H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Csongrádiné Balogh Éva: Adatok a rézkori, bronzkori pattintott kőeszközök tipológiai értékeléséhez (Jász-Nagykun-Szolnok Megye)

vakarok következnek. Az egyéb vakarótípusok (félkör alakú, kör alakú, nukleusz és kettős vakaró) szerepe sokkal csekélyebb, sőt bizonyos típusok hiányoznak is a magyar leletanyagból. A fúrók a magyarországi Körös kultúrát és az AVK-t leszámítva ahol egyáltalán nincsenek - kis számban vannak jelen a másik két neolitikus kultúrában. Szórványosan jelentkeznek a magyarországi anyagban a vakaró/fúró, ill. a kaparó/fúró kombinált eszközök. Az árvéső/fúró kombináció csak a bükki kultúrából, míg az árvéső mindegyik kultúrából ismert, s nagyjából egyenlő mennyiségben fordul elő. A rendeltetésük szerint részben nyílhegyként meghatározott „nem mikrolitikus háromszög alakú hegyek"

5 a magyarországi leletanyagból hiányoznak. A geometrikus elemek (trapéz, mikrolitikus háromszögek, szegmens, paralelogramma), mind a négy vizsgált kultúra eszközkészletében megjelennek, számbeli arányukat és típusmegoszlásukat tekintve igen változó mennyiségben. A magyarországi Körös kultúra eszközkészletére egy „felső paleolit" típusú ipar a jellemző.

6 T. Biró Katalin megállapítása szerint a „folyamatos kőeszköz-nyersanyagellátás problémáit tükrözheti a Körös kultúra számbelileg, tipológiailag és nyersanyag szempontjából egyaránt szegényes kőeszköz anyaga".

7 Az AVK eszközkészlete „egy kevésbé differenciált korai neolitikus pengeiparral jellemezhető..."

8

, míg „... a korai DVK kőipara is ugyanolyan, mint a magyarországi Körös kultúráé és idősebb AVK-é,...".

9 A fiatalabb vonaldíszes kultúrában (zselizi kultúra) több és változatosabb típus jelenik meg, mint az idősebb vonaldíszes kultúrában. A bükki kultúra kőiparában a fejlett neolit jellegű pengeipar egyéb, a kutatás mai állása szerint, ma már nem létező ún. „makrolitikus mezolitikum"-ra emlékeztető és geometrikus mikrolitikus elemekkel társul.

10 Feltűnő a többi kultúrához képest a bükki kultúra eszközkészletének változatossága, „ahol az alapeszközökön kívül több vakaró/kaparó-típus jelenik meg, a kombinált eszközök száma nő (kaparó fúró, árvéső-fúró), bifacialisan megmunkált eszközök továbbra is jelentkeznek, megjelennek másutt hiányzó típusok: fűrész, völgyeitorros eszköz, fiatal, „modern" jellegű valódi nyílhegy."'

1 T. Biró Katalin véleménye szerint „a „konjunktúra" jeleként értékelhető a bükki kultúra kézműves specializációja, ami az edényművességben és a gazdagabb kőeszköz-készletben is megmutatkozik".

12 A korai neolitikum időszakával ellentétben - amikor a pattintott kőeszközök mennyisége jelentősen csökkent a megelőző korszakhoz képest - a középső neolitikum kezdetétől (zselizi és bükki kultúra) az eszközkészlet differenciáltabbá válik, s megjelennek a bifacialis megmunkálású eszközök. S bár „döntően nem korhatározó a hosszú, szabályos, késő-neolitikus - rézkori pengékre emlékeztető pengék egyre gyakoribb megjelenése, mégis jelenlétük, pl. egy-egy idősebbközépső neolit folyamatosan lakott lelőhelyen, több-kevesebb biztonsággal jelzi a fiatalabb kort."

