Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Szurmay Ernő: Egy pedagógus portréja a XX. század első feléből
Sándor Ferencnek ugyanis nem volt fiú utóda, 53 de a többi Bedey vezetéknevü családtagnak sem! (Egyébként Bedey — Winter — Endre továbbra is Winter András „szülői felügyelete" alatt maradt.) Az anyai ág — Fenczik, Bedey — kárpátaljai származásának ismeretében válik egyértelművé, hogy miért éppen Winter András írta az 1927. évi Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok 47. számának A békeszerződés és Ruszinszkó című vezércikkét, amelyben a rutén nép önrendelkezési jogának megadása mellett állt ki. 54 Feleségének munkácsi születése pedig minden bizonnyal erőteljesen motiválta őt abban, hogy — mint már említettük — alig néhány nappal az első bécsi döntés után Winter András éppen Munkácsra vitte el a Szolnok városa által adományozott nemzeti lobogót, és vezette oda a város rokkantjainak küldöttségét. A családi visszaemlékezések szerint valóban kérte is a budapesti szervezőktől, hogy a visszatért nyugat-felvidéki városok meglátogatása mellett a kárpátaljai küldöttség tagja is lehessen. Ezt a — szerény — kérését megértően teljesítették is! Winter Andrásné Fenczik Karolina Mária édesapja, Fenczik Kornél és nagyapja, Fenczik Péter is festőművészek voltak, de a Fenczik família leszármazottai között találjuk dr. Fenczik István görög katolikus teológiai tanárt, aki teológiából doktorált, emellett jogot is hallgatott, és zeneakadémiai és bölcsész doktori oklevelet is szerzett. Egész Európát és Amerikát is megjárva ismertette a ruszinok jogos autonómiatörekvéseit. A Nemzeti Centrum Párt képviselője, majd Prágában miniszter. 1938-tól 1944-ig a magyar országgyűlés képviselője volt. Hívei mellett maradt a szovjet megszállás után is! Püspök lehetett volna, ha áttér a pravoszláv hitre. 0 azonban a súlyos testi-lelki gyötrések ellenére is kitartott a görög katolikus hit mellett. Ezért 1945. március 30-án mártírhalált kellett halnia — az ungvári börtönben lőtték agyon. 55 A kései leszármazott Bedey Endre a Verseghy Gimnázium elvégzése után jog- és államtudományi doktorátust, majd történelemtanári oklevelet szerzett. Szolnoki tanárkodása idején vette feleségül a kitűnő rajzkészséggel és kézügyességgel rendelkező, egykori kőtelki óvónőt, Ugrin Magdolnát, akitől két gyermeke született, Gábor és György. Ugrin Magdolna azonban fiatalon, 1970-ben elhunyt. Az apró gyermekeknek anyára volt szükségük. így kötött házasságot a gyászév leteltével második feleségével, Magda Margit tanítónővel, aki a gyermekeit édesanyai felelősséggel, szeretettel és gondoskodással nevelte fel. Bedey György apja és nagyapja hivatását követve magyar-német szakos gimnáziumi tanár lett, a szabadidejében pedig keramikus tervező és kivitelező munkát végezve éli ki művészi hajlamait. Gábor szobrászművészként tette ismertté a nevét (nemcsak itthon, de Európa számos városában is az ottani művészeti szaklapokon keresztül) Magyarországon alkotott köztéri és belső téri szobraival, domborművei vei. Tagja a Rákos-menti irodalmi körnek, 53 A M. Kir. Igazságügyminiszter 1942/861. sz. határozata (dr. Bedey Endre tulajdonában) 54 Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, 1927. június 12. 55 Dr. Legeza László levele dr. Bedey Endrének, 1997. február 25. írásait folyóiratok közölték, s 2002-ben önálló verseskötettel is jelentkezett. Járatlan vagyok a genetikában, mégis megkockáztatom a feltevést, hogy a késő utódokban a nagyanyai Fenczik ősök és az édesanya manuális tehetsége szerencsésen ötvöződött a nagyapának és az édesapának a környező világ iránt megnyilvánuló sokirányú érdeklődésével, megfigyelői, kutatói hajlamával. Az egykori Kárpátalján, a mai Ukrajna Kárpáton túli területén található Bedőházának nevet adó Bedey nevet . pedig a két Winter András unoka gyermekei viszik tovább. Az utolsó másfél évtized Winter András tanári pályáját ismertetve szóltam már arról, hogy 1946. évi nyugdíjazását követően óraadóként még jó évtizedig gyakorolta hivatását, s az ismeretterjesztésből is kivette a részét. Nem zárhatjuk le azonban pályáját azzal a közhelyes kifejezéssel, hogy a fentieken kívül élte a nyugdíjasok megszokott életét. A közvetlen családtagjain kívül aligha tudja valaki, hogy ez az életét a természettudományok művelésére feltett ember mennyire szerette az irodalmat. Mind aktív, mind nyugdíjas éveiben latinból, németből műfordította a hozzá érzelmileg-gondolatilag közelálló auktorok munkáit. Hagyatékában fellelhetők Seneca, Van Loon és Heine fordításai. 56 Szomorú tény, hogy 1944 és 1945 hónapjaiban az otthonába beszállásolt német, majd szovjet katonák az írásait, jegyzeteit szépirodalmi és szakkönyvei nagy részét „gyújtósként" betüzelték. Winter András életútját vázolva a végére hagytam — 24. kép. A Természettudományi Társulat oklevele, 1952 56 Seneca Minor: A korszerű olvasmány haszna — 1938; Van Loon után— 1940; J.W. Goethe: A vándor éji dala— 1958. A kéziratok dr. Bedey Endre tulajdonában 455
