Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette

61. kép. Bábaképző Intézet és a Polgári Fiúiskola 62. kép. A szolnoki főposta művésztelep anyagi szanálásával foglalkozott. Az igazgatósági osztottak: dr. Kerekes Sándor főjegyző' és dr. Sárközy György városi jelentés után, mely az elmúlt, 1928 év helyzetét tárgyalta a maga tanácsnok) személyében kitűnő támogatókra talált, ami lehetővé tetszomorú valóságában, az egyesületért aggódó, nagy számban megje- te nagyvonalú reformterveinek és álmának: „Szolnok nem volt, hanem lent tagok elé, következett az ügyvezető h. igazgatónak, dr. Kerekes leszi" megvalósulását. A pénzügyi fedezetet a két ízben igénybe vett Sándornak azon bejelentése, hogy a m. kir. Kultuszkormány az egye- Speyerkölcsön biztosította. Az első megszerzéséről a helyi lap sülét részére hat éven át évi 6.000 pengő subventiót megállapított és tudósítója így számol be: „...A polgármester előbb a belügy, majd a Szolnok város megértő, a szép és nemes cél iránt lelkesülő pénzügyminisztériumba érkezett, ahol dr. Lukács Ödön miniszteri képviselőtestülete pedig öt éven keresztül évi 2.000 pengő segély tanácsossal, a városok kölcsönügyeivelmegbízott előadójával folytamegszavazásával igyekezett az egyesület segítségére. A városháza tott hosszas tárgyalása eredményeképpen Szolnok város részére tanácstermére ráboruló nyomott, borongós, őszi hangulatot a tagok 231.425 dollár, azaz 18 és fél milliárd külföldi kölcsönt eszközölt ki. A lelkéből kiáradó öröm érzése oszlatta el. Mély meghatottsággal tárgyalások folyama alatt igen kellemesen éreztette hatását a minisz fogadták a szanálási tervezetet, mely e két segély folytán keresztül ter úr felfogása, amely szerint Szolnok - a vörös és román megszállás vihető és ezzel Csonka Magyarország legrégibb művésztelepének alatt igen sokat szenvedett - városát különösképpen igyekezett további fennállása és céltudatos működése biztosítottnak mondható. előnyben részesíteni és így aránylag legtöbbet kaptunk a kölcsönből. Köszönetét fejezte ki a közgyűlés városunk szeretett képviselőjének: A pénz első fele kb. 10 napon belül a város rendelkezésére áll, a dr. Kenéz Bélának, vármegyénk köztiszteletben álló főispánjának: második fele pedig két-három hónapon belül. Az összeg teljesen elég a Almássy Sándornak és agilis polgármesterünknek: dr. Tóth Tamás- kontemplált építési program részletes keresztülvitelére...'"'

5 nak, akik az állami és városi segélyeknek megállapításánál megértő Ezt a kidolgozott programot ugyanez a hírlap már korábban, mint a szeretettel karolták fel az egyesület ügyét. "

113 Egy másik egyesületi közgyűlésen Udvary Dezső festőművész felszólalásában kifogásolta, hogy a vezetőség a művészektől inkasszált lakás- és terembért kíméletlenül behajtja, mire a testület nevében válaszoló igazgató, „...Lippich István rámutatott arra, hogy a pénzre a telepnek szüksége van, csak így lehetséges az, hogy a telep zavartalan működését biztosítsák s emellett a 9.000pengős adósságot 2.000pengőre csökkentsék.'*™ 1925-ben dr. Tóth Tamás személyében a modern városigazgatás minden ágazatában elismert lelkes szakember kerül a város élére. Polgármestersége idején - az előrelépést és gyors városképi átalakulást látva a lelkesedő hívek szóhasználatával élve - „Szolnok szinte amerikai fejlődésnek indult." A kiváló pénzügyi tehetségnek bizonyuló sen rendbe hozni. "

]]7 alig harminc esztendős fiatal polgármester mind a megye (roffi A második, 5 milliárdos államkölcsön újabb útépítéseket, bélvárosi Borbély György főspán és Alexander Imre alispán), mind a város (dr. utcák korszerűsítését, aszfaltozását, tereinek, parkjainak kialakítáKiss Ernő felsőházi tag, dr. Füredi Ferenc bankigazgató és a kitűnő be- sát tette lehetővé. Több szociális és kulturális intézményt alapítottak, 113 Szolnok és Vidéke, XI. évf. 1929. nov. 14. 3. p. 116 Szolnok és Vidéke, VII. évf. 1925. augusztus 20. 2-3. p. 114 Szolnoki Újság, IX. évf. 1934. március 20.1. p. 117 Szolnok és Vidéke, VII. évf. 1925. szeptember 3.4. p. 115 Szolnok és Vidéke, VII. évf. 1925. szeptember 3.4. p. 63. kép. Aba-Novák Vilmos: Én szakállal 1923-ban (rézkarc) városi közgyűlés által megszavazott, és jóváhagyott tényt ismertette.

116 Ez pedig olyan nagyléptű, s a városfejlesztés szempontjából hatalmas változásokat jelentő elképzeléseket takart, mint a Zagyva-gát kiépítése (ez a művésztelepet is közvetlenül érintette), a nem sokkal korábban feltárt hőforrásra épülő gőzfürdő és szálloda építése a Tisza partján, sertésvágóhíd és hűtőház, villamos autóbusz létesítése, a színház átépítése és korszerűsítése, egy városi bérpalota emelése, illetve parkírozási lehetőség megteremtése és a falusias városrészek korszerűsítése, szilárd burkolattal való ellátása. Amelyek - véli a cikkíró - „csak 17 milliárdot emésztenek fel s így másfél milliárd többlete marad a városnak, amivel a város kisebb szépészeti hibáit tudja teljéid