Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Bartha Júlia: Afrodiziákumok a török kultúrában

A kisázsiai török kultúrára a legteljesebb mértékben hatott az arab szemlélet, az orvostudomány különösen, ezért ha az iszlám gondolkodásról, erkölcsiségről beszélünk nem nagyon lehet különbséget tenni az arab és a török szemlélet és gyakorlat között. Annál is inkább, mert azt látjuk, hogy a kereskedelem, beleértve a középkori (gyógyszerkereskedelmet is), gondoskodott arról, hogy a már jól bevált patikaszerek eljussanak mindenfelé. A források 1150 körül Konstantinápoly felől jövő gyógyszerbehozatalról számolnak be.

5 Nagyon jó példa erre a kőrisbogár esete, ami az impotencia ellen javallott gyógyszerek egyik fontos alkotóeleme volt, a Mediterránumból terjedt el és Európa-szerte ismertté vált. Egy 1564-ből való kézirat azt ajánlja az impotencia ellen, hogy „aki nem bicsakolhat, tegyen kilenc dühös bogarat (a kőrisbogár veszettség ellen is javallott volt, erre utal a neve) tegyen faolajba és ezzel kenje be a nagyobbik lába ujját, vagy pedig meleg borral a dákosságát".

6 A kőrisbogárnak, mint afrodiziákus szernek jóval régebbi a híre. Már az orgyilkosokról és méregkeverőkről szóló Lex Cornéliában is szó esik róla, hogy a régi rómaiak pénzbirsággal, számkivetettséggel és vagyonelkobzással büntették azokat a gyógyszerkereskedőket, akik szalamandrát vagy kőrisbogarat adtak afrodiziákumként. Minden tiltás ellenére a kőrisbogár nimbusza nem kopott, a „diavolini di Napoli" (Nápolyi kis ördögök) nevű szer, egy cukorral, mézzel és fűszerekkel kevert kőrisbogár-preparátum

7 még a XIX. század végén is divatját élte a gáláns körökben — írja Magyari Kossá Gyula. Az iszlám gondolkodás szerint a szerelem lényege a legteljesebb egység a két nem között, testi és lelki értelemben egyaránt. Csak úgy Istennek tetsző, ha a nemi kapcsolat házasságon belüli és nem csak a gyermeknemzés és örömszerzés a lényege, hanem magasabb rendű misztikus jelentéssel is bír. A nemek találkozásának egyedüli és elfogadott módja a házasság útján létrejött egyesülés — nikáhvolt, ami vallási kötelességnek számított és a kölcsönös kielégülés törvényes módját jelentette. A Korán, az iszlám szent könyvének tanításai a házasságban átélhető szerelmi gyönyörökre buzdítanak, elvetik a nemiségnek a földi örömökből való száműzetését. A hit és a nemiség összefonódását a próféta szavai a következőképpen érzékeltetik: „Mikor egy férfi hitvesére néz, s az visszanéz reá, Allah kegyelemmel tekint rájuk. Mikor megfogják egymás kezét, bűneik ujjaik között távoznak. Mikor együtt hálnak, angyalok állják körül őket a földtől a mennyboltig. A kéj és a vágy oly szépek, mint a hegyek. Ha a feleség viselős lesz, jutalma annyi, mint a böjté, az imáé és a szent háborúé együtt."

8 Az iszlám vallás a szexuális örömszerzés minden formáját megengedhetőnek tartja, kivéve annak anális módját. A nők szerelmi életre való felkészülését részben a család nőtagjai, részben a török fürdőben idegen nők végezték. A fürdő a közösségi élet színtere volt, és az ma is, itt készítik elő a házasságkötést, itt tartják a menyasszony5 Magyari Kossá Gyula. 1929.20. 6 Magyari Kossá Gyula. 1920.20. 7 Magyari Kossá Gyula. 1929.19. búcsút, az ilyenkor szokásos rituális mosdatást. (Míg léteztek a háremek természetesen ott történt a felvilágosítás.) Ugyanakkor a nemi erkölcs kettősségét jellemzi, hogy egyidejűleg él a többnejűség és ágyasság korlátozott, de szentesített szokása (Korán IV.3.). Dél-Kelet Anatolia néhány etnikai csoportjánál még napjainkban is találunk rá példát, az iszlám országokban mindenhol általános volt. A lényeg az, hogy minden módon megfelelni a társadalmi elvárásoknak. A népi tudás számtalan olyan készítményt, növényt ismer, ami serkenti a vágyat, „szaporítja a magot", vagy csak vitamintartalmánál fogva az általános erőnlétet fokozza. Nem lehet véletlen, hogy a törökök „menyasszonylevese" vöröslencséből, zöldségekkel, főleg zellerrel mentával, citromlével készül. A lencse vas- és cinktartalma miatt fontos vértisztító és vérszaporító hatású, a népi gyógyászat így tartja számon. A zeller méregtelenítő hatása ugyancsak közismert, a cinkről pedig tudjuk, hiszen éppen a középkori alkimisták fedezték fel véletlenül, amikor az élet vizét, a vágy serkentőjét keresték, hogy fokozza a tesztoszteron-termelést, tehát stimulálja a hormonokat. Számtalan növényről terjedt el, hogy afrodiziákum. Közöttük a borsmenta, édeskömény, fagyöngy, fahéj, ginseng, koriander, petrezselyem, (petrezsirom, szerelemgyökér néven a magyar népi műveltség is számon tartja), sáfrány, szegfűszeg, zöld ánizsmag, vanília . Évszázados tapasztalat, hogy a ginseng gyökér, a yohimba valamint az osztriga sok szeretőt tett már naggyá. A természet a már említett tesztoszteron (a férfi nemi hormonok) termelés egyik fontos hatóanyagát, a cinket sűrítettebeié... Belső-Anatóliában a kakukkfű virágjának mágikus erőt tulajdonítanak, a gyermekáldásra vágyó asszonyok a méhük fölé kötik. A mastix-fa (Pistacia lentiscus . sakiz agaci, menevis, sakizlak) már a középkorban kedvelt növénye volt az ültetvényeknek. Aljzószerként is ismerik, porrá tört levele mézzel keverve fokozza a nemzőszervek működését.

9 A borsmentát (Menthae piperita - nane) Kelet-Anatóliában, Erzurum vidékén termékenységfokozó növényként tarják számon, teáját fogyasztják. Bergama környékén (Belső-Anatólia) hatásos háziszer a fehérüröm (Artemisia absintium — pelin otu, peryavsam) főzete és a kosbor (Salep tuber) gumója. Azt tartják javítja a vérkeringést, erősíti az általános közérzetet és növeli a szexuális aktivitást. A sokat emlegetett, a népi gyógyászat kedvelt növényeként ismert csalán (Urtica diorica —isirgan) leveleit összevagdalva friss tehéntejjel fogyasztják, mert fokozza a nemzőszervek működését. Ordu környékén a gyermeket akaró asszonyt csalán, kakukkfű és fokhagyma gőzére ültetik.

10 Bergama (Egei-tenger partvidéke) környékén az ánizs (Pimpinella anisum-anason) gyümölcsének levét vértisztító hatása miatt kedvelik, ennél fogva növeli az általános erőnlétet, s fokozza a férfinép kedvét.( A belőle főzött pálinka, a ráki, pedig meghozza a bátorságot...) 8 Lcdcrer György fordítása. Muhammad An-Ncfzawi. 1983.9. 9 Yildiz, Ramazan. 1988.222. 10 Acipayamli, Orhan. 1974.16. 274