Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Eroticism in the Theoretical Background of the Rural Wedding

kában merem mondani — még a mulatság sem öncélú és önfeledt. Szentdomokos társadalmában a szerelem nem volt elsődleges közösségfenntartó princípium. Ez az erotikáról mondható el inkább, és eme érzés- és kedélykomplexumnak (miképpen sok minden másnak) csupán egy racionális motivációja volt elfogadható, hogy visszatérjek BALÁZS Lajos: Az én első tisztességes napom. Párválasztás és lakodalom Csíkszentdomokoson. Bukarest, Kriterion, 1994; Ünnep-e a lakodalom? A szokás és ünnep összefüggései. A Hót XXIX. évf, 25. sz., 1998. június 11, Bukarest; Két szál pünkösdrózsa kihajtott az útra. Erotika a székelyföldi lakodalomban. In: Lakodalmi szokások. Mátkaság, menyegző. Szcrk. Györgyi Erzsébet. Budapest, Planétás, 2001. 129-135. LAJOS BALÁZS The study reviewes the rural wedding not írom the ritual and dramatic aspect but that of eroticism itself, thus reflecting the custom and the community in a different light. The author interprets eroticism as the special theoretical principle of the rural wedding. Being the warranty of the community's continuity, eroticism is as an important existential factor as the economical and social ones. The author concludes that eroticism is not a light, cheap, meaningless filling between the episodes of the wedding ritual, nay, it has a special meaning, function and message, and in spite of the seeming spontaneity, it is a well-thought, sometimes masterly timed artistic show. Eroticism has gravity, since through its target , that is urging the newly wed to procreation, it is part of a larger social strategy. The present study analizes the open or hidden meanings of the language of the wedding rituals. Through the wedding rituals the language permanently and consciously bears the main idea of eroticism: the corporal unión of the young couple, and the pragmatic consequence of that: the childbirth. As the author reveals, eroticism has indeed a és árnyaljam előbbi gondolatomat: a fennmaradás/megmaradás pragmatizmusa. Mindenképpen a lakodalom erotika szempontú áttekintése magát a szokást is masabb megvilágításba helyezi, és általa, természetesen, a szokáshordozó közösséget is. FÖLDESNÉ GYÖRGYI Erzsébet: Házasságkötés és lakodalom. In: Lakodalom. Szcrk. Nóvák László-Ujváry Zoltán. Debrecen, 1983. 467-472. HERNÁDI Miklós: Nász és gyász. In: Ünnepek a mai magyar társadalomban. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1982.31-47. conscious theoretical principle in the wedding rituals, since the ritual games repeated, varied, passed down from one generation to another have a certain coherence. The author points out that there are situations during the wedding when eroticism is spoken out, other times it is insinuated at, portrayed in games or plastic elements. To conclude, the theory is expressed in a very rich rangé of factual manifestations, which sérve the aesthetic pretence and joy of the bridal party. The author presents the habitual events of the wedding that integrate eroticism in a nearly cronological order: the civil ceremony, the coy erotic symbols of the corporal approximation, the slippery, unambiguous games about the bride's bed, the interact of the fake bride, the naturalistic, erotic meals and ornaments of the wedding table, the erotic poetry, the teasers, jokes, rhymes, the figurative means of eroticism. The study diseovers an image of such a wedding culture that through its rituals makes the newly wed aware of their new mission, the social expectations through a large, consequent dosage of stimuli from the mentái, sensual, emotional, visual sphere. IRODALOM EROTICISM IN THE THEORETICAL BACKGROUND OF THE RURAL WEDDING 198