H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Kovács Katalin: Tiszaszőlős-Aszópart. Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúra egy korai telepe (Előzetes jelenés)

határt. Természetesen ez még nem elég ahhoz, hogy egy új gazdaságot alakítsanak ki, hiszen az alföldi Körös kultúra népességének egy része szintén ilyen határterületen élt a Kunhegyes-Berettyóújfalu vonalánál, mégsem terjeszkedett soha északabbra. Kellett valamilyen ösztönző erő, ami rákényszeríttette a korai földművelőket, hogy gazdaságukat tovább fejlesszék. Ez az ösztönző erő a Tiszahát területén az obszidián lehetett. Ahhoz, hogy felügyeletük alá vonják a Tokaji hegység területét, át kellett lépniük a KEB AÖB vonalat és az azon kívül eső területeket be kellett telepíteniük. Véleményünk szerint az erdélyi Körös kultúra észak irányú terjeszkedése a KEB AÖB miatt egy időre megrekedt. Ez alatt az idő alatt kialakítanak egy olyan új gazdasági módot, amely már lehetővé teszi számukra, hogy átlépjék a KEB AÖB vonalát, és betelepítsék a Tisza mentén dél felé haladva az Alföld északi részét a Körös kultúráig. Valószínűleg hatással volt a terjeszkedő csoportokra a helyi mezolit lakosság is, de ennek mértékét egyelőre nem lehet megállapítani. Erdélyen keresztül, valószínűlég az obszidián kereskedelmet felhasználva, kapcsolatban álltak a délebbi területekkel, viszont az alföldi Körös területekkel nem érintkeztek. Ezt bizonyítja a Körös lelőhelyekről előkerült kis mennyiségű obszidián is. Kronológia Kalicz N. és Makkay J. a Szatmár csoportot a Körös kultúra késői fázisával, azaz a Maroslele-Pana (3. gödör) anyagával tartották egyidősnek,

25 viszont az AVK kialakulását a Körös kultúra után helyezték.

26 Később már ők is a Szatmár ll-t tartják az AVK legkorábbi fázisának.

27 Ezzel szemben Trogmayer 0. szerint az AVK és a Körös kultúrák körülbelül egyszerre alakultak ki,

28 így a Szatmár csoport nem lehetett a Körös kultúra és az AVK átmeneti anyaga.

29 Raczky P. a Szatmár ll-t az AVK 1. fázisának nevezi, kronológiailag pedig a balkáni középső neolitikus kultúrák közel azonos ütemű kialakulásával állítja párhuzamba (Ciumesti (Piscolt)—Dudesti l-Vinca A—Zlatarski—Karanovo lll-Protokakajn (Kakajn)—Danilo I).

30 Az AVK 1. fázisa - korábban Szatmár II - nézete szerint is a Körös kultúra legfiatalabb szakaszával, a mások által

31 Protovincának nevezett időszakkal egyidős,

32 a Dunántúlon és Nyugat Szlovákiában pedig a Bicske-Becsehely-Bina-Nitra leletekkel, azaz a dunántúli vonaldíszes kerámia legfiatalabb szakaszával mutat időbeli egyezést.

33 Bizonytalanságot már csak az AVK korai fázisának kezdete és vége okozhat. Makkay J. felveti, hogy az AVK 1. fázisa már a Körös klasszikus időszakában is kialakulhatott. A késő Körös alatt megszállja a Körös kultúra északi területeit a Körös folyóig, viszont a Körös és a Maros közötti Körös telepeket már a kifejlődött (klasszikus) AVK foglalja el.

34 Ezt az időszakot Raczky P. az AVK 2. fázisának nevezi.

35 Összefoglalva, a tiszaszőlős-aszóparti telep az AVK 1. fázisába tartozik, azon belül is a késői időszakba. A telep anyaga leginkább a Tiszavalk-Négyesről előkerült anyaggal állítható párhuzamba. Ez alapján valószínűsíthetjük, hogy a két telepet közel egy időben lakták. Irodalom Dobosi 1983 T. Dobosi, V. Ásatás Tarpa-Márki tanyán. Kalicz—Makkay 1976 CommArchHung 5-17. Höckmann 1965 Höckmann, 0. Menschlichen Darstellungen in der Kalicz—Makkay 1977 bandkeramischen Kultur. JRGZM 31,1-26. Kalicz 1978/79 Kalicz, N. Funde der áltesten Phase der Linien- Kertész 1996 bandkeramik in Südtransdanubien. MittArchlnst 8/9, 13-46. Kalicz 1980 Kalicz, N. Neuere Forschungen über die Entstehung des Neolithikums in Ungarn. In: Problemes de la Néolithi- Kertész-Sümegi 1999 sation dans certaines régiones de l'Europe. Kraków, 97-122. Kalicz 1983 Kalicz, N. Die Körös—Starfievo-Kulturen und ihre Be- Kertész-Sümegi 1999a ziehungen zur Linearbandkeramik. NNU 52, 91-130. Kalicz 1985 Kalicz, N. On the Chronological Problems of the Neolithic and Copper Age in Hungary. MittArchlnst 14 Kalicz—Makkay 1972 Kalicz, IM.—Makkay, J. Probleme des frühen Makkay 1982 Neolithikums der nördlichen Tiefebene. Álba Regia 12, 77-92. Makkay 1987 Kalicz—Makkay 1974 Kalicz, N.-Makkay, J. A méhteleki ásatások jelentősége. Szabolcs-Szatmári Szemle. 9/1974/1, 78-84. Kalicz, N.—Makkay, J. Frühneolithische Siedlung in Méhtelek-Nádas. MittArchlnst 6,13-24. Kalicz, N.-Makkay, J. Die Linienbandkeramik in der grossen Ungarischen Tiefebene. StudArch VII Budapest Kertész, R. The Mesolithic in the Great Hungárián Plain: A Survey of the Evidence. In: At the Fringes of Three Worlds. Hunter-Gatherers and Farmers in the Middle Tisza Valley. Szolnok, 5-34. Kertész, R.-Sümegi, P. Teóriák, kritika és egy modell: Miért állt meg a Körös-Starcevo kultúra terjedése a Kárpát-medence centrumában? Tisicum 11, 9-23. Kertész, R.-Sümegi, P. Az Északi-középhegység negyedidőszak végi őstörténete. Ember és környezet kapcsolata 30.000 és 5.000 BP évek között a szubkárpáti régióban. NMMÉ XXIII, 66-93. Makkay, J. A magyarországi neolitikum kutatásának új eredményei. Budapest Makkay, J. Kontakté zwischen der Körös-StarcevoKultur und der Linienbandkeramik. CommArchHung 15-24. 25 Kalicz-Makkay 1972, 81; 1977, 26-27 26 Kalicz-Makkay 1972, 77; 1977,19 27 Kalicz 1985, 23; Makkay 1982, 73 28 Trogmayer 1972, 73-75; Trogmayer 1982, 282 29 Trogmayer 1978/79,298 30 Raczky 1983,189-190,120-121; 1986,32,39-40; 1988,30-31; 1989, 233-234 31 Trogmayer 1972, 71-76; Makkay 1982, 27-28; 1990,113-122 32 Raczky 1986, 33-34; 1988, 31; 1989, 234-235 33 Ezt már korábban Kalicz N. és J. Pavúk is kijelentette. - Kalicz 1978/79, 13-46; Pavúk 1980, 7-80; Raczky 1986, 33; 1988, 28; 1989, 235 34 Makkay 1987,15-24 35 Raczky 1986, 38; 1989, 235 81