Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette
jómódú emberek (sokuk a saját autóját is magával hozza) s ha kirándulásuk tanulmányi jellegű is, ők elsősorban jól akarják magukat érezni - szórakozni akarnak. Szolnokon tehetnem elegendő az, ha bemutatjuk művésztelepünket, az ethnográfiai érdekességeket, hanem a szórakozásukról is gondoskodni kell. Az amerikai nem dolgozni jön Szolnokra. Ismerjük be tehát őszintén; az, hogy jó gint kapjanak a bárban s kedvükre való whiskyt ihassanak a Tiszában, éppen olyan fontos, mint az, hogy jó képeket mutatunk nekik a telepen. m " Úgy tűnt, ez az amerikaiak érkezését beharangozó első hírlapi tudósítás nem kacsa. Május folyamán ugyanis szintén ez a lap megerősítette a korábban szétkürtölt lehetőségekkel kecsegtető esemény valódiságát. Erre annak hírelése adott alkalmat, amely ugyancsak a művésztelephez, illetve a telep jeles művészeinek AbaNovák Vilmosnak és Chiovini Ferencnek a nevéhez kapcsolódott: nevezetesen a római nemzetközi egyházművészeti kiállításon nagy sikerrel bemutatott jászszentandrási freskók iránt érdeklődő szakértő csoport Jászszentandrásra látogatása. A fővárosból érkező huszonegy tagú társaságban ott találjuk Csányi Károly műtörténészt, a műegyetem professzorát, lovag Ybl Ervin műtörténészt, a kultuszminiszteri osztály tanácsosát, Schön Arnold székesfővárosi műtörténészt, Jajczay János székesfővárosi főkönyvtárost, a Magyar Kultúra című katholikus folyóirat műkritikusát, a Nemzeti Múzeum képviseletében dr. Genthon Istvánt, az Iparművészeti Múzeum részéről Mihalik Sándort, illetve Gaul Géza műépítészt, Kálóczy Lajosné műgyűjtőt, dr. Kopp János fővárosi tanácsjegyzőt, Rudas Jenőt, az IBUSZ igazgatóját, Jancsó Lajost, a szolnoki művésztelep igazgatóját, a művészek képviseletében Szabó Éva iparművészt, Tölgyessy László, Fonó Lajos, Aba-Novák Vilmos és Chiovini Ferenc festőművészeket, valamint a sokat ígérő tengerentúliakat: Natalie Waissnixet, Jean Montgomeryt, a budapesti amerikai követ lányát, Richárd Riedell, budapesti amerikai követségi titkárt, akik valamennyien „...a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoztak az immár európai hírűvé váló freskókról. A község által rendezett társas ebéd alatt Csányi professzor kifejezést adott elragadtatásának. Ebéd után a társaság egy része visszatért Budapestre, ...de az amerikai követség tagjai... Jancsó Lajos meghívására Szolnokra jöttek, itt megnézték a város belterületét, látogatást tettek a Művésztelepen. Este a Lakatban gyűlt össze nagyobb társaság, az amerikaiak remekül érezték magukat, csárdást táncoltak cigánymuzsika mellett s éjfél után azzal az ígérettel búcsúztak el, hogy mielőbb vissza fognak térni...". 265 Ezek a biztató, sok reménnyel kecsegtető hírek az amerikai festők Szolnokra érkezésével kapcsolatosan gondos, következetes és nagyon is tudatos szervező-előkészítő munka eredményeként kerülhettek a hírlapi cikkek közé. Minden valószínűség szerint még 1927-ben elkezdődött, mégpedig egy Amerikába utazó hivatalos magyar ünnepi küldöttséghez köthető zarándoklattal, amelyről az egyik résztvevőnek, Kisfaludi Stróbl Zsigmondnak az emlékirataiból a következőket tudhatjuk meg: „... /927-ben leplezték le Horvay János kollégám Kossuth szobrát New Yorkban. Én is csatlakoztam a zarándokokhoz. Utunk Párizson át vezetett... (ahonnan)... továbbmenve Cherbourgban szálltunk a 46.439 tonna súlyú "Olympic"nevű francia hajóra... * M8 Az írókból, művészekből, az akkori idők ismert 264 Szolnoki Újság, IX. évf. 1934. március 8. 