Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Bogdán Melinda: A moldvai csángó csujogatások szerelmi szimbolikája
A főbb témakörök szétválasztása csak elméleti síkon végezhető el, a csujogatások, de az egyéb népköltészeti szövegek esetében is nem elkülönülve, hanem szorosan összekapcsolódva, mintegy tematikus hálót alkotva fordulnak elő. Tehát egy-egy szöveg több szimbólumot is tartalmazhat, melyek ugyan származhatnak más-más témakörből, ám jelentésük összekapcsolja őket. Következzék hát az egyes szimbólumcsoportok részletes vizsgálata! Növényi szimbólumok Elsőként vizsgáljuk a növényi szimbolika csoportjába tartozó elemeket. Talán ez a legtágabb és szimbólumokban leggazdagabb témakör. A képek egyes virág-, gyümölcsés zöldségfélékre, ül. egyéb növényekre utalnak. „A növényvilág a maga változatos alakú és állású leveleivel, színes virágaival és különféle terméseivel rengeteg asszociációs lehetőséget kínál a jelképezésre, az erotika fokozására". 62 A virágszimbólumok használata már közhelyszerű, a szeretőt „rózsám"-nak nevezni mindennapos dolog volt még a közbeszédben is. A tágabb értelmű virág kifejezés is számtalanszor fölbukkan egyszerűen a szerető, szerelmes szinonimájaként: Liányéí menünk virágét, / Róka János liányáért, / Ihuhú, huhuhú S:99. A száraz kóré ellentéteként a virág a lány, szép lány jelképe a következő példában: Én es vótam mikor vótam, / Kóré között virág vótam. / Egy szép legény leszakított, / Keze között elhervasztott. /Ihuhú, huhuhú! S.103. Az elemzők egybehangzó megállapítása szerint a virág, rózsa szakítása, leszedése, bokrétába kötése a nemi egyesülésre utal: Ideki a csenderbe /Rózsa termik a fűbe. / Jere rózsám, szedjük le, /Köss bokrétát belőle.(...) F:0750.40. Bernáth szerint a bokrétakötés szexuális jelentésének alapját a kötés erotikus vonatkozása adja. 63 A moldvai táncszók szövegei nem bővelkednek változatos virágfajták fölemlítésében, nem találkozunk itt a liliom, tulipán, rozmaring stb. máshol oly gyakori képeivel. Talán a virágoknál is jelentősebb szerep jut az erotikus szimbolikában néhány gyümölcsnek. Ennek valószínűleg a formai hasonlóság az alapja. Az alma például világosan a hátulról látott női testre emlékeztet. 64 Szimbolikus szerepére számos példa hozható. A vizsgált szövegekben gyakori gyümölcsszimbólum. A bibliai bűnbeesés gyümölcseként is ismert alma a tiltott tudás, vagy többnyire ugyancsak tiltott szerelem megismerésének jelképe. 65 A következő példa nyilvánvalóvá teszi a gyümölcs szerelmi szimbólum voltát: Kerek almafa lapi, / Szeret engem valaki, / Odd szeresen akárki, / Mer nem mondom meg, hogy ki. /Az este es nálunk vót, /Kilenc almát hozott vót, / Mind a kilenc piros vót, / S a csókja es édes vót 62 Vasas 1994. 22. 63 Bernáth 1981. 39. 64 Vargyas 1994. 481. 65 Jankovics 1995. 23. 66 Jankovics 1995. 80. 208 KSz:12704d. Szintén a Jelképtár utal arra a testi szerelem megismerésének szándékát szimbolizáló almára, melyet a legény küld a lánynak, s a válasz abból derül ki, hogy az almát félbevágva vagy egészben kapja vissza. Az almához hasonlóan kedvelt szimbólum a cseresznye, jelentése is rokon az almáéval. íme: Csipkebokor cseresnye, /Kati asszony menyecske K:0619. vagy Uszeretem menyecskét, /Minde rigó seresnyétF.081. A szilva szimbólum nagy kifejező erejű, általában a női nemi szerv jelképeként fordul elő viszonylag gyakran, de általánosabb jelentésben a női félre utaló képként tarthatjuk számon: Egy szem szilva, két szem szilva, / Gyere haza rongyos kurva N:011. A népi szimbolikában a legtöbb gyümölcs leszedése a nemi aktust szimbolizálja 66 hasonlóan a virág leszedéséhez, bokrétába kötéséhez. így a következő szöveg történései nem véletlenül zajlanak éjjel: Éjjel viszik a szilvát I Ropogtassák a magját. /Ha nem adnak belőle, /Nyuvadjanak meg tőle F.01398.22. Méltán következtethetünk a gyümölcs szimbólum voltára a „ropogtassák" igét tekintve is. A különféle mozgások, ismétlődő, különösen a hangképzettel együttjáró cselekvések kiemelt szerepüek a szexuális szimbolizáció terén 67 . Például a következő szöveg laza képszerkezete mindjárt világosabbá válik, ha nem csupán a szószerinti jelentést figyeljük: Veres hagyma, gerdica / Sándor János taszítsa F:0750.24. A csángó nyelvjárás szókincsébe tartozó gerdica kifejezés jelentése: apró gyümölcsből füzér a férfiak kalapján, régen nők főkötőjén, haján. Nem véletlenül a veres hagyma kerül szóba, hisz az egyes színek szimbólumértéke meghatározó. Erdélyi Zsuzsanna említi, hogy a szerelem minden népnél „piros". Életörömét, egészséget, szerelemre érettséget fejez ki. 68 A hagyma példája többször is fölbukkan, a következő szövegben nyilvánvaló jelentéssel is: Vörös hagyma kacsostól, / Én is jövök urastól. / Vörös hagyma kacs talán, /Én is jövök uratlan F:01398.43. A párhuzamos szerkesztés mindjárt magyarázatot ad a jelképiségre: a hagyma a női fél, míg a kacs a férfi jele. Ez a megkülönböztetés formai hasonlóságokra is visszavezethető. Bernáth Béla női szimbólumnak, a clitoris jelképének tartja az uborkát, 69 a következő szöveg képi szerkezete is alátámasztja azt a feltevést: Zen kertembe ugorka, /Belékapott a róka, / Hadd el róka megleslek / Hónap este meglőlek SzGy:0268. A kert, de minden olyan térrész, mely körül van kerítve és csak egy bejárata van (város, vár, templom, udvar stb.) vulvajelkép. 70 A lányságát visszasíró asszony így panaszkodik: Ha még egyszer lány lennék, / Kertbe hagymát ültetnék. /Este regvei gyomlálnám, /Soha élnem adódnám. /Ihuhú, huhuhú!/S: 108. A kertben való gyomlálás arra utal, hogy szeretőjét jobban megválogatná, lány ságára jobban vigyázna, mint akkor tette. Némi fenntartással fogadható el Bernáthnak az a feltevése, hogy a retek a népdalszövegekben nem más, mint a női nemi szerv szimbóluma. 71 Elegendő azonban, ha tá67 A Cselekvések, történések című fejezet fejtegetése erre irányul. 68 Erdélyi 1961.406. 69 Bernáth 1981.28. 70 Bernáth 1981.21. 71 Bernáth 1981.57.