13 A neolitikum korai időszakának kőeszközeihez képest a középső, de főként a kései neolitikumban a kőeszközök együtteseire a „változatos és magas színvonalú kőeszközmegmunkálás, jó és bőséges a 5 Bácskay 1977 6 Bácskay 1977,137 7 Biró 1984,42-52 8 Bácskay 1977,138 9 Bácskay 1977,139 10 Bácskay 1977,141 11 Bácskay, 1977,138 12 Biró 1990, 74 13 Bácskay 1977,143 nyersanyagválaszték" jellemző.

14 Igen jelentős változás következik be a szakáiháti kultúra idején, amikor megnő a kőeszközök száma, s egyben eluralkodik az „igénytelenebb és kevésbé hatékony szilánktechnika"

15 a kőeszközgyártás terén. T. Biró K. véleménye szerint ez annak köszönhető, hogy a „folyamatosan egy helyben lakó közösségek nem csak az állandó megtelepedést biztosító termelési stratégiával, de az állandó, bőséges nyersanyagellátást biztosító beszerzési-elosztási hálózattal is rendelkeztek." A szakálháti-tiszai kőeszközanyag a kései vonaldíszes formákat megtartva kisméretű szilánkeszközökkel jelentkezik. Leletanyagában a szilánkvakaró és a „különféle élbetétek" az uralkodóak.

16 A szakálháti-tiszai leletanyagtól jól elkülönül a herpályi kultúra és gorzsa csoport kőeszközanyaga. A herpályi kultúra kőeszközkészletének vezető típusa az ívelt szilánkvakaró. Az egyéb típusok között fúrók, hegyek, pengehegyek fordulnak elő. T. Biró Katalin szerint „a dél-dunántúli lengyeli kultúrára emlékeztető közepes nagyságú (az Alföldön jelentős méretűnek számító!) penge alapú formagazdag, tipikus eszközökben bővelkedő kőipar" jellemzi a gorzsa csoportot, „ahol a vezető típus a meredek vakaró/csonkított penge határesetet jelentő eszköz" volt.

17 A lengyeli kultúra idősebb fázisában a pattintott kőiparban az eszközök többsége vakaró.

18 Sokféle, változatos típusú vakaró található a kőeszközanyagban. Ezek többsége szilánkvakaró. A pengevakarók száma viszonylag kevés. A fúrók, hegyek, árvésők, vésők száma kisebb a vakarókénál, de a korai és középső neolitikum időszakához képest jelentősebb csoportot alkotnak.

19 A lengyeli kultúra kőeszközanyagára jellemző a meredek distalis megmunkálás fokozott elterjedése, mind a csonkítás különféle változataiként, mind a csonkításhoz közel álló meredek retusként. A kultúra lelőhelyein túlsúlyban vannak a szilánk- és magkődarab, magkőperem-eszközök. A pengék és a belőlük készült eszközök mennyisége jelentősen csökkent. Azonban a lengyeli III. kultúrában már nagyobb számban fordulnak elő nagy- és középméretű pengék, melyek a késő neolitikus leletegyüttes fiatalabb, rézkor felé mutató csoportját alkotják.

20 Rézkor Besenyszög-Hunyadi út 17. sz. lelőhely A lelőhelyen Siklódi Csilla végzett leletmentő ásatást.

21 Több neolitikus gödör, római kori telepjelenségek és sírok mellett, 15 rézkori sír is előkerült. A sírok a tiszapolgári kultúrába tartoznak.

22 I.ltsz. (8. sír; 1.1.4) Tipológiai meghatározása: retusálatlan penge. Négyszög átmetszetű, lapos penge töredéke. Proximalis vége törött. Talon facettált, bulbusa lekicsinyített. Méret: 46x19*5 mm. Nyersanyag: erősen patinás tűzkő. 2. Itsz. (9. sír; 1.1.1) 14 Biró 1984, 68 15 Biró 1991,167 16 Biró 1991,167 17 Biró 1991,167 18 Kaczanowska 1985 19 Bácskay 1977 20 Csongrádiné Balogh 1991,113-130 21 Ezúton mondok köszönetet dr. Siklódi Csilla régésznek a kőanyag közlési jogának átadásáért. 92 22