H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Nádasdi József: A földbirtok tagosítások szerepe a mezőgazdaság kollektivizálásában az 1950-es években

Ezt követően a Központi Vezetőség június 7-8-i ülése részletesen tárgyalta a mezőgazdaság előtt álló feladatokat. A KV határozat újólag megerősítette az átszervezés folytatásának szükségességét, megtoldva azzal, hogy ennek együtt kell járnia a termelés fellendítésével. Az ülésen Gerő Ernő öt év alatt mintegy fél millió parasztcsalád tsz-be szervezését vetítette előre, úgy hogy az 1955—56-os beszervezések révén el kell érni az 1953. júniusi taglétszámot. Augusztus 10. és október 2. között végül is 344 helységben történtek birtokrendezések, ami újabb, közel 72 ezer egyéni gazdaság 162.000 kat. holdját is érintette. Mindezek eredményeként az adatok szerint 1955. december 31-én már közel ugyanannyi a mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma (3759) mint 1953 júniusában.

17 Alig hogy befejeződtek a téli birtokrendezések, rögtön hozzákezdtek az újabb kampány előkészítéséhez. Az 1956.áprilisi tervezet újabb 700 helységre nézve helyezi kilátásba a birtokrendezést.

18 Az 1955—56-os tagosítások és tsz-szervezések jórészt az 1953 június előtti forgatókönyv szerint és módszerekkel történtek. Csak a szenvedő alanyok — a parasztok — voltak már mások. Egyre gyakoribbak és nagyobb mértékűek lettek a tiltakozások. Volt ahol röpcédulákon szólították fel a parasztokat az ellenállásra, máshol a tulajdonosok földjüket megvédendő a traktorok elé feküdtek.

19 Mindezek ellenére 1956 októberéig folytatódtak a tagosítások, de a válságról már nem lehetett hallgatni. így pl. Erdei Ferenc okt. 22-én az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt arról beszélt, hogy a tagosítással kapcsolatosan veszélyes jelenségek tapasztalhatók. Október 23-án pedig a földművelésügyi miniszter ismerte be és helytelenítette, hogy egyes helyeken a tagosításokat a parasztok szövetkezetbe kényszerítésére használták fel. Ezek beismerések nyilvánvalóan nem, de forradalmi események pontot tettek az erőszakos tsz-szervezések és tagosítások végére. Nemcsak a tagosítások szűntek meg, hanem elkezdődött a termelőszövetkezetek felbomlása is. 1956 végére mindössze 1617 mezőgazdasági termelőszövetkezetet rögzít a statisztika, több mint kétezerrel kevesebb, mint júniusban volt, ami maradt, az alig több mint 1949 végén volt.

20 Az 1949 őszétől 1956 őszéig kisebb megszakításokkal tartó tagosítások szinte felmérhetetlen anyagi és erkölcsi károkat okoztak a magyar mezőgazdaságnak és szenvedő alanyainak, a parasztságnak, de az egész országnak is. Az 1949 őszén elkezdődött erőszakos tagosítások és tsz-szervezések legnagyobb bűne az volt, hogy megingatta a paraszti tulajdon biztonságát, az ősi röghöz való ragaszkodást, aláásta a parasztság termelési kedvét és munkateljesítményét, aminek következtében jelentős részük szabadulni igyekezett attól a földtől, melyre évszázadok óta áhítozott és 1945-ben végre megkapott. Ennek során csak 1949 közepétől 1953 nyaráig 1 millió kat.hold ingatlant ajánlottak fel az államnak, amelyből 350.000 kat.hold 68.000 dolgozó paraszté 17 ADATTÁR 1965 - 8.p. 18 PLArch. 93/60. 77. p. 19 PLArch. 276.f. 93/600.őe. 131,133. p. volt.

21 Azáltal, hogy a tsz-be belépni vonakodók tízezreinek földjeit tagosítás után az esetek többségében rosszabb, vagy egyenesen hasznavehetetlen területen adták ki, amit kínnal-keservvel megpróbáltak művelni vagy felajánlottak az államnak, alig felmérhető termékmennyiség-veszteséget jelentett, nem is beszélve az erkölcsi kárról. A felajánlások következtében 1953 elejére közel 2 millió kat. hold állami tartalékföld halmozódott fel, ami hosszabb-rövidebb ideig kiesett a termelésből. Emellett ha még figyelembe vesszük, hogy az ismétlődő tagosításokkal állandóan bizonytalanságban és rettegésben tartott parasztok természetszerűen elhanyagolták birtokaikat, nem adták meg a földnek a talajerő-utánpótlást, nem telepítettek évelő kultúrákat, szőlőt, gyümölcsöst, nem lehet csodálkozni azon, hogy mezőgazdaságunk növekedési üteme 1951-1956 között mélypontra zuhant, gyakorlatilag visszaesett az 1920-as évek szintjére és csak az 1957-1967 közötti tíz évben haladta meg az 1930-as évek növekedési átlagát. Az átgondolatlan, kapkodó agrárpolitika következtében szinte természetes, hogy rendszeressé váltak a zavarok az élelmiszerellátásban, sőt még takarmányból is hiány volt, amivel együtt járt az állatállomány csökkenése. A több éven át ismétlődő tagosítások a magyarországi községek és városok döntő többségét érintették. A hivatalos statisztikai adatok szerint 1949 és 1955 között 3.290 községet és várost részlegesen, 925-öt pedig általánosan tagosítottak. Ha ehhez még hozzávesszük az 1956 nyarának október 1-ig befejeződött 231 község és város részleges tagosításait és 23-nak a földrendezéseit, akkor a részlegesen tagosított helységek száma 3.521, az általánosan tagosítottaké pedig 948, összesen 4.469. Ezek az adatok természetesen a többször is tagosított helységek számát halmozottan tartalmazzák, hiszen a tagosított helységek több mint felében kétszer vagy többször, 6 községben pl. ötször is tagosítottak.

22 Gyakorlatilag mindenki földjével történt valami. Az átszervezéssel együtt járó tagosítások már nem csak egyesek, hanem a községek birtoklási rendjét is felforgatták. A földmozgásra jellemző volt, hogy 1945-től a kollektivizálás befejezéséig minden kat.hold szántóföld csaknem kétszer cserélt gazdát. Megmozdult a föld, megmozdult a parasztság. Miután a föld többé már nem jelentett biztos megélhetést, anyagi biztonságot, a parasztság egy része már nem is ragaszkodott ahhoz. Százezerszám hagyták el a valamikor biztonságot nyújtó, s 1945 után méginkább biztonságosnak hitt birtokukat. 1949 és 1953 között negyedmillió munkaképes korú, többségében földszerető, jó gazda, köztük 60-70.000 „kuláknak" minősített jó gazda hagyta el a mezőgazdaságot. Egyes ipari vidékeken teljesen elnéptelenedett a mezőgazdaság. 1949-1954 között hozzávetőlegesen 14 millió kat. holdra tehető annak a földnek a területe, amelynek tulajdonosai ill. használói feleslegesen változtak. Nagyjából akkora volt az indokolatlanul gazdát cserélt földek területe, mint amennyi korábban a földreform végrehajtásához és a későbbi teljes kollektivizáláshoz együttesen kellett.

23 20 ADATTÁR 1965-8. p. 21 BALOGH 1986.- 32. p. 22 ORBÁN 1972.-103. p. 23 ERDE11986.-233-234. p. 477