Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Csépai Ferenc: A karcag-asszonyszállási kun falu temetőjének növény- és textilleletei

Radiális metszet (R): a tracheidák sejtfalcsíkoltsága itt is szembetűnő. Az udvarosgödörkék egy sorban állnak, de a tavaszi részben gyakran találunk 8-15 pár sor ikergödörkéket is. Az udvarosgödörkékben jól látható a tórusz és sokszor, ha elmosódottabban is, a belőle kiinduló sugarak. A bélsugársejtek fekvő téglalap alakúak. A szögletsejtek vékonyabb falúak, kissé hullámosak. A kereszteződési mezőben 1-3, leggyakrabban 2 piceoid típusú gödörke látható (l/b Tábla, 8. kép). Fentiek alapján a Larix és Picea genusok jöhetnek számításba, ezek közül több érv szól a Larix genus mellett. Mindkét genus egyébként hazai fenyő,

15 de meg kell jegyeznünk, hogy a Larix és Picea fontos, talán egyedül biztos elválasztására, diagnosztikai bélyegként a bélszövet szerkezete adhatott volna támpontot.

16 Mintáinkban azonban ilyenre, rossz állapotuk miatt, sehol sem akadtunk. c) 196. sír A minta rendkívül korrodálódott és igen kis mennyiségű. Megkíséreljük rövid mikroszkópiai jellemzését. Keresztmetszet (Q): szakadozott, sem évgyűrűhatárt, sem gyantajáratot nem lehet látni. Tangenciális metszet (T): az egysoros bélsugarak 2-12 sejtmagasságúak. Radiális metszet (R): viszonylag a legértékelhetőbb. A bélsugársejtek inkább fekvő téglalaphoz hasonlítanak, a szögletsejtek között vannak négyszögletes és álló alakok is. A kereszteződési mezőkben 1 nagy pinoid gödörke található, amely csaknem az egész mezőt kitölti. A keskeny átmérőjű tracheidák falában sűrű sorokban egyesével, néha két sorban állnak az udvarosgödörkék (l/c Tábla, 10. kép). A kevés értékelhető bélyeg a Pinus genus felé mutat. Az ezen belüli faji elkülönítést a maradvány rendkívül rossz állapota miatt nem tudtuk elvégezni. d) 282. sír Keresztmetszet (Q): szórtlikacsú (lombos) fa. Sok az őszi és tavaszi farészben csaknem egyenlő nagyságú edény. Az évgyűrűhatáron az érintősen egymás mellett lévő edények gyakran két sorban állnak, vagy csoportokat alkotnak. Ezek belső falainak átszakadása több helyen - néhol az évgyűrűhatárok között is - likacsgyűrűhöz hasonló üregeket eredményezett (l/b Tábla 6. kép). Tangenciális metszet (T): a bélsugarak 1-3 rétegűek, magasságuk 6-28 sejtnyi. A sejtek keresztmetszete ellipszis alakú. Radiális metszet (R): az edények egyszerű áttörésűek, széles, csavaros vastagodással. A bélsugársejtek magassága a szögletsejtek kivételével megközelítően egyenlő. A szögletsejtek között gyakoriak az álló alakok (l/b Tábla, 4-5. kép). Fentiek alapján a koporsót hársfából készítették. A rendkívül korrodált szöveti szerkezet miatt a Tilia genus meghatározásáig jutottunk el. 2. Cölöpök a) D és E jelű cölöpmaradványok. Azonos szöveti bélyegeik alapján jellemzésüket együtt adjuk. Keresztmetszet (Q): Likacsgyűrűs (lombos) fa. Az edények a tavaszi farészben az évgyűrűhatár mellett két sorban helyezkednek el 15 HOLLENDONNER Ferenc i. m. 105.-FEKETE Lajos-BLATTNY Tibor, 1913., 2. köt. II., III. térkép 16 HOLLENDONNER Ferenc Lm. 105. egymástól változó távolságra. Az évgyűrűhatár elég jól látszik és kissé hullámos, a nagy bélsugarakban kúpszerííen beugrik. A nagy bélsugarak között az egyrétegűek száma 8-12. Az évgyűrűhatárok között a kisebb edények néha érintő-, de inkább sugárirányú sorokba rendeződnek, s a nyári farész határa felé villásan elágaznak. Az alapállomány farostjai vastagfalúak (l/c Tábla, 11. kép). Tangenciális metszet (T): A bélsigarak 1-12-20 rétegűek. Az egyrétegűek 3-19 sejtnyi magasak. A bélsugársejtek keresztmetszetének alakja változatos; vannak kerek, ellipszis, szögletes, sőt kihegyezett formák is. Radiális metszet (R): A bélsugársejtek fele vastag, alakjuk változó, inkább fekvő téglalaphoz hasonlítanak. A belsők sugárirányban erősen megnyúltak. A szélső és szöglegsejtek is főleg fekvő alakok. A bélsugársejtek falai gazdagon gödörkézettek. A metatracheális parenchimasejtek gyakran kettesével vagy hármasával közvetlenül egymás mellett helyezkednek el. Fentiek alapján a vizsgált D és E jelű cölöpök tölgyfából készültek. Tekintettel arra, hogy a Quercusgenushoz tartozó fajokat még recens mintákon sem lehet elkülöníteni - aminek alapján a Q. ilexet, mint lehetőséget kizárhatjuk -, csupán a Quercus genust tekintjük determináltnak. Valószínűsítés! alapon azonban feltételezhetjük, hogy cölöpeink az Alföldön - ezen belül a Crisicumban, ahová KarcagAsszonyszállás is tartozik - más fafaj mellett akkor még egyedül uralkodó és erdőalkotó fájaként honos Quercus robur L. — Kocsános tölgy (mocsártölgy), illetve ennek néhány eltérő változata, vagy a Qu. frainetto (conferta Kit.) - Magyar tölgy fájából készültek.

