Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Fekete István: Harcok Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944. október-novemberében

FEKETE ISTVÁN HARCOK JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEBEN 1944. OKTÓBER-NOVEMBERÉBEN Annak a valószínűsége, hogy hazánkat és így JászNagykun-Szolnok megyét is elkerülhetetlenül eléri a háború, már a kurszki csatát követően megnőtt. 1943 nyarán a német „Zitadelle" (Citadella) offenzíva kudarca, majd a szovjet „Kutuzov" hadművelet sikerei nyomán a keleti fronton a hadihelyzet alapvető fordulatot vett, s a német hadvezetés a stratégiai kezdeményezést végérvényesen elvesztette.

1 Az 1943. évi nagy hadműveletek eredményeképp a szovjet csapatok győzedelmeskedtek von Manstein tábornok „Dél", valamint Kleist tábornok „A" Hadseregcsoportja felett, és 1944 elejére megközelítették a Kárpátok előhegyeit. A Vörös Hadsereg előrenyomulása olyan mértékű volt, hogy 1943. október 20-tól a nagyobb szovjet csapattestek megnevezését is meg kellett változtatni. így más nevet kaptak az „Ukrajna" hadseregcsoportok is, az új megnevezésük: 1., 2., 3. és 4. Ukrán Front lett.

2 A háború hazánk területére történő átterjedése szempontjából meghatározó dátum volt 1944. augusztus 23., amikor Románia a szovjet fegyverszüneti ajánlatot elfogadva szövetségest váltott. A románok 1944. január l-jén szembesültek azzal a ténnyel, hogy a már korábban megkezdett fegyverszüneti tárgyalások irányítását a brit kormány átengedte a Szovjetuniónak. Ezt követően április 12-én a szovjetek fegyverszüneti javaslatot tettek, amit a román fél akkor még visszautasított. Az augusztusi német vereségek hatására azonban a fegyverszünetet mégis kénytelenek voltak elfogadni.

3 A román kiugrás előfeltételeit az 1944. augusztus 20-án indított iasi-kisinovi hadmüvelet teremtette meg, melynek során a 2. és 3. Ukrán Front csapatai négy nap alatt bekerítették Friessner vezérezredes

4 „Dél-Ukrajna" Hadseregcsoportjának csapatait. Még 23-án 20.30-kor a román király rádióbeszédben jelentette be, hogy elfogadja a szövetségesek fegyverszüneti feltételeit, majd 25-én a román kormány a „német oldalon" kötött szövetséget felmondta, és hadat üzent Németországnak. (A szövetséges hatalmak és Románia között végül szeptember 12-én írták alá a fegyverszüneti egyezményt.) A király beszédét követően 26-án 5 teljes értékű román hadosztály adta meg magát a szovjeteknek. Augusztus 31-én a 2. Ukrán Front csapatai a „Tudor Vladimirescu" hadosztállyal együtt bevonulnak Bukarestbe,

5 majd északnak fordulva a DéliKárpátok hágóin átkelve gyorsan kijutottak a Magyar Alföldre, és megkezdték a felkészülést a magyarországi hadműveletek végrehajtására. Sztálin 1944. szeptember 29-én Winston Churchill brit miniszterelnöknek írt táviratában, a magyarországi hadműveletekkel kapcsolatban, a szovjet csapatok feladatait a következőkben vázolta: „...ki kell ütni Magyarországot a háborúból, s támadás révén ki kell tapogatni, illetve kedvező körülmények esetén fel kell göngyölíteni a keleti fronton a németek védelmi állásait. "

6 Ezzel a szándékkal vetették harcba a szovjet csapatokat, és ennek megakadályozása volt a célja a német-magyar erőknek. Várható volt, hogy a harcok hamarosan elérik Jász-Nagykun-Szolnok megye területét is. A megyénkben folyó szárazföldi harcok előzményei között említést kell tenni a Szövetséges (amerikai—angol) Légierő 1944. június 2. és szeptember 19. között folytatott légi csapásairól, ami mintegy bevezető mozzanata volt a szárazföldi hadműveleteknek. Ennek során csak Szolnokon és környékén több mint 10000 darab bombát dobtak le, és az emberveszteség a kétezer főt is meghaladta. Emellett az anyagi kár is jelentős volt.

7 Az események kronológiai sorrendje, az egyes történések közötti összefüggés, kapcsolat alapján a megyében folyó harci eseményeket 4 nagyobb szakaszra, időszakra szokták felosztani: 1 Szabó Péter—Számvéber Norbert é. n. 7—26. p. 2 Sz. M. Styemenko 1977. 168. p. (Styemenko tábornok a háború éveiben a szovjet vezérkart vezette) 3 Sz. M. Styemenko: 1975. 129—130. p.; II. Világháború Nagylexikon. CD ROM;, Számvéber Norbert: 2002. 13—15. p. 4 Hans Johannes Friessner 1892-ben született Chemnitzbcn. Katonai szolgálatát 1911-ben kezdte a gyalogságnál, 1940-től vezérőrnagy, 1944. július 1-től vezérezredes. Előbb a német hadsereg nevelési és kiképzési szemlélője, majd hadtestparancsnok, seregcsoport, majd hadseregcsoport-parancsnok. 1944. szeptember 24-től a "Dél" Hadseregcsoport parancsnoka. Erről a tisztéről 1944. december 23-val váltották le, ettől kezdve más beosztást nem kapott. 1971. június 26-án halt meg Bad Reichenhallban. Styemenko i.m. 149. 163. és 165. p.; Valamint CD ROM idézett fejezete. Számvéber Norbert 2001.27. p. Fekete István 2003. 242. p. 473