsnoksága alatt a 6. német hadsereg volt védelemben. 23 A 3. (magyar) hadsereg parancsnoka Friessner vezérezredestől a 1944. szeptember 23-án érkezett táviratban a következő faladatot kapta: „...az újabb csapaterősítések beérkezéséig, a szovjetek északnyugati irányú előrenyomulását a 22. SS-önkéntes lovashadosztály harccsoportjával és a IV. (német) és VII. (magyar) szárny hadtestek közötti kapcsolat folyamatos fenntartásával késleltesse. A magyarországi harcok megindulása előtt, mindent számításba véve a két fél harci értékét, a fontosabb mutatók tekintetében a következő számszaki adatok jellemezték. 18 Kovács Zoltán András—Számvéber Norbert 2001.70. p. 19 A 3. magyar hadsereget 1940. március elsején állították fel Pécs állomáshellyel. 1944. május 10-én megszüntették, majd szeptember 1-től újra életre keltették. Szeptember 19-től parancsnoka Heszlényi József altábornagy (1944. november 1-től vezérezredes) lett. Két hadtestből állt. A VIII. hadtest (parancsnoka Lengyel Béla altábornagy) állományában a 20. gyalog-, 23. tartalék-, 8. tábori pót-, 1. huszár- és az 1. páncéloshadosztály volt; mig a VII. hadtesthez (parancsnok Markóczy János altábornagy), a 4. tábori pót- és a 12. tartalékhadosztály tartozott. 20 A 4. „Polizei" (Karhatalmi vagy Rendőr) SS páncélgránátos hadosztályt Himmlcr (SS-Reichsfúhrcr; Birodalmi-vezető), náci érzelmű rendőrökből és a koncentrációs táborok őrségéből hozta létre (innen a "Polizei" elnevezés). Kezdetben karhatalmi jellegű feladatokat látott cl, de később jelentős harcértékű és technikával jól felszerelt katonai alakulattá vált. A megyei hadműveletek idején parancsnoka: Fritz Schmedes SS-Brigadcfuhrer (Waffen-SS vezérőrnagya). Tényleges létszámáról nincs pontos adat, de állománytábla szerint 16538 fővel rendelkezett. Mivel a megyébe a szovjet frontról, Románián keresztül, harcolva érkezett, nagy valószínűséggel 1944. október 6-án létszáma a feltöltések ellenére is jelentősen elmaradt az állománytáblában meghatározottaktól. Egyébként Erdélyből Szegeden, Csongrádon át ért a megyénkbe. (Kovács—Számvéber 183—185.p.) 21 Heszlényi (1923-ig Heyszl) József, 1890. július 24-én született Iglón. Tüzértiszt volt, majd a Honvédelmi Minisztériumban töltött be fontos tisztségeket. 1942. július 1-től a IV. hadtest, majd 1944. szeptember 19-től a 3. hadsereg parancsnoka. Ő volt az egyetlen hadseregparancsnok, aki a kiugrási kísérlet után is posztján maradhatott, amit erősen németbarát beállítottságának tudnak be. A háború után amerikai fogságba került, és ott 1945. június 2-án öngyilkosságot követett cl. Halála után, 1945. június 19-vel lefokozták. (A 3. magyar hadsereg története. Német és magyar tábornokok életútja. II. Világháború Nagylexikon. PC CD ROM.) 22 Maximilián Fretter-Pico Karlsruheban született 1892. február 6-án. Katonai szolgálatát 1910-ben kezdte a tüzérségnél. 1941-től vezérőrnagy, később altábornagy, majd még ez év június 1-től tüzér tábornok. Hadtest vezérkari főnök, majd hadtestparancsnok, seregosztály, majd 1944. június 1-től a 6. (német) hadsereg parancsnoka. 1944. december 23-val váltja le Hitler. Egy rövid időre hadtestparancsnoki beosztást kap. 1984. április 4-én halt meg Krcuth-Bad Wicsscc-bcn. (II. Világháború Nagylexikon. PC CD-ROM) 23 Szabó—Számvéber 124—125 p. — Számvéber 2000. 47. p. 24 Számvéber 2000. 49. p. 475