17 b) Z jelű cölöp Keresztmetszet (Q): az edények szórtak, magánosak vagy párosak, ritkán hármasok, ötösek. Az évgyűrűhatár alig észrevehető. A bélsugarak egyrétegűek. Az évgyűrűhatár alig észrevehető. A bélsugarak egyrétegűek. Az évgyűrűhatár mentén az ősi pasztában az edények valamivel kisebbek, mint a tavaszi pasztában (l/c Tábla, 12. kép). Tangenciális metszet (T): a bélsugarak kivétel nélkül egyrétegűek. Magasságuk csaknem kétszer akkora, mint szélességük. Az edények tág üregűek, vermesgödörkékkel gazdagon teleszórva. A vermek nyílásai mintegy 3/4 részig átérik a vermeket. A nyílások kerek, de sokszor ellipszis alakúak (l/c Tábla, 13. kép). Radiális metszet (R): az áttörés egyszerű, csavaros vastagodás az edényekben nincs. Az edények fala vékony. A szögletsejtekben az egyszerű gödörkék igen nagyok, hosszanti soraik száma 2 vagy 3. A szögletsejtek főleg téglalapok. A bélsugársejtek - a szögletsejtektől eltekintve - sugárirányban megnyúlt téglalapok, magasságuk mindenütt egyenlő (l/c Tábla, 14. kép). Fentiek szerint a vizsgált Z jelű cölöp nyárfából készült. A Populus genuson belüli meghatározást a famaradvány rossz állapota miatt nem sikerült elvégezni. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az 1/a alatt tárgyalt 13 sírból előkerült koporsófa-maradványok a fenyőfélékhez tartozó Picea genusba, az 1/b alatti 1 sírban a Larix vagy Picea genusba, míg az 1/c alatti 1 sírban a hársakhoz, azaz a Tilia genusba sorolható maradványt határoztuk meg. - A három cölöplelet közül a D és E jelű tölgyfa - Quercus genus, a Z jelű pedig a nyárfák nemzetségébe tartozó Populus sp. 17 BORBÁS Vince 1887. 714-715. - SOÓ Rezső 1941. 308. - MÁTHÉ Imre 1933.169., 173. 71