Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Benedek Csaba: Idegenek a faluban
mert egyszeri megvételre nagyon drága a viselet. Az idegenek iránti „ellenállás" elsősorban azért csökkenhetett a településen, mert a lakosság száma jelentős mértékben megcsappant. Ma rendkívül kevés fiatal él a községben, így gyakorlatilag annak is örülnek, ha azokat megházasítják. Negyven évvel ezelőtt még több, mint száz gyermek járt itt iskolába, mára egyetlen osztály van, tíznél alig több gyermekkel. Salánk (egy kárpátaljai magyar faluközösség) A falu fekvése, nemzetiségi és felekezeti megoszlása Salánk az egykori Ugocsa vármegyében, a mai Ukrajna Szőlősi járásában található. Lakossága 2002-ben 2905 fő volt. Felekezeti megoszlás szerint 1454 református, 1403 görög katolikus, 25 ortodox, 18 római katolikus, 5 szombatista. Nemzetiségek szerint 2316 magyar, 293 ukrán, 17 orosz, 273 cigány, 6 egyéb (2 belorusz, 1 oszét, 1 lengyel, 1 zsidó és 1 bolgár). 67 A felekezeti és nemzetiségi megoszlás nem teljesen fedi egymást. A szombatisták kivétel nélkül a környék falvaiból beköltözött ukránok, akik vallásukat a környező falvakban gyakorolják, nem Salánkon. A római katolikusok is idegenek a faluban, ők magyarok, de szintén más falvakból jöttek a településre, csakúgy, mint az ortodoxok, akik többsége még a szovjetrendszer alatt került a faluba. A két legnagyobb egyház a református és a görög katolikus. 20. kép. Polgármesteri hivatal A községben legjelentősebb a magyarok száma, majdnem fele-fele arányban reformátusok, illetve görög katolikusok. A falu településszerkezet szerint is erre a két részre oszlik. Az Alvégen laknak a reformátusok, a Felvégen a görög katolikusok. Az előbbieket magyaroknak, az utóbbiakat oroszoknak hívja a népnyelv 58 . A cigányok nagy része elkülönülve, külön utcában (Csapajev) él, néhányan közülük azonban vettek lakást a magyarok között is. 21. kép. Református templom. Cigány nyelvet nem beszélnek, anyanyelvük a magyar. 90%-ban református vallásúak, de a templomba csak egy-két család jár közülük. Az ukránok nagy száma annak köszönhető, hogy a magyar anyanyelvű görög katolikusok közül többen ukrán származásúnak vallották magukat. Ezek java része azonban Salánkon született. Az idegenek megítélése a múltban Az idegenekre azért is tekintettek szigorú szemmel a salánkiak, mert a település lakóinak életét maguk között is nagyon erősen szabályozta a társadalmi és az ennek megfelelő térbeli hovatartozás. A két falurész (Alvég, Felvég) két teljesen különböző faluközösséget alkotott a múltban, oly mértékben külön élte életét, hogy semmiféle keveredés, vegyes házasság nem volt engedélyezett a másik felekezettel. A táncalkalmakat teljesen külön szervezték, mert ha nem, akkor botrányba fulladt a mulatozás 59 : „- Az a rivalizáció megvót, mondjuk az én időmbe nem annyira, mint annak előtte {50-es évek}. Annak előtte megvót a Felvég, Alvég, vót egy határ itt a postánál, és kész. Nem lehetett a felvégesinek idejönni, az ah'égésinek odamenni, mer akkor... bunyó. Bizony ám, olyan verekedések vótak, hogy a bélit kiöntötték késsel, a másiknak a baltát vágták a fenekibe} 0 57 58 A hivatalos népszámlálás (2002-es) eredményét nem bocsájtották rendelkezésemre. A fenti adatokat Kész Rita 2002-ben végzett saját gyűjtése alapján közlöm, akinek segítségét ezúton is köszönöm. Mind a felekezeti, mind a nemzetiségi adatok önkéntes bevallás alapján készültek. Az oroszoknak nevezett ruszinok a XVII-XVIII. században költöztek Salánkra, de mára teljesen elmagyarosodtak. Szabó István. 1937.462., Pilipkó Erzsébet. 2002.173. 59 Itt még annál is szigorúbb renddel találkozunk, mint Móricz Boldog emberében. Móricz Zsigmond 1960.274. 60 Ugyanezt írja a településről Pilipkó Erzsébet 1995. 740. 297
