Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Ray Hopper: A múzeumok szerepe a közösségek életében

Valamennyi létesítményt érintő pozitívabb tényezők az alábbiak: - Marketing 24% - Különleges rendezvények 23% - Időszaki kiállítások 14% - Jelzőrendszer 11% - Egyéb 28% „Egyéb" pozitív tényezőként gyakran említik a létesítmények fejlesztéseit, amiket egy adott időszak alatt elvégeztek. A negatív tényezők az alábbiak: - Időjárás 35% - Gazdasági (a font erőssége) 29% Jelzőrendszer 12% Egyéb 24% „Egyéb" negatív tényezők közé tartozik az úthálózat. Mind a pozitív, mind a negatív tényezők igazak a múzeumokra. A múzeumok nem jól üzemelnek. Munkánk alapján ezek okai az alábbiak lehetnek: a) A növekvő konkurencia más jövedelemelköltő lehetőség által (szubjektív szabadidő eltöltés) és különösen más új létesítmények konkurenciája. b) A Múzeumok „imázs" problémával rendelkeznek, általában és egyedileg bizonyos látogatói csoportoknál, például gyermekek (unalmasnak találják). c) A látogatók többsége mindig „valami újat" keres - a látogatói élményszerzés. d) A Múzeumok úgy tűnik, mintha nem nyújtanának értéket a pénzért. e) A Múzeum marketing történelmileg gyenge, részben a közszférának és a vezetés termékorientált filozófiájának tulajdoníthatóan (a tulajdonos kérdés). f) Sok múzeumban a látogatók korlátozott száma (a részterületek nagyobbítják és növelik a termék központi részét). g) Sok múzeum gyenge minősége a tartalom, megjelenítés és értelmezés, a személyzet / vevőszolgálat vonatkozásában. (Ez összefügg az ICT-vel és a médiák hatásával). h) Sok múzeum rossz elhelyezkedése a közlekedés és megközelíthetőség vonatkozásában. Azonban változások történnek: I) Sok múzeum ismételt piacra jutása látszik, hogy a kulturális örökség és szabadidős képzési filozófia mennyiben tud ebben segíteni. j) Piackutatás alkalmazása, különösen a komparatív kutatás, valamint generikus és funkcionális szintmeghatározás terén. k) Általában a marketing javul, a promóciós technikák, árképzési struktúrák, stb. szélesebb körű használatával. I) A múzeumi termék fejlesztése, különösen egyedi rendezvények és kiállítások sikere, ami bizonyos múzeumoknál a látogatók számának drámai növekedéséhez vezetett. Országosan a Turisztikai Tanácsok Nagy-Britanniában megpróbáltak meghatározni néhányat a fenti problémák közül és megállapították az alábbi területeket, ahol úgy látják, hogy intézkedés szükséges: - A piac ismeretének javítása - A látogatói megelégedettség növelése - Az irányítás javítása - Erősebb végrehajtás a szintmeghatározáson keresztül - A minőség növelése - Jobb támogatási rendszer és beruházás (inkább a meglévő létesítmények támogatása, mint újak létrehozása és nagyobb realizmus a projekt kialakításánál, valamint a látogatók elszívásának elve). - Adózás - az ismételt beruházások és adományok támogatása - Hatékonyabb fejlesztés és tervezés - Jobb koordináció és együttműködés Mit tud a Múzeum nyújtani a Közösség számára? A múzeum a kulturális források logikus és értékes felhasználása. Egységes, de ugyanakkor szilárd turisztikai termék bázist igényel. Ez lehet például egy misztikus hagyomány. Alapvetőnek és elérhetőnek kell lennie nemcsak egy potenciális látogatói réteg számára, de a látogatói szolgáltatási infrastruktúra számára is (tényleges vagy potenciális). A valódiság kívánatos, de nem alapvető igény, mivel a látogatók különösen a többség - inkább romantikus és feljavított képet keres a múltról. Ugyanazt a „terméket" sok eltérő módon lehet bemutatni és a bemutatási és tervezési fázisnál valóban úgy kell eljárni, hogy szorosabban kapcsolódjon a megcélzott piaci szegmensekhez. A múzeum a következőket nyújthatja: (Nem fontossági sorrendben): a) Munkahelyek - A Múzeumok nagyon munkaigényesek lehetnek, de a pénzügyi megszorítások miatt egyre többen alkalmaznak önkénteseket. A látogatói infrastruktúra teljes tartományával, például kiskereskedelem és vendéglátás, számos munkahely fontossá válhat, különösen a kis településeken. Ehhez hozzájárulva a rendezvények és különböző tevékenységi formák a közvetlen, közvetett és létrejött munkahelyek lényegesek lehetnek. b) Bevétel, például a látogatók kiadásai. Nagyon kevés múzeum van, amelynek látogatása teljes mértékben ingyenes. A látogatók szeretik elkölteni pénzüket, és amennyiben vásárlási lehetőségeket kínálunk számukra, el is költik. Ezt a módszert minden potenciális látogatói rétegnél alkalmazni kell. A pénzköltési lehetőségek, mint a látogatói élményszerzés része és a kiadás/fő növelésének keresése lényeges múzeumi tervezési és irányítási elemek. c) Megújulási lehetőségek. A látogatókból származó jövedelem a további fejlesztés, állagmegőrzés stb. céljára fordítható. d) Az adott hely lényege - mint identitás. Ez az emberi büszkeségtől a nemzeti öntudat bizonyos eleméig terjedhet. e) A múzeum kirakatként működhet és a terület kultúrájának visszatükröződése lehet, valamint társadalmi és kulturális ismereteket közvetíthet. f) A múzeum ezenkívül segítheti a terület „imázsának" létrehozását vagy megváltoztatását is. Segítheti a megújulást, az életminőséget stb. például Bilbao. Azonban ahhoz, hogy sikeres legyen, a fejlesztés lendületét egy holisztikus látogatói csomaggal együtt kell biztosítani. g) A múzeum olyan létesítmény, amely ha nem a látogatói logika szerint fejlődik, nem lehet „eladni". 307