2. p. 265 Szolnoki Újság, IX. évf. 1934. május 10. 2. p. 266 KISFALUDI Stróbl Zsigmond 1969. 96-97. p. 267 ZÁDOR Anna és GENTHON István (főszerk.): Művészeti Lexikon, III. Budapest. 1967. és Pólya Tibor é. n. Budapest 380 politikusaiból és közéleti személyiségeiből (Bencs Kálmán, Egyed Zoltán) álló zarándokcsoport tagjai között Harsányi Zsolt író mellett állva Pólya Tibort is ott találjuk a hajón készült és a Kisfaludi könyvében közölt egyik felvételen. A kegyeleti útról és a New York-i szoboravatásról egyébként maga Pólya Tibor is beszámol: 1928-ban saját rajzaival illusztrált albumot jelentetett meg. 267 Pólya Tibor ezt az amerikai útját többek között arra is felhasználta, hogy megindítsa a kapcsolatfelvételt a magyar - benne természetesen a Szolnoki Művésztelep - művészei és az új világban dolgozó kollégák között. Felismerte és nagyszerűen ki is használta ugyanis azt a kínálkozó lehetőséget, hogy valamikori szolnoki gimnáziumi osztálytársa, a volt verseghysta, a Magyar Insulin-Bizottság megbízásából 1924 óta ösztöndíjjal Kanadában folytat kutatásokat. Miért is Amerikából Torontóba átrándulva felkereste az időközben neves orvossá lett gyermekkori barátot, az ugyancsak szolnoki születésű dr. Karczag Lászlót, aki akkor ugyan még csak az inzulin kutatások területén ért el sikereket, de később a chemoterápia, a rákkutatás és a B\i-vitamin kutatásairól vált nemzetközileg elismert szaktekintéllyé. 268 A már ekkor jó nevű kutató orvos Torontóban összeismertette a szolnoki művészt a helybeliek egyik jelentős csoportosulásának, a „Hetek csoportja" nak tagjaival, akik számára a Pólya Tiborral való találkozás örökre emlékezetes maradt. Pólya ugyanis elkápráztatta az őt körülvevő társaságot, s mint ahogy azt a Toronto Daily Star címlapján az önportréja fölötti főcímben olvashatjuk, „/W/ar, a magyar művészt magasztalják a "Hetek csoportja "nak tagjai". 259 A dicséret okát egy másik lap cikke adja meg: olyan bravúros gyorsasággal használta rajzceruzáját, hogy a környezetében lévő személyekről,,... rövid fél óra alatt tizenkéttizenöt rajzot készített." 27 ° Kint tartózkodása idején Pólya nemcsak a csoport tagjairól készített remek karikatúrákat, de megfestette vendéglátó-háziasszonya Ruth Massey Tovell olajképét is. 271 A tengerentúliakkal azonban nemcsak Pólya, de a nálánál jelen 121. kép. Pólya Tibor (középen) a Kossuth-zarándokok között tősebb - elsősorban külföldi - sikerekkel büszkélkedhető Aba-Novák Vilmos is komolyan számolt. Neve a harmincas években a magyar képzőművészetet jelentette mind Európában, mind pedig a kontinensen kívüli országokban. Olyannyira, hogy a festészet területén 268 ROZSNYAI Kálmán: A Szolnoki M. Kir. Állami Főgimnázium Értesítője az 1896-97-ik iskolai évről. Szolnok, 1897. 7. p. I. A/, osztály névsora. 7. p. és Révai Nagy Lexikona XX. kiegészítő kötet. Budapest, 1927. 269 Toronto Daily Star, 1925. március 5. 270 The Varsity, 1925. március 2. 271 Olivér A. I. Botár with Phileen Tattersall 1989.
