Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Csépai Ferenc: A karcag-asszonyszállási kun falu temetőjének növény- és textilleletei

kozóan.

25 - Meliusz Juhász P. Herbáriumában (1578) a mai nomenklatúra szerint közöl Artemisia fajt, közöttük az A. abrotanumot.

26 - 1583-ban Clusius is említi.

27 - Megtaláljuk Lippay J. Posoni kert c. munkájában is.

28 - Szamota I. Magyar Oklevél Szótárában szerepel az Istenfa és más nyelvi változata.

29 - Borbás Vince az Alföld közönséges kertjeiben az uralkodó „parasztvirágok" között első helyen említi az A. abrotanumot.

30 Rapaics szerint Európában a vadvirágok kedvelése csak a reneszánszban kezdődött, nálunk csak a XV. század végén, a XVI. század elején. A középkor virágkultuszát nem tartja öncélúnak, mivel szerinte szoros kapcsolat volt a gyógynövények és a virágkultusz között.

31 Több szerző tárgyalja az üröm szó eredetét, és megállapítják, hogy honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszó.

32 Tény, hogy a magyar nép szókincsében régtől megtaláljuk az üröm, istenfa, seprűfű, mirha stb. elnevezéseket, melyekkel az Artemisia genusnak különböző változatait jelölték.

33 Az üröm felhasználására vonatkozóan több érdekes adatot találunk az irodalomban. Az alkalmazási területeket tekintve, adatainkat részben a temetkezési szokások, részben a népi gyógyászat köréből vettük. - Például a Szőnyben feltárt késő római kori női sírban a fej alatt talált Artemisia-csokor e növény igen korai ismeretéről és felhasználásáról tanúskodik.

34 A dekoratív hatásúnak virágzásában sem mondható növénynek a temetkezési szokások között is szerepet juttattak. Szutórisz írja, hogy az istenfája valamelyik ősi istennel van vonatkozásban,

35 továbbá, hogy az Artemisia absynthium a germánoknál a Picea exce/sa\ia\ együtt a gyászt jelzi.

36 Ugyanitt mondja el, hogy ízis istennő papjai az üröm ágait használták fel szertartásaikban.

37 „Frissnek" mondhatók azok az adatok, amelyeket Csalog József: A szentesi református temetők gombosfái c. tanulmányából tudtunk meg. Ebben a szerző leírja, hogy a XIX-XX. századi református temetők sírjaiban a koporsó aljába, a fej alá jószagú füvekkel teli vánkost helyeztek. Az általa felsorolt növények között van az istenfa is.

38 - Feltételezzük, hogy alkalmazásának egyik oka lehetett minden más szagot elfedő, sajátosan fűszeres, nehéz illata. Az üröm gyógyító hatásába vetett hitről tanúskodik M. Porcius Cato, aki feldörzsölődés elleni orvosságnak ajánlja a pontusi üröm ágacskáját.

39 A „XVI. századi magyar orvosi könyv"-ben az orvosságok alkotórészei között nem egyszer találkozunk többféle ürömfajjal.

40 Takáts a hódoltság kori szokásokat tárgyaló munkájában írja, hogy ragadós betegségek idején ürömmel kell a házakat füstölteim'.

41 Ugyanitt említi a fekete üröm- és az istenfája vizet, mint drogot.

42 Rexa D. a XIII. századi népi gyógymódok receptjeit közlő munkájában olvashatunk az istenfa felhasználásáról.

43 Magyari-Kossa Gy. az ürömöt a féregűző növények közé sorolja.

44 Varró A. B. a fűszeres növények ismertetésében ad tanácsot az üröm termesztésére, 25 MELICH János-Veress Imre 1898. 26 GOMBOCZ Endre i. m. 39. 27 GOMBOCZ Endre i.m. 91. 28 LIPPAY János 1664. VI. 33., VII. 37-38. 29 Magyar Oklevél Szótár 30 BORBÁS Vince 1885. 589. 31 RAPAICS Raimund 1943. 71. 32 RAPAICS Raimund 1934.10.; GOMBOCZ Endre i. m. 17.; GOMBOCZ Zoltán 1960. 24.; HORVÁTH Géza 1896. 513. 33 HERMANN Ottó 1919. 678.; HERMANN Ottó 1879. 321. 34 BARKÓCZI László 215-272. 35 SZUTÓRISZ Frigyes 1905.348. 36 SZUTÓRISZ Frigyes i. m. 496. 37 SZUTÓRISZ Frigyes i. m. 485. 38 CSALOG József 1957.39. gyűjtésére

45

, de szerepelteti a gyógynövényeket és gyógyteákat tárgyaló munkájában

46

, valamint a házi szerként alkalmazható gyógynövények között is.

