Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Szurmay Ernő: Egy pedagógus portréja a XX. század első feléből
évente tavasz táján ismétlődő „madarak és fák napja" megszervezésében és lebonyolításában. Ezek a bensőséges, tanárok és tanulók által egyaránt kedvelt májusi ünnepek jól szolgálták a tanulók természetbaráttá nevelését. A tanári előadásból, tanulói megnyilatkozásokból, aktuális versek szavalásából álló műsor után hol a Móricz-ligetben, hol az Epres-erdőben, hol kint Szandán jó hangulatú majális következett, szórakozással is erősítve a tanulói közösség formálódását. Egy, már a 40-es években keletkezett műsorterv fenn is maradt. 23 A középiskolai reformnak köszönhetően az addig az alsó osztályokba „száműzött" földrajz bekerült a felső osztályok tananyagába is. A tantárgy tekintélyének növekedése bizonyára szerepet játszhatott abban, hogy a Magyar Földrajzi Társaság 1927. évi vándorgyűlésének székhelyéül Szolnokot választotta. Erősítette a fenti döntést a szolnoki középiskolákban jól működő földrajztanárok országos elismertsége is, akiknek szívügye volt az Alföld eddig mostohán kezelt valós értékeinek tudományos kutatása és az eredmények szélesebb körű publikálása mind a szakfolyóiratokban, mind pedig ismeretterjesztő előadásokban. 1927 kora tavaszán a két szolnoki középiskola (a gimnázium és az akkori felsőkereskedelmi iskola) földrajztörténelem-természetrajz szakos tanárainak összefogásával nagyszabású terv bontakozott ki egy a térség természetrajzi, klimatológiai, hidrológiai, agrokémiai, geológiai és kultúrtörténeti viszonyait bemutató reprezentatív kiállítás megrendezésére. Az előkészítő munkabizottságnak Winter András is tagja volt. Rajta kívül természetesen dr. Balogh Béla (aki az egész tervnek, s majdan a megvalósult országos hírű kiállításnak összefogó irányítója, mintegy szellemi motorja volt), továbbá dr. Vörös István, Botár Imre, dr. Tóth Tivadar reálgimnáziumi tanárok, Marks (Muray) Lipót kereskedelmi iskolai tanár és dr. Elek István városi tiszti főorvos voltak az előkészítő bizottság tagjai. A közös erőfeszítés eredményeként 1927. május 22-én megnyílt a Magyar Földrajzi Társaság 1927. évi vándorgyűlésével összekapcsolt földrajzi kiállítás, mely a gimnázium épületében kapott helyet. A június 7-én zárult kiállítás, amelyben a két iskola felsőbb osztályos tanulói is részt vettek, nagy sikert aratott. A közös Értesítő 10. lapján olvasható dr. Balogh Béla erre vonatkozó megállapítása. „...Állítjuk, hogy a kiállítás nyomán Szolnokon a földrajzi és általában a tudományos ismeretek iránt ::•:•..•• ! ....'. ." ••:. ... ^§F WJ ~^W Rr • v I % 8is;- £ * wy^wMJífíi 3 (. r 11. kép. Értesítés az V. fizetési kerüléséről, 1946 10. kép. A Verseghy Gimnázium tanári testülete 1937/38-ban. Ülő sor: Járossy Gyula, Winter András, Einzig Miklós, dr. Sallai Géza igazgató, dr. Vörös István, dr. Balogh Béla, dr. Nagy János, Álló sor: dr. Erdélyi László, dr. Pápay Antal, Horváth Gyula, Valent István, Betkowski Jenő, Besse Gyula, Andor János, Tiboldi Gyula, Domokos Nándor érdeklődés nem sejtett mértékben megnövekedett. Alig volt még példa Szolnokon arra, hogy — mint a kiállítás összeállításánál — a város társadalmának egy tekintélyes része így összefogott volna közös kultúrmunka végzésére. " Dr. Balogh Béla alkalmasnak látja, hogy ezt a tapasztalt összefogást másik nagy tervének megvalósítására hasznosítsa. Az említett közös értesítőben megjelent tanulmányában írja: „Az iskola mellett Szolnoknak egy másik kultúrszervezetre is égetően szüksége van: a kultúregyesületre, melyben a szellemi élet minden ágának otthona lenne, mely a lakosság minden rétegének nyújtana tudást, műveltséget, szellemi felfrissülést. A kultúregyesület főleg két gyújtópontból áraszthatna világosságot a lelkekbe: ezek egyike a könyvtár, másika a mú>>24 zeum. A könyvtárt és múzeumot is magában foglaló kultúrotthon gondolata már 1913-ban, az Alföldi Magyar Kulturális Egyesület helyi tagozatában is felmerült. A hely kijelölése is megtörtént a mai gépipari szakközépiskola helyén. De akkor a megvalósítást az első világháború kitörése megakadályozta. Csak 1933-ban, a nagy földrajzihelytörténeti kiállítás után hat évvel alakulhatott meg a Könyvtár és Múzeumegyesület, és nyithatta meg kapuit 1934-ben a városi bérház alagsorában helyet kapott városi könyvtár és múzeum. Hogy ez — jóllehet nagyon szerény körülmények között — megvalósulhatott, abban az egykori szervező .... *irlU« kC V. Saí,""E ürtt UitlM-UK M V. 'ts.tínt MsrVybl JS-S.ÍTI *«,«*r? H 1-7 Iwt l'-J" ."''. V . " :•••• : :: : 'i : ÍV:' : V': : ' ::: :': : ; ;• : : V:^: ^^í / ;\ ^};^'- K;; | ^i :';:;• ^ ^'^ •••• -::^ : ^ • í«Jy**ti V l i osztályba 23 Madarak és fák napja, 1943. V. 29. Dokumentum dr. Bcdey Endre tulajdonában 24 Balogh Béla: A szolnoki Földrajzi Kiállítás. In: A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium Értesítője az 1926/27. tanévről. Szolnok, 1927. 6. p. 447
