Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Zsolnay László: Régészeti kalandozások a precolumbian Ecuadorban

Chicha tárolására készölt inka kerámia (Kr.u. 1460-1534.) I—i m Az ingapircai inka erőd romjai lom, Tahuantinsuyo, amely magába foglalta az Andok és a Csendes-óceán partvidékének szinte teljes egészét, a mai Kolumbia déli részétó'l Chile középső részéig. A birodalom egésze több száz népcsoport mintegy 10 millió fős lakosságából állt össze. A gyors és biztonságos kapcsolat a központi adminisztrációs hatalom és a tartományi hatóságok között a nagy központi útnak volt köszönhető, mely összekötötte az északi és déli határokat keresztülhaladván Cuzcon, a fővároson. Birodalomszerte számtalan katonai helyőrség létezett, hogy megakadályozza a soknemzetiségű államban a felkeléseket. Az inka gazdaság a termelés feletti hatékony irányításra és különböző állami monopóliumokra épült. Ráadásul hatalmas raktárakat emeltek, hogy a betakarított terményeket megóvják. Az Inka Időszak (1460 k.—1532). Az Inkák a mai Ecuador területét 1460 körül hódították meg Tupac Yupanqui herceg vezetésével, Pachacutec inka uralkodásának idején. Sikerült leigázniuk az Andok összes népét, így többek között Quitót is. Tupac Yupanqui fiának, Huayna Capacnak azonban már egy általános felkeléssel kellett szembenéznie, melyet az ecuadori Andok népei robbantottak ki. A felkelés elfojtása sok éves véres háború után sikerült. A birodalom tökéletes irányításának érdekében az Inkák számos fontos várost és kisebb adminisztrációs központot építettek. Ecuador északi területén Tomebamba és Quito, délen a ma is álló Ingapirca korábbi nevén Hatun Canar- volt jelentős. Az ecuadori területek meghódításának legfőbb indoka a kereskedelemben keresendő, melynek közvetett irányítása tette lehetővé az állam számára az árucikkek beszerzését. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a területen lévő fontos gazdasági és politikai központok ott fekszenek, ahol a Sierráról jövő út találkozik a tengerpartról jövő úttal és az Amazonas- medencéből érkezőkkel. Az 1530-as évek elején polgárháború zajlott az Inka birodalomban. Huascar és Atahualpa, a két testvér harcolt a hatalomért. Atahualpa, akinek székhelye Quito volt végül is győzedelmeskedett a cuzcoi Huaskar felett. E kritikus időszakban érkezett Pisarro az inka földre, kezdetben segítséget ajánlva Atahualpának, majd hitszegő módon elfogta és kivégezte az utolsó inkát, véget vetve Dél-Amerika sajátos indián kultúrájának és utat nyitva a kereszténységnek. Az Andok változatos tájai, a hatalmas Amazonas-medence őserdői, a meleg óceánparti El-Nino ár, a hideg Humboldt áramlás páratlan variációi alakítják Ecuador népeinek életét, és alakítják a ma már több mint tízezer éve zajló kulturális kölcsönhatásokat e gyönyörű országban, melynek megismerése még számos feladatot ró a kései utódokra. IRODALOM Ecuador in the shadow of the volcanoes. Chile, 1992. Cátalogo de la sala de Arqueología, Museo Nációnál del Banco Central del Ecuador, Quito, 1996. Ecuador. Sigapore, 1998. Lilyan Benítez-Alicia Garcés: Culturas Ecuatorianas. 1992. 93