H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Makkay János: A Jászság-határ és az indoeurópai őstörténet: régészeti tények és nyelvtörténeti vonatkozásaik

Európa nagy kulturális térségei az újkókorban a jéghatár Kr. e 14 000 körül 1. térkép a = a Jászság-határ helyzete az I. (Körös-Starcevo), a II. (sztyeppi-gödörsíros) és III. vonaldíszes (DVK) térség határán perifériáját (tehát a Körös kultúrát) a közép-európai-dunavidéki komplexumtól (tehát a Körös kultúra után rövidesen kialakuló vonaldíszes kerámiák világától). Két zónában is. A Dunántúlon a DVK egész területétől. A Jászságban (és feltehetően tovább keletre a Tisza völgyében) a helyi vonaldíszes kerámia (AVK) közvetlen elődeitől, a Szatmár-népességtől. A késői szakaszban a DVK keleti határát jelentette. Ennek a dunai (dunántúli), illetve északnyugat-alföldi és északtiszai térségnek az emberei a Körös invenciók érkezése idején - mint előbb a Jászság példáján láttuk is - még késő mezolitikus állapotokban éltek, egy vagy két technológiai komplexumra, de bizonyára legalább két nagy, törzsi csoportra tagolódva: az egyik a Dunántúlon és a Gödöllői hátságon, a másik az Észak-Alföldön. Valamivel később, a Körös kultúra egy viszonylag korai, bár pontosan egyelőre meg nem határozott időszakában, és a Körös kultúra anyagi (és kisebb mértékben szellemi) kultúrájának, a magával hozott technológiai invencióknak a hatásaira az észak-dunántúli térség, illetve az északalföldi-felső-tiszai térség anyagi kultúrája neolitizálódott. Ennek eredményeképpen alakult ki a Közép-európai Vonaldíszes Kerámia a Dunántúlon (DVK): a Bicske-kerámia, a legkorábbi a maga nemében.

40 Az Alföld északi részén, a Körös-határtól (amelynek csak egy kis szakasza a korai Jászság-határ) északra, hasonló előfeltételek (a Körös kultúra innovációs hatásai) alatt a vonaldíszes kerámia egy másik fajtája jött létre: az Alföldi Vonaldíszes Kerámia (AVK). A kétféle vonaldíszes kerámia egyike is, másika is jól megkülönböztethető a Körös kultúrától. E két vonaldíszes kerámia azonban egymástól is megkülönböztethető, és nemcsak tipológiailag: a dunai, tehát Középeurópai Vonaldíszes Kerámiának (DVK) a Duna vonalától (azaz Budapest térségétől) északkeletre eső elterjedési területét egy kb. 30-40 kilométer széles lakatlan térség választotta el az AVK területétől a Tápió és a Zagyva folyók völgye között.

4

' A DVK korai szakaszának keleti határa (a késői Jászság-határ) a Gödöllői-dombságon, Galgahévíz térségében véglegesnek tekinthető. Ez azt jelenti, hogy a DVK népességének elődei a Körös kultúra alföldi embereivel közvetlenül nem érintkeztek. Intenzív érintkezésekre a dunántúli és az alföldi területek között csak a kései neolitikumban került sor.

42 Kereskedelmi kapcsolatok azonban már a Körös kultúra idejében is voltak: Endrőd 39. lelőhelyen került elő egy olyan zöld palából pattintott töredék, amely a Keleti-Alpokból (Rechnitz, Felsőcsatár, Vas-domb) került az Alföldre. A közvetítő hely esetleg Bicske-Galagonyás volt.

43 Fontos körülmény, hogy a lengyeli kultúra keleti határa teljes mértékben megegyezett a vonaldíszes kerámia kultúrájának eme keleti elterjedési határával. Ez, más tényezők mellett, arra utal, hogy a lengyeli kultúra genetikus utóda volt a DVK nagy keleti körének, a kottafejes kerámiának. 40 Makkay 1978. Lásd még Makkay in Bicske III, 1996, 264-265. 41 Kalicz, N. Aszód jelentősége a hazai és nemzetközi régészeti kutatásokban. In Egy múzeum szolgálatában. In Tanulmányok Asztalos István tiszteletére. Aszód, 1998, 23-24. A DVK korai szakaszának legkeletibb lelőhelye, Galgahévíz község légvonalban 37 km távolságra van Jásztelektől. 42 Raczky, P. Kulturális kapcsolatok az Alföld és a Dunántúl között a késői neolitikum időszakában. In Tanulmányok Asztalos István tiszteletére. Aszód, 1998,9-15. 43 Starnini 1998, 317-318. és 326 63