Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Three new species in the Hungarian Microlepidoptera Fauna
néhol tömegesen fordul elő. Az egy cm-t alig meghaladó, csillogóan arany-, ill. narancssárgás színű s a szárnya közepén és szélén csokoládébarna sávokat viselő szép kis lepke az említett növényfajra petézik, majd a kikelő kis lárva a növény szárába fúrja magát. Ott fejlődik ki, innen ered a magyar neve is: vérfűfúrómoly. 2002. augusztus 15-én Bánkuti Károllyal (aki időközben pályát módosított s most tanárkodik Rétságon, ám olykor még összejövünk egy-egy közös terepmunkára) ellátogattunk a Jászberény és Farmos között elterülő ún. Rekettyés-ér menti rétekre (ez a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet egyik tájegysége), majd a nappali terep Buschmann Ferenc (2000): Adatok két ritka molylepkefaj magyarországi előfordulásához (Lepidoptera: Crambidae et Gelechiidae) Fólia Entomologica Hungarica 61:273-275 Gozmány László (1958): Molylepkék IV. Magyarország Állatvilága (Fauna Hungáriáé) XVI/A kötet 5. füzet. Akadémiai Kiadó Budapest, p. 50-51. FERENC BUSCHMANN Many times I have been asked in many ways: Why do we still need to collect butterflies when "there are so many of them" and "we know everything about them". With regard to the latest remark, the answer is relatively easy: yes, we do know a lot about them, but still not enough to make knock-down statements liké this. Namely constant and systematic gathering is essential to gain new (especially ecological, pullulation, occurance and habitat) knowledge about the living world around us at the same time this is one of the cornerstones of environment protection as well. Therefore it is not merely the constant indulgence of somé kind of possessory desire, but mainly it is about observation szemlét és botanizálást követően este ugyanoda mentünk ki éjjeli lepkegyűjtésre. Ezen az éjszakán találkoztam először a szóban forgó lepkefajjal, ráadásul több példányban is. Három nappal később (2002. VIII. 18-án) Szabóky Csaba lepkész kollégával ismét. Az állat előkerülése végső soron egyáltalán nem meglepő, hiszen a tápnövénye ott igencsak bővében terem, többek között olyan növények társaságában, mint a kornistárnics, buglyosszegfű, szibériai nőszirom stb. Miként a fentiekben említettem, a faj eddig nem szerepelt a magyar faunalistán. Arról sincs tudomásom, hogy az eltelt évtizedekben előkerülését bárki is közölte volna. Ezért az állat a magyar microlepidoptera fauna új tagjaként került lajstromba. Gozmány László (1968): Hazai molylepkéink magyar nevei Fólia Entomologica Hungarica 21: 225-296. Gozmány László (1971): Hazai molylepkéink magyar nevei - Helyesbítések (Cochylidae - Pirosmolyok) Fólia Entomologica Hungarica 24/2:470-473. Szabóky Csaba (2001): Molyfaunisztikai újdonságok - V. (Lepidoptera: Gelechiidae, Tortricidae) Fólia Entomologica Hungarica 62: 385-387. and research with set purpose (in which the possibility and sometimes joy of discovery alsó inhere), it is about collecting the necessary proof matériái, conservation and care-taking. After this short introduction I attempt to relate to three microlepidoptera species in a slightly different way that readers normally can find in scientific articles. The existence of these species in Hungary has come to light in the pást few years. 1. Horridopalpus dictamnellus (Treitschke, 1835), Hungárián name: erősfűmoly, - 2. Dirhinosia cervinella (Eversmann, 1844) Hungárián name: sárhegyi sarlósmoly; - 3. Eupoecilia sanguisorbana (Herrich-Scháffer, 1856) Hungárián name: vérfűfúrómoly. IRODALOM THREE NEW SPECIES IN THE HUNGÁRIÁN MICROLEPIDOPTERA FAUNA 28
