Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette

megindultak a tervezgetések: "Mi legyen a műsor?"

m

Jím\us elején végre eldőlt, hogy csak lesz kerti ünnepség. Az előző éviekéhez hasonló nagy érdeklődés mutatkozott a rendezvény iránt, egyre sokasodtak az asztal-előjegyzések. Nemcsak a környékről és a fővárosból, de dunántúli városokból, sőt külföldről is. A lap munkatársának információja szerint Angliából 32-en, Varsóból pedig 8-an jelezték érkezésüket.

185 A megítélések szerint ez a jubileumi összejövetel is kitűnően sikerült, bár írja egy elfogulatlan, nem szolnoki tudósító, „...a szolnoki művésztelep idei gardenpartyján kevesebben voltak, mint tavaly, de mintegy hétszáz főnyi közönség most is olyan válogatottan előkelő, mint más alkalommal. Ezeknek a kerti ünnepélyeknek a varázsereje éppen abban rejlik, hogy ott a társadalomnak olyan elitje jelenik meg, amit csak művészek - festők, újságírók, színészek - tudtak összehozni.

m A művészek legtöbbje azonban ezeken a rendezvényeken csak lelkes résztvevő volt, a közönség számára vonzerő, de nem erjesztő, nem dirigens. A kovász Pólya Tibor volt. Ötleteivel, szellemességével, egyéniségével, kapcsolataival, népszerűségével. Pólya Tibor azonban 1937. november 29-én váratlanul elhunyt. A Garden-Partyk eseményeinek fő szervezője, mozgatója nélkül árván, nem sok remény volt a folytatásra. Az öt éven át Szolnokot, a Szolnoki Művésztelepet az ország érdeklődésének egyik figyelemre méltó színhelyévé tevő rendezvény sorsa megpecsételődött. Szomorúan írta le a helyi tudósító, hogy „...úgy hírlik, hogy a művésztelepi kerti ünnepély rendezősége idén utoljára rendezte meg a garden partyt s az idei ünnepéllyel bezárult ezeknek a kedves, eredetien szolnoki ünnepségeknek a sorozata. "

w Szándékosan elhagytuk, illetve kihagytuk azt a kínálkozó lehetőséget, hogy a Szolnoki Művésztelep anyagi gondjainak enyhítését szolgáló pénz-szerzési módozatokat közvetlenül „a magyar festészet megújhodásának fogalmát jelentő'*

86

', annak története során mindig is etalonnak tekintett nagybányai kolónia hasonló, ám negatívnak soha nem minősített, soha kritikával nem illetett próbálkozásaival állítsuk párhuzamba. Lehet, hogy (Nagybányán az ugyanilyet fensőbbségesen „művészestély"-nek mondták) a garden partykat - lévén már pusztán a név maga is sznobosan csengő, könnyebb volt külföldmajmolónak bélyegezni, csípős megjegyzésekkel illetni, mint például a komolyabbnak tartott, mert általánosan gyakorolt képsorsolást. Vagy az alkalmi helyek: kávéházak, vendéglők, éttermek pénzes vendégek látogatta termeinek festmények bemutatására alkalmatlan boltíveibe, hangulatvilágításos vagy kivilágítatlan, színezett tapétázott, fali karokkal, stukkókkal dekorált felületeire 101. kép. Pólya Tibor karikatúrája Lestyán Sándorról akasztott képek kiárusítás jellegű, alkalmi perzsavásárát. Még akkor is, ha azok a „fránya kerti ünnepélyek" esetleg megérték a rendezéssel járó hosszas, fárasztó előkészítő, szervező munkát, s bevételeket is eredményeztek. Mint Vásárhelyen például. Ahol lényegében az 1907. április 1-én rendezett egyetlen garden partyszerű összejövetelhez társított „árverés olyan jól sikerült, ahogy maguk a művészek sem remélték. Összesen 9 vásár/ó vett 18 képet és 8 db szobrot 1000 korona értékben. "

m Nem is beszélve a szolnokiakról, amelynek 1936-os eredményét a helyi lap - végigjárva és begyűjtve a város társadalmának különféle rétegeit képviselő illetékesek nyilatkozatait - azt rögzíti, hogy:„...(ha valaki megnézi)...milyen forgalmat hozott a garden-party a szolnoki kereskedelemnek és iparnak...", a nagyobb textil és divatárú üzletekben azt hallja, hogy „...meg vagyunk elégedve a forgalommal..."; az egyik női divatszalonban, hogy „...a tavalyi kerti ünnepélyre nyolc ruhát készítettünk, az idén [viszont) meglátszott, hogy a környék előkelősége nagy számban vett részt a gardenpartyn, mert ezúttal 22 ruha megrendelést kaptunk."; a taxi és bérkocsi tulajdonosok is hálával gondolva a szolnoki festőkre azt nyilatkozzak, hogy „...minden hónapban egy ilyen nap és meg volnánk elégedve"™; summázatként pedig Dr. Tóth József, a lap munkatársa összegzésében azt, hogy „...a Garden Party tiszta bevétele kb. 3.000 P. volt... olcsók voltak az árak, sjók, amiket kapott érte a publikum. "

m S hogy mi volt az, amit a publikum kapott? Azt az 1937-es kerti rendezvény humoros statisztikai összeállítójának, Lestyán Sándornak soraiból tudhatjuk meg. „A kerti ünnep, mely június 17-én este kezdődött és július 18-án a délelőtti órákig tartott: a Szolnoki Művészeti Egyesület ötödik kerti ünnepe. A vendégek száma: 877. Budapesti autók száma: 133. Szolnok-környéki autók száma: 91. A legszebb lovasfogaton érkezett: Gailhoffer László Rákóczifalváról. Lovasfogatok száma: 23. Motorkerékpárok száma: 1. Kerékpárok száma: 3. E/fogyott bor: 875 liter. Pezsgő: 211 üveg. Barackpálinka: 19 üveg. Whyski: 5 üveg. Gin: 3 üveg. Sör: 414 üveg. Feketekávé: 913 csésze. Coctail: 147 pohár. Jég: 150 kg. Korhelyleves: 596 adag. Bableves: 73 adag. Virsli: 409 pár. Hideg felvágott: 206 adag. Kenyér, péksütemény: 41 kg. 184 Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Lapok, XLVII. évf. 1937. március 11.2. 185 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, XLVII. évf. 1937. június 22.3. p. 186 Jász Hírlap, XIX. évf. 1937. július 24. 5. p. 187 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, XLVII. évf. 1937. július 25.1. p. 188 BERNÁTH Aurél 1937.166. 189 KISS Lajos 1957.189. 190 Nemzeti Jövőnk, V. évf. 1936. júl. 25.1. 191 DR. TÓTH József: Szolnok tündéri estje - Óriási publikum, tökéletes művészi teljesítmény - Fényes siker koronázta a művésztelep „Garden Party"-ját. Nemzeti Jövőnk, V. évf. 1936. július 22.1-2. 369