Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Bartha Júlia: A Nagykunság földrajzi nevei és a hozzájuk kapcsolódó epikus költészet

Új Péter a történetet kora jelentős költői műveinek hatására írta meg. A magát „kun bárdusnak" nevező poéta első kötete az 1820-as évek közepén jelenik meg Nagyváradon. Kun történet a régi időkből, ami két költői elbeszélést tartalmaz: Kun Erzsébet és Zádor és Ágota a' Debretzeni útban. A Kun Ersébet című művében Kuthen (Kötöny, a kunok kánja) lányának, Erzsébetnek és IV. Béla fia, a későbbi V. Istvánnak szerelmét énekli meg. Új Péter nevét igazán ismertté azonban a Zádor és Ágota tette. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi volt előbb: a népi képzelet teremtette helynevekhez kötőtő történeti monda, vagy Új Pétertől vette át a nép. A Nagykunság poétájának munkásságát kutató H. Tóth Imre 40 a szöveg alapos elemzése után azt írja: „1. A történetben szereplő személynevek, mint határrész-elnevezések gyakoriak a karcagi, püspökladányi és kisújszállási határban. Új Péter tehát a történetét a vele egykorú határrész és helységnevek felhasználásával írta, amelyek valószínűleg birtokosaikról kapták a nevüket. 2. Feltehető, hogy a határrész-elnevezésekhez bizonyos szóbeli helytörténeti hagyományok kapcsolódtak. Az elbeszélésben említett határrész-nevekből talán a kötetszerzőkhöz fűződtek hagyományok: Zádor-halom (alatta van eltemetve Zádor vitéz), Zádor ér (ott ment keresztül a Zádor-vitéz a menyasszonyához), Ágota temploma (egy kegyes öregasszony építtette), Kara János gátja (ott fulladt bele ARANY János költeményei Budapest, 1983. BARNA Gábor Zádor és Ágota (Költészet és valóság a nagykunsági történeti hagyományokban). Néprajz és Nyelvtudomány, Szeged, 36(1995)73-83. BELLON Tibor Adalékok a csárdák keletkezéséhez. In: Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve (Szerk. Szabó László-Tálas László) Szolnok, 1973,127-133. BU KA László Hajdú-Bihar megye jeles kiemelkedései. Dombok, halmok, kurgánok. Debrecen, 1996. GYÁRFÁS István A jászkunok története. Szolnok, 1883. GYÖRFFY György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1963. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. Budapest, 1987.47. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1987.47. GYÖRFFY István Nagykunsági krónika (Nagykunsági füzetek, Szerk. Bellon Tibor) Karcag, 1994. Kunhalmok és telephelyek a karcagi határban .In: Magyar nép, magyar föld. (Szerk. Györffy György) Budapest, 1942.46-49. H. TÓTH Imre Uj Péter, a Nagykunság poétája. Jászkunság 3. (1956) 121-125. KIMNACH Ödön Helynevekhez fűződő mondák Karczag vidékén. Ethnographia 1903. 60 a mocsárba). Azaz minden egyes határrésznek megvan a maga eredetmondája, amit Új Péter ismerhetett és felhasználhatott." A történeti mondák az élő hagyomány részei, ezt a későbbi gyűjtések, Barna Gábor elemzései is tanúsítják. Ez azonban nem kisebbíti Új Péter érdemét, sőt emeli azt, hiszen ő, és kései utódai, a helyi értelmiség mindig fontosnak tartotta a hagyományok ápolását. A Nagykunság középpontjában, Karcagon a múlt század óta komoly könyvkiadás volt, a század elejétől Karcag néven irodalmi és művészeti folyóirat volt és ezekkel egyidejűleg regionális újság is megjelent, ami időről időre helyt adott költeményeknek is. A helyi értelmiség jó szándéka tartotta életben és formálta ezt a sajátos történeti tudatot, ami olyan markánsan meghatározza a Kunság szellemiségét. Új Péter művének legutóbbi kiadása 1928-ból való, amikor is Dr. Szentesi Tóth Kálmán - a jó tollú, karcagi polgármester és Kádár Imre gondozta a szöveg kiadását. (Megjelentetése újra indokolt volna.) A földrajzi nevek kutatásával, a földrajzi nevek eredetével keletkezésük körülményeivel foglalkozó tudomány az onomasztika, meglehetősen élen jár a nyelvészeit kutatás többi területéhez képest. Ez részint azzal magyarázható, hogy forrásai jól dokumentáltak, kéziratos térképeken, periratokban, okleveles forrásokban vagy a népi emlékezetben is fennmaradtak, mivel a tájékozódáshoz viszonyítási alapot adtak. MÁNDOKY KONGUR István A kunok Ulas törzse és törökségi kapcsolatai Jászkunság XXII. 1-2. Szolnok, 1976. 54-59. A kun nyelv magyarországi emlékei (Keleti Örökségünk, Szerk. Pálóczi Horváth AndrásÖkrösné Bartha Júlia) Karcag, 1993. MÉRI István A magyar nép régészeti emlékeinek bemutatása. Budapest 1948. NÉMETH Gyula Karcag. Magyar Nyelv 18(1922) 25-127. Árpád-kori törökjeink. Törökök és magyarok I. Budapest, 1990.438-455. PESTY Frigyes Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. 1. Jászkunság. (Bognár András közleménye) Kecskemét-Szolnok, 1979. RÁSONYI László Mit mondanak Szolnok megye földrajzi nevei. Jászkunság. 1956. 75-80. SELMECZI László Adatok és szempontok a kunok régészeti kutatásához Szolnok megyében. In: Régészeti-néprajzi tanulmányok a jászokról és a kunokról. Debrecen, 1992. SZABÓ Ildikó Kun eredetű kunhalomnevek a Nagykunságban. (Kézirat.) Karcag GYINM Orientalisztikai Gyűjtemény 78-98 TÓTH Albert Szolnok megye tiszántúli területeinek kunhalmai. In: Zounuk 3. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve (Szerk. Botka János) Szolnok, 1988, 349-410. Kunhalmok. Kisújszállás, 1999. IRODALOM 40 H.Tóth Imre 1956. 121-125. 247