Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Erostyák Zoltán András-Kovács Júlia: Szexuális viselkedés a szentetomyai cigány közösségben

utóbbi nem említi a cigányságot, de elméleti felvetései alapján bizonyos kategóriákban azonosíthatók. A nemiséget a legtöbb vallás befolyásolja, ellenőrzi, a nagy világvallások közül a kereszténység hatását ismerjük a nyugati szexualitásra. Az érzéki vágyak megfékezésére és az aszkézisre irányuló törekvések és teológiai elvek több évszázadra befolyásolták és meghatározták a nyugati világ szexuálpszichózisát.

10 Az ebbe a közegbe érkező más, szabadabb erkölcsiséget valló titokzatos cigányság így könnyen válhatott boszorkányos, ördöngös közösséggé. Mint minden cigány közösségben, a szentetornyaiban is a matriarchátus mellett a hatalom és a lehetőségek a férfiak kezében vannak. A férfiuralom külsődleges megnyilvánulásai — melyek jellegzetesek és dominánsak — mellett erős női hatásokat is megfigyelhetünk. A külsődleges megnyilvánulásokat részletesen bemutatjuk, mint a nemi viselkedés test-technikáit, melyek kultúra és közösségfuggőek. A test-technikák kulturális kérdésével Marcel Mauss részletesen foglalkozik tanulmányában, ez a fogalmi kör a mi kutatásunkban is helyet kapott.

11 A férfidominancia családi szerepéről több cigányokról szóló tanulmány is foglalkozik igen kimerítően.

12 Vizsgálatunk a férfi és női szexuális viselkedésre vonatkozott, bár ennek vizsgálatánál sem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi szerepeket, hiszen a viselkedési formákat befolyásolja a közösségen belül. Álljon itt szintén egy idézet a férfiakról, a dominanciáról és a családi szerepekről: — Azt csinálsz velem, amit akarsz, te vagy az uram. — Én, én. Én vagyok a te urad, a parancsolod, aki, ha kell, reggelig gyötri veled a szalmát, agyonver, lehúzza a bőröd, csak kenyeret ne kérj, mert egy karéjnak nem vagyok ura..."

13 A szentetornyai közösség hagyományos értékrendű cigányközösségnek tekinthető. A külsőleg erősen szabados, ösztönös szexuális viselkedést több tabu és viselkedési norma is befolyásolja. Természetesen mint mindenben ebben is nyíltabban, szabadabban reagálnak érzelmeikre, teret adnak az ösztöneiknek. A gyermekek már korán szembesülnek a nemiség megnyilvánulásaival, hiszen a lakókörnyezet szűkös volta mindent láttat számukra. A szexuális szocializáció mindennapjaik része, nincsenek titkok, elhallgatások előttük. A 12-13 éves kort elért gyermekek erotikus viccei, tréfái már a párválasztást a ki nem mondott szexuális vonzalmat, kíváncsiságot jelentik. A testiség, a testi kapcsolatok nem a közösségi beszéd témái, annál inkább gyakorlati jellegű. Nem illő nyíltan a nemiségre hangsúlyt fektetni, a párok társaságban elzárkóznak egymás felé irányuló érzelmeiktől. A fojtott erotika azonban állandóan jelen van, szinte „vibrál a levegőben". Néhány elejtett mondat, vicc utal az emberekben munkálkodó ösztönökről. 9 Görög 1993. 103, Pócs Éva 2002. 50. 10 Bishop 1996. 78. 11 Mauss 2000. 425. A szüzesség érték, mint szinte minden társadalomban, így elvesztése egy másik életforma kezdetét jelenti az esetek nagy többségében, mely házasság formájában valósul meg. A lány szüzességét elvevő fiúnak a következő szól: „Te kurrden la, le la " — „Ha megb...tad, vedd el". A közösség hagyományőrző jellegzetességei miatt a férfiaknak a házasságon belül, s azon kívül is több joguk van, mint asszonyuknak. A szexuális viselkedésük és életük őszinte és nem tettetett. Kevés korlátozó erő van, amely befolyásolja a kapcsolatokat. Itt kell utalnunk az ebben a közösségben is ismert marhime kifejezésre, mely tisztátalanságot, gyalázatos dolgot jelent. A marhime az, mely jelentősen befolyásolja a közösség szexuális viselkedését.

14 Tisztátalan a női altest, valamint az abból származó nedvek (menstruáció, terhességi-szülési folyások). Többek között ez az oka annak, hogy havi vérzés idején, a terhesség végén-szülés után tabu a nemi érintkezés. A menstruációs vér mágikus erejét használják a különböző „varázslásokra", rontásokhoz. A kunnilingváció ritkasága is ehhez a tabuhoz kötődik, hiszen a nő szeméremteste sajátságos, sorsokat befolyásoló erővel bír („O beng beshel ande e mizh" — „Az ördög lakik api...bon "). A fiatalok esetében már jelentkezik, de főleg azokban a családokban, ahol magyar, vagy romungrica lány van. Afelláció már elterjedtebb, de ez is inkább a fiatalabb generációknál kezd szélesebb körben elfogadottá válni. A maszturbáció főleg a fiatal fiúknál igen elterjedt és elfogadott szexuális forma, hiszen úgy vélik, hogy ha a fiú nem onanizál, akkor beteg lehet, illetve viselkedése kiszámíthatatlanná válik. A női és férfi homoszexualitást mélységesen megvetik, ha előfordul közöttük, igyekeznek nem tudomást venni róla (,^4me chi kamas taté manushen " — „Mi nem szeretjük a melegekef). Az előjáték (petting), a kölcsönös örömszerzés ritka, az aktusok zömét a férfi kezdeményezi és irányítja. Az együttlétek nagyobb része délelőtt, vagy kora délután történik, amikor a gyerekek, vagy a szülők nincsenek otthon. Ennek oka a szűkös lakáskörülményekből származó kényszerű összezártság, illetve a hagyományokból adódó szégyenérzet. Főleg a fiatalok nyáron elvonulnak pl. az erdőbe (Kiserdő, Gyopáros) vagy a környező földekre. Az aktusok pozíciói viszonylag sematikusak (a nő hanyatt fekszik, a férfi a széttárt lábai között hatol be, a férfi a nő háta mögött áll, vagy térdel és úgy hatol be). Az aktusok gyorsak, hevesek, nem jellemzőjük a gyöngéd simogatás és a hosszan elhúzódó szeretkezés. Nem céljuk a nő kielégítése, így sok házasságban a nők szexuális élete megkeseredett, s ha néha mást keresnek maguknak, akkor a büntetés vár rájuk. Ma már nincs kegyetlen fizikai büntetés, de a verés és az elűzetés ismert büntetési forma. A nők heves szexuális étvágyát a közösség nem nézi jó szemmel, mert az a nő nem bír a vérével, s megeszi a férje életét (,JCal o romesko trajó"), kurrelosoinak, baszósoinak nevezik. A cigány asszonyok a kemény, néha kegyetlen férfiakat kedvelik, erre azt mondták a férfi adatközlőim: „bárhogy meg12 Kársai 1994a. 61., Erdős 1979. 31., Stewart 1993. 119., Manna 2002. — vándorcigányokról, Daróczi 1993. 15. 13 Lakatos 2000. 202. 14 Okcly 1991.39. 293