Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Benedek Csaba: „Erotika a népi kultúrában"
BENEDEK CSABA „EROTIKA A NÉPI KULTÚRÁBAN" (Kiállítás és konferencia a szolnoki Damjanich János Múzeumban, 2003. október 16.) Az erotika témakörének néprajzi kutatásával, illetve kutatóival már egyetemi éveink alatt, Ujváry Zoltán professzor úr óráin megismerkedtünk. Kezdetben a dramatikus népszokásokon, népi játékokon 1 belül találkozhattam erotikus megnyilvánulásokkal (pl. temetés paródiája 2 , farsangi alakoskodások) 3 , majd később külön órán is foglalkoztunk ennek tárgyi megjelenésével és a szóhagyományban fellelhető formáival (Ujváry Zoltán saját gyűjteményén és kutatásain keresztül). A szolnoki Damjanich János Múzeumba kerülésemkor magam is találkoztam olyan tárgyi emlékekkel, melyeken erotikus jelenetek vagy szimbolikus és direkt erotikus jelképek, szövegek voltak láthatók. 4 Az 1999-ben Sári Zsolt rendezte A paraszti asztal örömei című kiállítás után tervbe vette A paraszti ágy örömei-nek bemutatását is, mely azonban akkor nem valósulhatott meg. A szolnoki Damjanich János Múzeum muzeológusai azonban mindig is ügyeltek arra, hogy egy-egy már elkezdett kutatás, kiállítási program befejeződjön. Annak ellenére, hogy a témának rendkívül tekintélyes irodalma van, a szakemberek tudományos tanácskozást és kiállítást mégis alig rendeztek. Kivételnek számít az 1982 májusában összehívott, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Folklór Osztálya által szervezett Erósz a folklórban tudományközi konferencia, melynek eredménye két kötetben látott napvilágot, 5 valamint a Nóvák László Ferenc által a nagykőrösi Arany János Múzeumban 1990. április 9-én készített Erósz a népművészetben tárlat. Ilyen előzmények után 2002-ben határoztuk el, hogy a témában kiállítást és konferenciát rendezünk. Első lépésként az országos és megyei múzeumokkal, intézményekkel, illetve az érintett kutatókkal vettük fel a kapcsolatot. Tőlük kiállításunkhoz tárgyi anyagot, konferenciánkhoz pedig előadást kértünk. Kiállításunkat tárgyak kölcsönzésével támogatták: nagykőrösi Arany János Múzeum (7 db), balassagyarmati Palóc Múzeum (1 db), debreceni Déri Múzeum (5 db), karcagi Györffy István Nagykun Múzeum (2 db), Néprajzi Múzeum (16 db), illetve magánszemélyek: Dr. Nóvák László Ferenc (4 db), Dr. Szabó László (1 db), Dr. Vajda Mária (2 db), Kogler Julianna Erzsébet (1 db), Szathmáry István (2 db), Horváth Mária (6 db), továbbá fotókkal: az egri Dobó István Vármúzeum, Dr. Örsi Julianna, Dr. Bathó Edit, Dr. Bartha Júlia. A tárlat gerincét azonban a Dr. Ujváry Zoltán professzor úr több évtizedes gyűjtőmunkájából származó anyag (39 db) képezte. A kiállítás alapvető célja az volt, hogy felvillantsuk a kultúra azon területeit, amelyben az erotika tárgyi, képi és szöveges megnyilatkozásai tetten érhetők. Bár a történeti kronológiához ragaszkodtunk, a klasszikus néprajz időkereteit mind a múlt, mind a jelen felé tágítottuk. Ennek megfelelően az őskorral kezdtünk 6 , melyhez múzeumunk régészeitől kaptunk segítséget, és a jelenkorral zártunk, amihez pedig a mai ipari tömegtermékek dömpingjéből válogattunk. Szándékosan mellőztük a szexuális segédeszközök és szexboltok termékeinek bemutatását, mert ezek bárhol az országban, így Szolnokon is több helyen fellelhetők. A két említett sarokpont között két részre osztottuk a hagyományos értelemben néprajzinak tekintett tárgyakat: szimbolikus és direkt megjelenési formák szerint. Egy vitrinben — jelzésszerűen — az idegen népek erotikus megnyilvánulásait is felvillantottuk. Az utolsó két tárlóban a téma hatalmas szakirodalmából csemegéztünk. Segédanyagként kiállításunk kísérőszövegeiben utaltunk arra, hogy a természeti népek életében, csakúgy, mint az őskorban vagy a paraszti társadalomban a mindennapi élet természetes részét képezte az erotika, de annak megjelenési formái helyhez, időhöz és alkalomhoz voltak kötve (lakodalom, fonó, dramatikus népszokások). A folklórszövegek kiválasztásában az erotikus népmesék 7 és anekdoták 8 mellé Vajda Mária gyűjtéseiből is közöltünk 1 Ujváry 1983 2 Ujváry 1978. 3 Ujváry 1990. 4 Üzekcdő disznók egy mezőtúri kerámián 62. 27. 1. ltsz, faragott botfej bújtatott nőalakkal Rákóczifalváról 89. 15. 1 ltsz, mezőtúri pálinkás butclla „Igyál egyet édes pajtás Hétesztendős Kapanom van te baszod meg nem más" felirattal Mezőtúrról 81.222. 1. ltsz. 5 Hoppál-Szepes 1987. a-b. 6 Előzménye ennek, hogy múzeumunk mindig is igyekezett a különböző tudományágakat összekapcsolni s együttműködni velük. Állandó kiállításaink (régészet, történelem, néprajz) koncepciója is azonos. 7 Nagy 1983, 2002, Burány 1988a, 1988b, 1990. 8 Ujváry 1986, 1995. 183