47 Végül Szabó László Szolnok megyei gyűjtéséből származó XIX. századi kézzel írott receptgyűjteményben találtunk a tüdőbetegségek gyógyítását szolgáló istenfa- és fehér ürömvíz felhasználására vonatkozó előírásokat.

48 Megemlítjük még, hogy ismert az üröm taplóként való alkalmazása és sok adat szól az üröm szeszes italok ízesítésére történő felhasználásáról is.

49 A fentiekben a teljesség igénye nélkül megkíséreltünk rövid áttekintést adni az üröm különböző népi felhasználási területeiről. Megállapítható, hogy az üröm ismerete nagy múltra tekint vissza. Takáts S. például az istenfát azokhoz az egyszerű virágokhoz sorolja, amelyekhez négy évszázados magyar hagyomány és kegyelet fűződik.

50 Virágleletünket tekintve számunkra legfontosabbak azok a szakirodalmi adatok, amelyek az üröm temetkezési szokásokban való felhasználásáról szólnak. - Valójában nem tudjuk pontosan a régi hagyomány alapját; miért éppen ürömcsokrot tettek a karcag-asszonyszállási temető néhány női sírjába a halottak feje alá? E) TEXTÍLIÁK A sírokban talált textilmaradványokat, amelyek a halott öltözetét vagy annak tartozékait képezték, három csoportba sorolhatjuk: 1. hernyóselyemből, 2. lenből és 3. gyapjúból készült viseleti anyagokra. Vizsgálatukat és meghatározásukat a következőkben ismertetjük.

51 1. Hernyóselyem a) 36., 48., 70., 95., 138., 148., 155., 164., 166., 190., 197., 201., 204., 211., 220., 232., 274., 292. sz. sírokból lilás színű aranyszállal átszőtt, barna szövetdarabok, fonalsodratok. b) 19., 48., 56., 128., 148., 166., 193., 201.A., 273. sz. sírokból fémszál nélküli barna szövetdarabok, fonalsodratok (IV. sz. Tábla, 28. sz. kép).) Mivel az a), b) pont alatt felsorolt textíliák színe, mikroszkópiai tulajdonságaik azonosak, leírásukat egyben adjuk. Jellemzésük: barna színű, selymesen fénylő textildarabkák. A minta conc. sósavban, hidegen azonnal oldódik, 80%-os hideg kénsavban duzzad, majd oldódik, rézoxidammóniában szintén oldódik. Meggyújtva gyenge sistergéssel egyenletesen ég, a láng eltávolítása után kékesszürke füst jelenik meg, melynek égett hajszaga van. A mik39 CATO M. Porcius CLXVII. 159. 40 VARJAS Béla 1943. 41 TAKÁTS Sándor 1917. III. 113. 42 TAKÁTS Sándor i.m. 111. 43 REXA Dezső 1936. 223. 44 MAGYARI-KOSSA Gyula é.n. 117. 45 VARRÓ Aladár Béla é. n. 88-89. 46 VARRÓ Aladár Béla 1936.47., 59., 66., 70., 73., 77., 85., 139. 47 VARRÓ Aladár Béla 1936. 78-81., 199. 48 SZABÓ László 1968. 49 BEKÉ Ödön 1935.145.; CSAPÓ József 1931. 63.434-436.; HERMÁN Ottó 1914.686. - DE CANDOLL Alphonse 1894.427.; GYÖRFFY István i. m. 50. 50 TAKÁTS Sándor i. m. III. 376.; GYÖRFFY István i. m. 67. 51 RAMSZÉDER Károly 1960.; SZENTPÁLY Tibor-SZENTPÁLYNÉ LEITNER Rózsa 1963.; CSŰRÖS Zoltán-RUSZNYÁK István 1964.; GYIMESI János 1968.-RADNÓTI István 1967. 73