H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Szurmay Zoltán: Diplomás munkanélküliek az ezredfordulón - Számotvető kisebbség

volt. A főiskolát, egyetemet végzett munkanélküliek száma 139 volt, azaz a kirendeltségen regisztrált munkanélküliek három százaléka diplomás. Jól kimutatható, hogy mely korosztályok sújtottak leginkább, utalok rá, hogy milyen foglalkozástípusokban dolgozók a legveszélyeztetettebbek. Vizsgáltam: hogyan élik meg a munkaerőpiacról való kiszorulást; milyen tartalékaik lehetnek; át tudják-e alakítani életvitelüket és milyen módon; a társadalmi és családi kapcsolatrendszerük miként változik; mit kezdenek kihasználatlan munkaidejükkel; bíznak-e jövőjükben. Ezért a későbbiekben: - vázolom a munkanélküliség típusait, kiváltó okait; - megvizsgálom azokat az aspektusokat, melyekben a diplomások is depriváltnak érzik magukat; - bemutatom az interjúk során felmerült egyéb konfliktuscsoportokat. Mindezekkel közvetett célom, hogy érzékeltessem az emberi tőke sajátosságait, kihasználatlanságának következményeit. Nagy összegek vesznek kárba. Az iskoláztatás költsége a család és a nemzetgazdaság között oszlik meg és iskolafokonként nő, mind az évfolyamok, mind a kvalifikációs szint növekedése miatt. A korábbi oktatási, iskoláztatási rendszerben az állam meghatározó szerepet vállalt a felsőfokú képzés finanszírozásában. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk meg a diplomások munkanélküliségének kérdését, láthatóvá válik, hogy az elmúlt tíz év alatt milliárdos értékek, hosszú évek alatt felhalmozott, esetleg kihasználatlanul maradt emberi tudástőkék mentek és a munkanélküliség miatt mennek ma is veszendőbe. Ennek súlyára kívánok gondolatébresztő szándékkal is - rámutatni a dolgozat második felében. A tőke, az esetünkben vizsgált emberi tőke is, olyan elemekből áll, amelyeknek gazdasági szempontból az a tulajdonságuk, hogy valamilyen értékkel bíró jövőbeli szolgáltatást képesek teljesíteni.' E bizonyos értékkel bíró jövőbeli szolgáltatás teljesülésének lehetősége csökken, ha a szóban forgó emberi érték nem hasznosul. Nem nehéz belátni, hogy az emberi tőke minősége romlik, ha kihasználatlanul áll. A munkanélküliség rontja a megszerzett szakképzettséget. Munkahely hiányában, a tanulmányok befejezése után az emberi tőkébe fektetett egyszeri beruházás úgy kezd amortizálódni, hogy közben nem vesz részt az értékteremtésben. A munkanélküliség fogalma, típusai, kiváltó okai, a regionalitás A nemzetközileg elfogadott statisztikai minősítési elvek szerint munkanélkülinek az a munkavállalásra alkalmas és kész állástalan egyén tekinthető, aki hiába igyekszik a hozzá hasonló foglalkoztatottak körében jellemző feltételekkel munkaalkalomhoz jutni.

2 Ettől csak formailag tér el az a definíció, mely szerint: ...munkanélküli az az egyén, aki az adott munkaerő-piaci feltételek mellett hajlandó, de nem tud fizetett munkát vállalni. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliek összességét elméletileg olyan személyek 1 Schultz 1983 — 72. p. 2 Gábor 1999 alkotják, akiknek a munkakínálata adott piaci feltételek mellett pozitív, de nem végeznek fizetett munkát.

3 A legegzaktabb, a behatárolásra leggyakrabban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO szakértői által kidolgozott meghatározás használatos. Eszerint munkanélkülinek az a személy minősül, aki a következő három feltételnek „eleget tesz": - nem volt fizetett munkája; - aktívan keresett fizetett munkát; - képes lett volna munkába állni. A munkanélküliség közvetlen kiváltó oka szerint súrlódásos és globális (abszolút) eredetű. Az előbbin belül keresési, szerkezeti és diszkriminációs] az utóbbin belül krónikus, konjunkturális és idényszerű munkanélküliséget különböztetünk meg. Keresési munkanélküliség amiatt állhat elő, mert az álláskínálat nem látható át tökéletesen, s így időbe telhet a megfelelő állás megtalálása. Szerkezetivagy strukturális munkanélküliség hátterében a munkaerő-kínálat és a munkaerő-kereslet szakmai-foglalkozási, földrajzi stb. megoszlásának megbomlott összhangja áll, amelyet részben szintén a munkaerőpiac korlátozott átláthatósága, részben a szakmai-foglalkozási, földrajzi stb. kereseti arányok merevsége idézi elő. Diszkriminációs munkanélküliség mögött is a munkaerő-kínálat és kereslet szerkezete közötti összhanghiány áll, de itt az összhanghiány születéstől adott tulajdonságok tekintetében áll fenn. Globális vagyis abszolút munkanélküliség annyit jelent, hogy a munkaadók abszolút mennyiségét tekintve, kevesebb állást kínálnak fel, mint ahányan munkát kívánnak vállalni, így az állást keresők egy része munkanélkülivé válik. Állandósult vagy krónikus változatáról akkor beszélhetünk, ha a munkát vállalni kívánók száma tartósan meghaladja a betölthető állások számát. Konjunkturális és idényszerű (szezonális) változatát ezzel szemben a munkaerő-túlkínálat időbeli ingadozásai jellemzik, csak míg az idényszerű munkanélküliséget egy-egy naptári éven belüli és a múltbéli tapasztalatok alapján meglehetős biztonsággal előre jelezhető munkaerő-kereslet visszaesések és/vagy munkaerő-kínálat- emelkedések jellemezték, addig a konjunkturális munkanélküliséget a munkaerő kereslet nem naptári időszakhoz ingadozó és rendszerint váratlan, egy évnél nem hosszabb visszaeséseivel határozhatjuk meg. A munkanélküliség a helyi munkaerőpiacon és társadalmon keresztül manifesztálódik. Ebben a viszonyítási közegben kellene az embernek a státusát legalább megőrizni. (A stagnálás életszínvonal csökkenés érzetét kelti.) A vizsgált társadalmi csoport itt kapja olykor sorsdöntő vagy annak tetsző ingereit, itt alakítja ki, miként válaszol rájuk. „A megye körzeteinek relatív helyzete alapvetően nem változott. A megye kistérségi különbségei az ország kettészakadt munkaerőpiacát reprezentálják, annak összes kezelési nehézségeivel együtt. A dunántúli megyék fejlettségi színvonalát közelíti a Jászság és Szolnok környéke, ahol működik a piac és a strukturális munkanélküliség erősödik. Ezzel szemben a Tiszafüred-Kunhegyes-Karcag-Törökszentmiklós-Mezőtúr térsége a legrosszabb helyzetű keleti megyék viszonyait tükrözi, ahol a foglalkoztatási feszültségek számottevően nem csökkentek. "* 3 Galasi 1995 4 Tájékoztató 1999-3. p. 480