Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Selmeczi László: A „Jászkürt"

Azaz a dinasztikus kapcsolatok a XII. században mind a kaukázusi, mind a doni jászok és az orosz fejedelmek között különösen erősek voltak. E kapcsolat révén a jász előkelők egyike hozzájuthatott egy díszes kürthöz is, mint fejedelmi ajándékhoz, s bár az zeneszerszám volt, s nem ivókürt, éppen díszes luxustárgy volta miatt hatalmi jelvényként is felhasználhatta. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy egy, a kunokkal szövetséges, azokhoz csapódott jász törzsfő, nemzetségfő hatalmi jelvénye volt a későbbi Lehel-kürt, s így azt a kunokkal együtt Magyarország területére költöző jászok hozták magukkal. Az utóbbi évtizedek kutatásai alapján a XII. századra keltezett jászkürt hangszer, tehát valóságos kürt volta mellett, minden bizonnyal a rajta található sérülések miatt - amelyeket kézenfekvő volt azzal magyarázni, hogy akkor keletkeztek, amikor Lehel vezér a császárt fejbecsapta vele -, kaphatta a Lehel-kürt nevet. A jászok Luxemburgi Zsigmond uralkodásával bezárólag rendszeresen részt vettek a magyar királyok hadjárataiban. A Magyar Királyság területére történő beköltözésük után nem sokkal megismerkedhettek a Lehel-mondával. Nem kell túl élénk fantázia azt feltételezni, hogy ez a monda a katonáskodók között meglehetősen népszerű lehetett. A monda pogány elemei pedig, mint pl. a szolgám leszel a másvilágon kitétel gondolatisága a jászok körében a XIII—

XIV. században (mint ahogy a kaukázusi népek körében még nemrégen is) még élő hit, esetenként BAKAY Kornél 1994 Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Szombathely H. BATHÓ Edit 1999 A Jászkürt a néphagyományban. In: Ünnepi kötet Szabó László tiszteletére. Szerk.: Ujváry Zoltán. Debrecen BLÉNESSY János 1993 Jászberény történelmi emlékei. Jászberény BOTKA János 1998 Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI—

XVII. századi történetéhez. Szolnok Megyei Levéltári Füzetek 11. Szolnok 1998 Jász önkormányzati pecsétképek és címermotívumok a XV-XIX. századból. In: A Jászság a magyar kultúrában. Szerk.: Ujváry Zoltán. Szolnok BUJDOSÓ Valentinus 1896 Lehel kürtje és még holmi. Századok B. V. L. 1817 Az Jász vagy is íjász Kürtön lévő Metszésekről, és azoknak Értelmekről. Tudományos Gyűjtemény CSEMEGI József 1956 A Lehel kürtje kérdéséhez. Adalékok a jászberényi elefántcsont-kürt ikonográfiájához. Arch. Ért. 1960 Motringfonat, lánckereszt, hurkoskereszt. In: Művészettörténeti Tanulmányok. Művészettörténeti Dokumentációs Központ Évkönyve 1956-58. Bp. DARKEVIC. V. P. 1975 Svetskoe iskusstvo Vizantii. Moszkva DÉCSY Antal, Nemes 1814 Friss és legújabb előadás a' Jászokról és Kürtjükről és ennek értelméről, vagyis magyarázásáról. Miskolc 1815 Az Jász, vagy is íjász Kürtön lévő Metszésekről és azoknak Értelmekről. Kassa DERCSÉNYI Dezső 1986 A Képes Krónika és kora. In: Képes Krónika. Bp. EBITZ, D. é. n. Olifants. In: Directory of Art gyakorlat is, lehetett. A Lehel-monda a magyar (jász, kun) parasztság körében széles körben elterjedhetett és folklórjának szerves részévé válhatott, amit az is bizonyít, hogy a nép Göncöl szekerére a másvilágon a honfoglaló vezérnek szolgáló Konrád császárt ültette, és Lehel kürtjéről is nevezett el egy csillagot.

75 így a jászkürt, amelynek kora ismert, de múltja, története homályba vész, egyedül méltóságjelző volta lehet kétségtelen, éppen a jászok által őrzött hagyományok frissessége miatt válhatott a Lehel-monda autentikusnak vélt tárgyi bizonyítékává, noha, mint bebizonyosodott, korábban soha semmiféle köze nem volt Lehel vezérhez. A Lehel-kürtnek, nagybecsű nemzeti ereklyénknek sem értéke nem változik, sem nimbusza nem csorbul, sem nemzeti kultúránkban betöltött szerepe nem kisebbedik azzal, ha történetéről a lehető legteljesebb igazságot próbáljuk felderíteni. Ugyanis ez az egyetlen járható út, amint azt már 1817-ben a Tudományos Gyűjtemény egyik jászkürttel foglalkozó szerzője megfogalmazta: „Mivel a' tudomány világa és a' józanabb gondolkodás - melly a jászoknak is ditső tulajdonok arra int bennünket, hogy a' haszontalan Előítéletekből kifejtődzünk, hagyjunk fel a' Léi Kürtének bizonytalanságával. Legyen a' Jász Kürt ezentúl is, ... Jász Kürt; őriztessék régiségéhez illendő helyen, 's gondviselés alatt; és maradjon századokig az egyenes és ravaszságot nem esmérő Jász Barátságnak biztos Symboluma!!!"

76 FALKE, Ottó, von 1930 Elfenbeinhörner II. Byzanz. Pantheon FODOR Ferenc 1942 A Jászság életrajza. Bp. GRABAR, A. 1960 Une pyxide en ivoire a Dumbarton Oaks. Dumbarton Oaks Papers 14. 1968 L'art profáné en Russie pré-mongole et de le »Dit d'lgor«. L'art de la fin de l'Antiquité et du Moyen-Age. Paris GYÁRFÁY György 1885 A jász-kúnok története. Negyedik kötet. 1542-1868-ig. Bp. GYÖRFFY István 1975 A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai. II. bőv. kiad. Budapest HAMPEL József 1903 A jász kürt domborművei. Arch. Ért. HORVÁTH Péter 1823 Értekezés a kunoknak és jászoknak eredetekrül, azoknak régi és mostani állapotjokrúl. Pest ILLÉSSY János, dr. 1896 Még valami a Lehel kürtjéről. Századok ILLYÉS Bálint és SZŐTS Rudolf 1975 Bél Mátyás: A kunok és jászok avagy filiszteusok kerületei. In: Bács-Kiskun Megye Múltjából I. Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét IPOLYI Arnold 1854 Magyar mythologia. Pest. 1876 Magyar mű- és történeti emlékek kiállítása. Századok KÁDÁR Zoltán 1987 Bizánci művészet. Bp. KÉPES Krónika 1984 Fordította Bellu Ibolya, a kísérőtanulmányokat Dercsényi Dezső, Kristó Gyula és Csapodiné Gárdonyi Klára, a jegyzeteket Kristó Gyula írta. Bp. IRODALOM 75 Ipolyi A. 1854. 273-274., 522. 76 B.V.L. 1817.103. 109