Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

The Wells of Hortobágy

vitéz Málnási Ödön dr. 1928. A szoboszlai juhászat. In. Néprajzi Értesítő 2. sz. 57-78. Malonyay Dezső 1912. A magyarság népművészete. IV. Budapest A magyarság néprajza I-IV. én. Budapest Méri István 1965. Beszámoló a Tiszalök-rázompusztai és Túrkeve — móriczi ásatások eredményéről. In. Archeológiai Értesítő 138 -154. Nagy Czirok László 1959. Pásztorélet a Kiskunságon. Budapest Nyilas - Kolb Jenő (szcrk.) én. Debreceni képeskönyv. Debrecen Paládi — Kovács Attila 1993. A magyarországi állattartó kultúra korszakai. Budapest Palugyai Imre 1854. Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása. III. Jász — Kún Kerületek s Külső Szolnok vármegye lcirása. Pest Papp Ferenc 1976. A Hortobágy vízgazdálkodása. In. Kovács Gergclyné - Salamon Ferenc (szcrk.) Hortobágy a nomád pusztától a Nemzeti Parkig. 20-37. Budapest Pálóczi Horváth András 1976. A László falván 1969-1974-ben végzett régészeti ásatások eredményei. In. Cumania 275-303. Schmidt Eligius Róbert 1938. Ősi, primitív kutak és vízkiemelő szerkezeteik hazánkban. In. Bányászati és Kohászati Lapok 334-344. Cs. Sebestyén Károly 1934. A magyar gémeskút. Szegedi Füzetek. Szabadfalvi József 1981. Pásztori jelzések, pusztai híradás Nádudvaron. In. Ethnographia XCI. 478-481. Szabó Ferenc 1965. A szeghalmi kutak néprajzából. In. Miklya Jenő (szerk.) Sárréti írások. I. 81-100. Szeghalom ZSOLT ÖRSI As a summary, we can establish that a well maintained well that has good water has always been precious. It was especially so in parts of the Great Hungárián Pains that were specialised in animál farming, since the cattle that meant the basis of the economy had to be fed and watered. The way they got the water varied from time to time and depended on the weather. Before the Tisza was regulated, watering at natural open water sources was widespread, although authorities always tried to force herders to use Szabó István 1969. A középkori magyar falu. Budapest Szép Ernő 1930. A Hortobágy. Budapest Szűcs Sándor 1938. Néprajzi vonatkozások Bihar- vármegyébe. In. Nadányi Zoltán (szerk.) Bihar vármegye. 164 -245. Budapest 1957. Pusztai szabadok. Budapest Takáts Sándor 1961. Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI — XVII. századból. Budapest 1994. A régi Magyarország jókedve. Budapest Tálasi István 1936. A Kiskunság népi állattartása. Budapest Tessedik Sámuel 1977. A parasztember Magyarországban micsoda és mi lehetne; egy jó rendbe szedett falunak rajzolatjával egyetemben. In. Zsigmond Gábor (szerk.) Tessedik Sámucl-Berzeviczy Gergely A parasztok állapotáról Magyarországon. 110-263. Budapest Tóth Albert (szcrk.) 1987. „Áldás és átok a víz" Tudományos emlékülés a Mirhó gát megépítésének 200. évfordulójára. Kisújszállás. K. Tóth Mihály 1910. Nagyhortobágy. Debrecen Tömörkény István 1962. Jelek a pusztán. In. Bálint Sándor (szcrk.) Történetek a szegedi betyárvilágból. Szeged Törő László 1968. Legeltetési rend a Hortobágyon. In. Műveltség és Hagyomány. 265-279. Debrecen Veres Péter 1956. Falusi krónika. Budapest Zoltai Lajos 1911. A Hortobágy. Debrecen 1935. Debrecen vizei. Debrecen 1936. Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. Debrecen wells, especially in summer. Next to simple wells liké dips and cubiculum wells, the first burrowed and lined wells appeared as early as the Hungárián conquest. The sweep-pole well, which was well-known all over Europe, was so widespread in the Lowlands that it became the symbol of the Hungárián Puszta. Healthy and good quality drinking water, however, did not appear until the arrival of drilled artesian wells. THE WELLS OF HORTOBÁGY 357