Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Kocsis Mónika: Egy rontáseset fázisai
L/10. II. Patkányos ember (14) K. P.: A patkány, a rágcsáló elvezetése a háztul. Hogy azt is úgy csinálják, hogy levetkeznek meztelenre, azt meg nőnek kell csinálni, éjjel 12 órakor, és akkor imádkoznak, vagy mit csinálnak, nem tudom, és akkor kicsalják a patkányokat a ház körül mindet és mennek, mennek vele, ki egészen a falu végire, és ott megint otthagyják. Sz. P.: Mikor megfogják, akkor szétdarabolják, oszt minden patkánylyukba tesznek egy darabot, osztán akkor irtóznak. Akkor is irtóznak, meg kivájják a szemit, tesznek csengőta nyakába,, és akkor hallják a többiek, oszt akkor elijednek. Jóslás (15) K. P.: Magyarázták, hogy a fronton vót a férje, és akarta látni, hogy mit csinál, és akkor úgy csinálták, hogy este kilenc órátul tettek egy pohárba egy deci vizet, abba beletették az aranygyűrűt, és akkor elibe egy tükröt, és ASSMANN, Jan 1999 A kulturális emlékezet. írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrában. Budapest, Atlantisz. BIHARI Anna 1980 Magyar hiedelemmonda katalógus. Előmunkálatok a Magyarság néprajzához 6. Bp. CACIOLA, Nancy 2002 Lélegzet, szív, bélrendszer: a test és a szellemek a középkorban. In Pócs Éva (szcrk.): Mikrokozmosz—makrokozmosz. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Budapest, Balassi, 117—131. CIORAN Emil 1991 Antropológia fílozoficá. Craiova. JOÓ Emese—KERÜLŐ Tünde 2001 Szerelmi Rontás. In: Hoppal Mihály (szerk.): Elbeszélés és emlékezet. Budapest, Osiris, 130—147. KESZEG Vilmos 1992 A tartalom szerveződése a beszédszokásokban. Korunk. IV. 8. 23—31. akkor nem tudom mit kellett mondjon, és akkor látta, hogy a férje mit csinál a fronton, na. Magyarázta anyósom. Azt mondja, ü sose nem látott semmit csak tenmetőt, meg sírhantot. És be is valósult, azt mondta. A másik, akivel nézték ötön-haton, az az öregasszony akit magyarázott K., hogy farka vót, az tudta, az nézte. Azt mondta a másik, né hogy ül, oszt cigerettázik, a másik aszongya, né ez meg a cipőjit bokszolja. Azt mondja a másik né, az meg fekszik, mán le van feküdve. Látta tisztán az arcát, azt mondja, úgy ahogy vót, hogy mozgott, hogy mit csinált ott a harctéren, na, így magyarázta anyósom. Hát azt mondja, ideges vót, há hogy létezik, hogy ű nem lát semmit, mindenki lát, és akkor ű nem lát semmit, és akkor be is valósult, mert meghalt, na. Helynevek magyarázata: Fizes: Kak melletti kis erdőcske volt Kak: Cucu (Szatmár megye), ma már nem létező falu Kócs: Nagykolcs, Culciu Maré (Szatmár megye) Pettyén: Petin (Szatmár megye) Szemmártony: Szentmárton, Mártinesti (Szatmár megye) Várója: Szinérváralja, Seini (Máramaros megye) LAMMEL Annamária 1999 Látni ami nem létezik: néphit és percepció. In Benedek K.— Csonka-Takács E. (szerk.): Démonikus és szakrális világok határán. Mentalitástörténeti tanulmányok Pócs Éva 60. születésnapjára. Budapest, 311—320. MANDELBAUM, Dávid G. 1982 Egy életrajzi tanulmány. Gandhi. In Küllős Imola (szcrk.): Az életrajzi módszer alkalmazsa s eredmnyei a nprajzban s antropolgiban (Tanulmnygyjtemny). 29—47. (Documentatio Ethnographica 9.) PÓCS Éva 1993 Malcflcium—narratívok—konfliktusok—boszorkánytípusok. In NK—NT, XVIII. Budapest, 9—66. 2001 Átok, rontás, divináció: boszorkányság vallás és mágia határán. In: Pócs Éva (szerk.): Két csíki falu néphite a századvégen. Budapest, Osiris, 419^59. SOÓS Tímea 2002 A rontáshiedelmek működtetése válsághelyzetekben. In Szikszai Mária (szerk.): KJNT Évkönyve 10. Kolozsvár, 106—150. TENGELYI László 1998 Élettörténet és sorsesemény. Budapest, Atlantisz. Irodalom 289
