Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Cseh János: Kelta ház Szelevény mellett
CSEH JÁNOS KELTA HÁZ SZELEVENY MELLETT (1986-1987) „A házak, amelyeket laknak, külső megjelenésükben igénytelenek és legnagyobbrészt nádból és fából épültek. Gabonatermésüket a kalászok levágásával gyűjtik össze és földalatti gödrökbe teszik. Ezekbó'l a gödrökből veszik ki a szemesterményt huzamos raktározás után és készítik belőlük napi élelmüket." Apameiai Poseidonius, I. (i.e. 135-51) - a britanniai keltákról (W. Dinan, M. A.: Monumenta Historica Celtica, Vol. I. London, 1911.305.) Bevezetés A dolgozat egy kis közép-Tisza-vidéki, közelebbről tiszazugi La Téne kori kelta település emlékanyagát mutatja be azon elsődleges célból, hogy plusz adatokat nyújtson a még manapság is csak kevéssé ismert vaskori „faluhelyek" képéhez - vagyis építményeihez és edénykészleteihez, egyéb készségeihez. A szelevényi ásatások fő eredményei kora népvándorlás kori (gepida) vonatkozásúak, így a régészeti lelőhely részletesebb földrajzi-topográfiai leírása inkább azok publikációjához kell hogy kapcsolódjon. Itt csak a legszükségesebb tudnivalókat érintjük (elhelyezkedése a kisrégióban: 1. kép). A lelőhely a községtől délnyugatra, úgy 2 km-re található, a tízezres szintvonalas térképen szereplő Sweiger-tanyához (a Kossuth-tsz gazdasági épületei) közel pontosabban attól déli irányban 300-400 m-re. Egy ártérbe nyúló, 150-200x50 m körüli méretű kiemelkedés húzódik itt, melyen dűlőút megy keresztül. Ezen a ponton került föltárásra 1986. évi lokalizálása nyomán 1987 májusában a késő vaskori kunyhóalap (2. kép). „Asterix népének" egyik igen jól körülírható telepformája ez. Igazi síkvidéki, mezőségi/ártér-menti jelenség, mely összhangba hozható a Kr. e. 1. század galliai viszonyaira vonatkozó történeti adatokkal, példának okáért 1 . „Vicus-aedificium-aedifica privata": önálló (mező)gazdasági-paraszti lakóhelyek voltak egy-egy vagy néhány családi közösséggel (Familiengemeinschaft), kisebb létszámú embercsoportA településforma 3 km ® A szelevényi, imént leírt félszigeten/szigeten csupán egyetlen kelta telepobjektum jött napvilágra. A nagyságrendet véve szerényebb dombnak kb. fele tekinthető kutatottnak, így nem tudni, a település milyen „beépítettségei" volt. Sejthető azonban, egy-két régészeti jelenségnél többel aligha számolhatunk. Mindebből következik, hogy kifejezetten aprócska, tulajdonképpen a természetiföldrajzi körülmények determinálta szálláshellyel állunk szemben. A Dunántúlon, a Kisalföldön, a Bécsi-medence és a Morva-medence térségében, általában a közép-Duna-vidéki régióban a La Téne világ, SZELEVÉNY Sweiger-tanya hosnestead TISZAUG Kisrétpart «LíttIe-meadow-bank» /. kép. A szelevényi (Sweiger-tanya) kelta településhelye a Tiszazugban. Figure I. Situation of the Celtic settlement of Szelevény (Sweigerhomestead) in the Tiszazug. tal 2 . Ezeknek a majorszerű településeknek - Gehöft, farm, dvorec stb. — markáns példája a csehországi Bílina vagy Nestémice 3 . A Közép-Tisza-vidéken Tiszafüred-Morotvapart és Szolnok-Zagyvapart említhető ebben a kontextusban. 4 1 Elsőrangú, számos esetben citált forrás, kútfő Gaius lulius Caesar: Commentarii de bello Gallico című munkája, annak is több helye (Feljegyzések a gall háborúról. Fordította Szepessy Tibor. Bibliotheca Classica. Budapest, 1974. 9., 120., 133., 153., 162., 213., csak az oldalszámokra hivatkozva.) 47
