H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Die Pflanzenwelt von Jászberény und Seiner Umgebung I. (Natúr- und Pflanzengeographische Verháltnisse

Endes M. (1988): Adatok a tiszai Alföld növényvilágához. Természettudományi tájékoztató 11/1:12-21. Debrecen Endes M.- Harka Á. (1985): A jászsági-sík gerincesállat-világa. Jászsági füzetek 14. Jászberény Endes M.- Harka Á. (1987): A Heves-borsodi-síkság gerinces faunája Tiszai Téka 2. Eger Fodor F. (1935): A Zagyva alföldi medencéjének régi vízrajzi viszonyai. Vízügyi Közlemények: 223-237. Fodor F. (1942) A Jászság életrajza A Szent-István Társulat Kiadványa, Budapest Gombocz E. (1945): Diaria itinerum Paulii Kitaibelii Természettudományi Múzeum, Budapest Janka V. (1866): Neue Standorde ungarischen Pflanzen Össterr. Bot. Zeitschr. 16: 169-173. Janka V. (1867): Neue Standorde ungarischen Pflanzen Össterr. Bot. Zeitschr. 17: 65-67. Komáromy J. (1974): Jászberény palánk-vára és törökkori települése A Jász Múzeum 100 éves fennállásának jubileumi évkönyve: 333-344. Jászberény. Simon T. (1992): A magyarországi edényes-flóra határozója Tankönyvkiadó Budapest. Soó R. (1931): A magyar puszta fejlődéstörténetének problémája. Földrajzi Közlemények LIX.: 3—14. Soó R. (1960): Magyarország új florisztikai-növényföldrajzi felosztása. MTA. Biol. Csop. Közi. Budapest Soó R. (1964-1980): A magyar flóra és vegetáció rendszertani- növényföldrajzi kézikönyve I VI. Budapest. Soó R.- Máthé I. (1938) A Tiszántúl flórája. Magyar flóraművek 2. Debrecen Soós L. (1934): Magyarország állatföldrajzi felosztása. Állattani Közlemények XXXI/l-2.: 1-25. Spányi I. (1956):Adatok a Zagyva vízrendszerének hidrogeográfiai viszonyaihoz Földrajzi Értesítő 339-422. Székely A. (1954): A Zagyva-völgy geomorfológiája. Földrajzi Értesítő 3-25. Székely A. (1969): A Tápíó—Galga—Zagyva hordalékkúp-síkság, in Marosi S.- Szilárd J. (szerk.) A tiszai Alföld: 173-181. Akadémiai Kiadó Budapest FERENC BUSCHMANN Eine eigenartige Naturkleinlandschaft der Tiefebene an der Theiss ist das zum "System" der Schemmkegelsebene auf der nördlichen Tiefebene gehörende Jazygien, das vom Anfang des Holozáns /vor etwa 10-12 tausend Jahren her/ durch Serien sehr bedeutender Ánderungen bis zur Form seines heutigen Landschaftsbildes gelangt ist. Für seinen jetzigen Zustand ist die mehr als 90% übertretende landwirtschaftliche Benütztheit charakteristisch, aber die Forschung seiner natürlichen Lebenwelt ist zugleich kaum die anfánglichen Schritte hinübergelangt. Sein Naturlebensraum ist im ganzen eigenartig von Tiefebene (crisicum) und das bezieht sich besonders auf seinen östlichsüdöstlichen Teil von Jászberény. Seine Flóra betrachtend bildet es in die Richtung Westen-Südwesten einen schnellen Übergang ins Praematricum, aber nach Norden werden die Wirkungen von Matricum standig immer stárker. Seine Bodenverháltnisse sind mit dem allgemeinen Bild der Tiefebene an der Theiss gleich, sie unterscheiden sich trotzdem auf Grund ihrer geschichtlichen Ausstaltung wesentlich Timkó I. (19U/): A üaiga és a lapio Közötti aomnos viaex. roiatani iniezei cvi Jelentése: 151-156. Timkó I. (1935): A Kiskunság és a Jászság szikes talajai. Földtani Intézet Évi Jelentése 1925-28:251-261. Újvárosi M. (1973): Gyomnövények. Tankönyvkiadó, Budapest. Zólyomi B. (1944): Az Alföld természeti tájtérképe. Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve Zólyomi B. (1952): Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete az utolsó jégkorszaktól. MTA. Biol. Oszt. Közi.: 491-544. Zólyomi B. (1957): Der Tatarenahorn-Eichen-Lösswald der zonalen Waldsteppa (Aceri tatarico-Quercetum) Acta Botanica 3:40I-424. Zólyomi B. (1969): Az észak-alföldi hordalékkúp-síkság természetes növényzete in Marosi S.-Szilárd J. (szerk.): A tiszai Alföld: 212-215. Akadémiai Kiadó, Budapest. A térképek eredete: 1. Jászberény közigazgatás-területi térképe (Buschmann F.: 1982. Adatok Jászberény és környéke nagylepkéinek ismeretéhez c. dolgozatának ábrája. Fol.Ent.Himg. 35/1. pp. 257.) 2. A Jászság rekonstruált vízrajzi térképe (Fodor F.: 1942. A Jászság életrajza 2. számú melléklete nyomán rajzolta a szerző/1988) 3. Az Eupannonicum (Nagyalföld) vegetációjának flóraterületi beosztása (Soó R.: 1931. A magyar puszta fejlődéstörténetének problémája c. dolgozatának térképmelléklete. Földrajzi Közl./59) 4. A Zagyva vízgyűjtő rendszere (Spányi I.: 1956. Adatok a Zagyva vízrendszerének hidrogeográgiai viszonyaihoz. Földr.Ért. pp. 400.) 5. A Tápió, a Galga-Zagyva és a Gyöngyös-Tárna hordalékkúpjának tömbszelvénye (Székely A.: 1969. Az északalföldi hordalékkúpsíkság, in: A tiszai Alföld pp. 274.) 6. Az Észak-Nyugat-Jászság térképe (Heves- Pest- és Szolnok megye 1: 150.000 léptékű közigazgatási térképeinek összevont, érintett részei.) davon. Das ist zugleich auch bestimmend für die Pflanzen- und Tierwelt dieser Kleinlandschaft der Tiefebene. Die bunte Vegetation der vergangenen Zeiten (und natürlich auch ihre sich darán knüpfende Fauna) wurde zum Druck der immer stárker gewordenen menschlichen (antropogen) Eingriffe - in erster Reihe zu dem der Wasserregulierungen und des Unterziehens dem landwirtschaftlichen Anbau - für unsere Tagé bedeutend verándert. lm Raum von Jászberény bewahren nur noch die weniger berührten Teile (das s.g. Hajta, das Überschwemmungsgebiet der Zagyva in der Umgebung von Kerekudvar und die zum Salzboden werdende Wieselandschaft von Borsóhalma) in ihrer relativen Ursprünglichkeit die natürlichen Zustánde, anderswo gelten sich sonst die Kulturwirkungen (degradierte, bzw. Unkrautpflanzen) in 100%. Die Registration all dieser Pflanzenarten mit ihrem zönologischen Grundcharakter zusammen ist im Gangé, ihre Analysierung und Auswertung kommen in den spáteren Teilen der Veröffentlichungsserie über die Pflanzenwelt an die Reihe. DIE PFLANZENWELT VON JÁSZBERÉNY UND SEINER UMGEBUNG (I. (NATÚR- UND PFLANZENGEOGRAPHISCHE VERHALTNISSE) 48