Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Sári Zsolt: Erotikus és termékenység szimbólumok a táplálkozáskultúrában

„ídes gyökeret") a halottat körülállók — leggyakrabban a feleség - meg is ették.

5 5. A paprika A piros, hegyes paprika szintén fallosz imitációként jelenik meg. A paprika ereje a férfierő szimbóluma is egyben. Ujváry példákat is hoz, fonóban, dohányfüzéskor, disznótorokban gyűjtött alkalmakkor, hangsúlyozva, az erekciós pénisz utánzásának lehetőségét.

6 Ez jelenik meg tovább, a lakodalmak alkalmával, amikor a menyasszonynak tálalt pörköltben a hegyes paprika, mint fallosz imitáció jelenik meg a tálban. 6. Áfánk Az egyik legismertebb farsangi ételünk a fánk (pampuska) a lányok szerelmi praktikáiban is szerepet kapott, mutatott rá tanulmányában Ujváry Zoltán: a jól elkészített, finom fánk önmaga is elismerést szerzett az eladósorban lévő leány számára.

7 7. Málé A málé sütéséhez kapcsolódik egy a szerelemre utaló szimbólum, hiszen amikor „cuppog" a málé a karancskeszi gazdasszony a következőt mondja: „Olyan édes legyen, mint K. Örzse szerelme! "

8 8. Pogácsa A pogácsa sütését is felhasználták szerelmi praktikákhoz. A lányok fanszőrzetükből vágtak le, és azt belesütötték a pogácsába (esetleg a túrós lepénybe). Ezt etették meg a kiszemelt legénnyel. Karancskesziben szőrös kalácsnak nevezték.

9 9. Rántotta Férj-szerző praktika kötődik a rántotta sütéshez is. A tojásokat a lány a meztelen testén gurítja végig, egészen a nemiszervéig, utána sütötte meg, és kínálta vele a kiszemelt legényt.

10 10. Italok Pálinka.A leányok férjszerző praktikái között ismert, hogy a kiszemelt legényt olyan pálinkával itatták meg, amibe menstruációs vért kevertek: „Aféleket csinálnak az asszonyak, hogy megboszorkányolják, hogy... Igen, beleteszi a pálinkábo a [menstruációs] vért, és odaadja, hogy igya meg. aztám akkor meg van lágyítva a férfi." (Tordatúr)

11 Bor. A somló-hegyi borokról úgy tartják, hogy ha a nászéjszakán isznak belőle, biztos fiú utód várható. A Habsburg-házban évszázados hagyomány írta elő, hogy a királyok, főhercegek a nászéjszaka előtt egy-egy pohár somlói bort igyanak, hogy fiú utódok szülessenek. Hogy ebben a hiedelemben akár lehet is valami, bizonyítja Mária Terézia, aki tizenhat gyermeknek adott életet. A somlóiak pedig úgy tartják, hogy náluk az országos átlagot jóval meghaladóbb a fiúgyermekek születési aránya. 5 Ujváry Z. 1994. 120. 6 Ujváry Z. 1994. 124. 7 Ujváry Z. 1990. 148. 8 Fejős Z. 1985. 9 Fejős Z. 1985.537. II. A különböző étkezések során megjelenő termékenység és erotikus szimbólumok A lakodalom A lakodalom, az új házasság megkötése, a leendő páros élet első állomása az emberi élet egyik legfontosabb családi és közösségi eseménye. A templomból kijövő pár gabonával, rizzsel való szórása termékenység varázsló rítus, hiszen a gabona/rizs sokasága a fiatalok számára a bőséget, termékenységet kívánja szimbolizálni. Természetesen a lakodalmi étkezések során jelenik meg a legtöbb termékenységgel kapcsolatos rítus, jelkép, szimbólum. A szamosháti lakodalmak első fogása volt a tört lencse, amelyet rituálisan fakanállal törtek össze. A lencse (mák, dió, bors) törése, a szűztörés az aktust jelképezi. Erre utal az ismert gyermekjáték dala: „ Borsót főztem, lencsét törtem. Főztél lencsét, főztél borsót? Volt-e annak konca? Hej rakonca, rakonca, Ez a lányok tánca "

n A lakodalom fő étkezése a vacsora. A vacsora során az egész nyelvterületen elterjedt, a termékenységre, a nemiségre, szerelemre és szexualitásra utaló cselekmények, szimbólumok megjelenítése. Az egyik legismertebb a főtt hús feltálalása során a férfi nemiszerv megformázása. Szihalmon a tyúkleves húsaiból állítanak össze egy tálat a menyasszony számára: a tál közepén a kakas nyaka áll fölfelé, körülötte a két tyúk comb, a kakas heréje zöldségekkel gazdagítva. Gyakran piros szalaggal masnit kötnek a kakas nyakára. Ez egyértelmű utalás a férfi és a női nemiszervre, a szexuális aktusra. A mennyasszonynak és a vőlegénynek közösen kell beleharapnia — a vendégek nevetése közepette. Hasonló szokást rögzített Ujváry Zoltán is Nádudvaron: A koszorús legények a főtt tyúk nyakát egy tányérba helyezik, az egyik végéhez két tojást vagy a tyúk lába szárához a kakas heréjét tették, egy tányérral leborították és a koszorús lányoknak küldték.

13 Hasonló szimbólum a birka vagy a disznó farkának az étellel történő tálalása a menyasszony számára. A palóc lakodalmak ismertetésekor írja le Bakó Ferenc, hogy a disznó vagy a birka farkát az étel közepébe állítják, felmasnizva viszi a vőfély a menyasszony elé, miközben az asszonyok évődve kiabálják: „Enyim a farka! "

u Szentesi Tóth Kálmán karcagi leírását idézi T. Bereczki Ibolya: „A birkapaprikásban Kunságon juhász hurka is van. A paprikás feltálalásakor a vőfi hamiskás mosolygással egy jó nagy darab juhászhurkát a menyasszony tányérjába tett, amelyet a menyasszony a vendégek nevetése 10 Fejős Z. 1985. 541-542. 11 CsőgörE. 1998. 222. 12 BernáthB. 1987. 42. 13 Ujváry Z. 1988.75. 14 Bakó F. 1987. 164. 278