Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette

Olgyay Ferenc készítette olajvázlat, amely a Zagyva-hídról nézve a művésztelep és a Vártemplom közti részt ábrázolja. A képen ki van jelölve és a Damjanich szoborról készült egykorú képeslap beragasztásával kollázsszerűen van megoldva a művésztelep mellett elhelyezendő Radnai-féle Damjanich szobor leendő helye.

234 - „Filmfelvételi központ lesz a nyáron Szolnokon" közli egy tájékoztatás 1932-ben. „...a szolnoki művésztelep egyik legértékesebbegyénisége, Pólya Tibor (hosszabb budapesti tartózkodás után hazaérkezve) rendkívül érdekes nyári programot hozott Szolnok számára. Arról van szó... hogy a nyáron a magyar filmgyártást domináló Osso-Minerva filmgyár főként alföldi tájfelvételeket akar felvenni folyóvízi felvételekkel együtt s erre a célra legalkalmasabb központnak mutatkozik Szolnok. A filmeket Fejős Pál, a Hollywoodból most hazaérkezett nagynevű magyar filmrendező készítené s Pólya Tibor szerint ideális lenne a terep a felvételek céljaira, mert nemcsak a Tisza folyó gazdag szépségeit, hanem a tipikus alföldi rónaságot, a falut és a nagyvárost is elő tudják állítani részleteiben. Pólya Tibor ajánlására Fejős Pál egyelőre Szolnok mellett döntött s így minden reményünk megvan reá, hogy a nyáron a francia-magyar filmgyártás központja Szolnokra kerüljön. Az nemcsak azt jelenti, hogy 30-40 filmszínész állandóan Szolnokon fog tartózkodni, hanem legalább ugyanennyi technikai személyzetet jelent és azt, hogy az egész ország figyelme a nyár folyamán Szolnokra terelődne. Hogy ez mit jelentene idegenforgalmi szempontból, azt részletezni fölösleges is. Ezzel kapcsolatban említette meg Pólya Tibor azt is, hogy a Magyar Filmiroda r.t. a nyár folyamán a hangos magyar híradó részére filmre veszi a Szolnoki Művésztelepet, mint Szolnok város és az ország egyik legértékesebb kulturális intézményét. "

23S - Egy másik szolnoki sajtótermék azt 234 KAPOSVÁRI Gyulák 1996/b. 534-535. p. 235 Szolnoki Újság, VII. évf. 1932. március 27. 7. 236 Szolnoki Újság, VII. évf. 1932. november 22. 2. 237 Szolnok és Vidéke, XV. évf. 1933. március 26.1-2. 238 Szolnok és Vidéke, XV. évf. 1933. június 11. 4. p. és Szolnoki Újság IX. évf. 1934. május 31. 1-2. híreli, hogy Fényes Adolf Ernst Múzeumbeli kiállításának alkalmából a Képzőművészeti Főiskola tanára, Glatz Oszkár tart előadást a rádióban Fényes Adolfról és művészetéről.

236 - 1933-ban megtudhatjuk, hogy a szolnoki Művészeti Egyesület szervezésében „Péter András dr. művészettörténész, több fővárosi lap híres képzőművészeti kritikusa tart előadást a Városi Színházban „A modern művészet problémái" címmel, melyet a szolnoki festőtelep kiváló művésztagja, Pólya Iván fog bevezetni'*

37

, s értesülünk arról is, hogy Zádor István „Egy hadifestő emlékei" címmel naplójegyzeteire támaszkodó könyvet ad ki, amely Szerbiában, Konstantiápolyban, Wolhyniában, Dél-Tirolban, Galíciában és Olaszországban készült kétszáz háborús rajzát is tartalmazza

238

. Ugyancsak ekkor közli a J sajtó, hogy Szolnok környékén készítik az „Ellopott szerda" című magyar film felvételeit. „...Vasárnap estefelé három nagy, jól felszerelt túraautó állt meg a Tisza szálló előtt, amelyből nem kisebb művészek a szálltak ki, mint Rózsahegyi Kálmán, Gyergyai István, Hajmási Miklós, n Szőke Szakáll, Hans Riemann, Rubinstein Erna és Hajdú Eta, akik i- Vitéz Mik/ós új magyar filmjében, az "E/lopott szerda "-ban játszanak. 3- Hétfőn az illusztris társaság Tiszaderzsre ment Daróczy József producerrel, Kirschner Jenő igazgatóval, Gertler Viktor és Pálmay Lajos y rendezőkkel, ahol Losonczy István kastélyában készítették el a film Í. néhány jelenetét. Vasárnap művészeti tanácsadójuk, Pólya Tibor n festőművész kíséretében Törökszentmiklósra megy át a filmrendező í- társaság, ahol két napig fognak dolgozni.'*

39 Illetve egy másik 'ó tudósításból az is kiviláglik, hogy Pólya Tibor a filmnek nemcsak 7/ művészeti tanácsadója, de díszlettervezője is.

240 7. - 1934-ben Borbereki állítja az ország közvéleményének refleky torfényébe Szolnokot: országos visszhangot keltő ünnepély közepette a avatják fel a Tisza partján Verseghy mellszobrát, s a jelentős eseményről nemcsak a rádió közvetít egyenes adásában, de a rádió hivatalos lapja, a „Rádió Élet" cikkben és képekben is beszámol, sőt a szoboravatási szertartást filmszalagon is megörökítik a Magyar Híradó számára

241

. Sőt az utóbbi híranyag azt is tartalmazza, hogy a Magyar Híradónak felvett anyagban a Szolnoki Művésztelepről is készült anyag, melyben „felvonulnak a telep művészei, látjuk őket munka és szórakozás közben, s a kis film rövidesen Amerikába is kikerül, mint hathatós propaganda eszköze annak az akciónak, mely az amerikai művészeknek szolnoki tanulmányútját lesz hivatva egyengetni."

m A művészek kihasználva az akkori legpublikusabb médiával, a Magyar Rádióval kialakult jó kapcsolataikat, arra is készséggel vállalkoznak, hogy „Szolnok és a Művésztelep" címmel a Nemzeti Szalon kulturdélutánjának keretében előadást tartsanak (előadó Zádor István festőművész), amely a szolnoki művésztelep 239 Szolnok és Vidéke, XV. évf. 1933. augusztus 27.4. 240 Szolnoki Tükör, I. évf. 1933. szeptember 10.1. szám 241 Szolnoki Újság, IX. évf. 1934. szeptember 9.1. p.; - Szolnoki Újság, IX. évf. 1934. szeptember 20. 3. p. és Szolnok és Vidéke, XVI. évf. 1934. október 11.4. 242 Szolnoki Újság, IX. évf. 1934. október 11.3. ÍJ5. kép. A Verseghy-szoborfelavatása 1934-ben. A szobornál Borbereki Kovács Zoltán, a szobor alkotója 377