Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Tolnay Gábor: Dévaványa mezőgazdasága a jobbágyfelszabadítás után

Mély tisztelettel vagyunk Déva Ványán, október 24.1863. A Nagyméltóságú Cs. K. Országos Pénzügyigazgatóságnak alázatos szolgái D. Ványa m. város elöljárósága és inségbizottmánya, Pethő József bíró és Inségbizottmányi elnök, Fleschár József dévaványai plébános, Szabó Gábor Ref. Lelkipásztor, Várady György, Kása József m.p. városi jegyző, Szitás Zsigmond m. p., Sági György m. p. Szarka Ignác, Szarka Gábor m. k. Pap Lajos m. k. eskütt"

23 Mi az, amit Dévaványa életéről, gazdaságáról megtudhatunk ebből a kérvényből? 1. Az 1862/1863-as gazdasági év, különösen pedig a tragikusan aszályos 1863. esztendő, ínséges volt. 2. 1861-től két éven keresztül marhavész volt a városban. A kár hozzávetőlegesen kétezer szarvasmarha volt. 3.1862-ben vagy 1863-ban mintegy hatezer hold nádas leégett. 4. A város censuális birtokú lakossága mintegy 60.000 forinttal tartozott a földbirtokosoknak, amelynek nagy részét a következő években sok nehézség árán kifizették. Ez az erejét meghaladó törlesztés meggyengítette a város lakosságának gazdasági teherbíró képességét. 5. A lakosság nagyon várta a beígért adókedvezményekről szóló rendelet megjelentetését. Helyette radikális és kíméletlen adóegzekúciót hajtottak végre, ami nagyon elkeserítette Dévaványa lakosságát. 6. A város elöljárósága a nehéz helyzet megoldására Inségbizottmányi hozott létre, amelynek szükségességét és fontosságát az is hangsúlyozta, hogy az ideiglenes bizottság elnökévé a város főbíráját választották meg. A helyzet és a brutális adóbehajtás az egész Alföldön hasonlóan alakult. Dévaványa mezőváros 100 kat. hold feletti birtokainak kimutatásáról csak 1893-ban értesülhetünk (4. táblázat), amely tíz év adatait három időpontban vizsgálta. Az első, ami szembetűnik, hogy a 100 kat. hold feletti birtokok összterülete nagy mértékben csökkent, tehát Dévaványán is tanúi lehetünk a birtokaprózódási folyamatnak. A közelebbi vizsgálat alapján kitűnik, hogy az 500-1000 kat. holdas és az 1000-3000 kat. holdas kategória csökkenéséről van szó. Erre az időszakra fejeződtek be a város határában a Körösök és a Berettyó folyók ármentesítő munkálatai. Ennek következtében különösen Dévaványa közigazgatási határán belül nőtt meg 14.300 kat. holdra a szántóföld területe.

24 A vetésterületet tükröző adatok azonban igen lassú változást mutatnak. Az állatállomány igen alacsony szinten mozgott (Az 5. és 6. táblázatok.), kivételt talán a juhállomány jelentett, ennek azonban döntő többségét az uradalmak juhaszata adta. Ezen a társadalmi és gazdasági alapon érkezett el Dévaványa mezőváros lakossága a „hosszú XIX. század" végére, és kellett megkapaszkodni egy új társadalmi-gazdasági rend: a kapitalizmus körülményei között. Ez ismét nagyon sok küzdelmet ígérő vállalkozásnak tűnt már az kezdet kezdetén. Ebben azután nem is csalódtak. 23 Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény, Dévaványa. - Dévaványa mezőváros elöljáróságának kérvénye. 1863. október 24. - 343x208 mm méretű papírra kézzel írt négy oldalas irat. 24 MAGYARORSZÁG művelési ágak szerinti terjedelme és fó'jövedelme. Hivatalos adatok szerint Nagyméltóságú Magyar királyi Helytartótanács rendeletéből kimutatva. Budán, 1865. - Gyoma a 64-65., Dévaványa és Mezőtúr a 144-145., Túrkeve és Karcag az 538-539. oldalon található. 183