H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Szurmay Ernó': Szolnoki közművelődés a város felszabadulásától a fordulat évéig

művelési munka alapjait nehéz időkben és nehéz körülmények között leraktuk... Hiszem, hogy a mostani alapokon új, hatalmas, vihart és megpróbáltatást túlélő építményt emelhetünk közös erővel..., ahol minden magyar egyformán meggazdagszik lelkiekben és szellemiekben, s szabad magyar jövendő boldogabb esztendei következnek."

54 Ami a népművelés megszervezését illeti, a tanács felhívta a figyelmet a népművelés és a társadalmi, politikai szervezetek közötti szoros kapcsolatra, s elrendelte a munkatervek kidolgozását, a népművelési vagyon, a könyvek, folyóiratok számbavételét, a fasiszta művek selejtezését, s éves beszámolók megküldését. Vajay József, a szolnoki ügyvezető elnök az 1945/46. évadról szóló jelentésében arról számolt be, hogy Szolnokon a szabadművelődés (már nem népművelés!) tervszerű irányítása 1946 februárjában indult. Utalt arra, hogy a pártok nagyfokú népművelési tevékenységet folytattak, ugyanakkor nem hallgatja el saját véleményét: „A szilárd talaj jelenleg a pártok életében kezd kialakulni, de mint népének soráért aggódó nevelő sajnálattal látom ebben a folyamatban a »pártok« szót, mert amíg a »pártok« szó a domináns, addig nem beszélhetünk egységről a jelenlegi közfelfogás értelmezésében." Állást foglalt abban is, hogy előbb az oktatást kell szilárd talajra állítani és biztosítani a szükséges anyagi feltételeket, mert - mint írja - „A háztető addig csak papíron lehet, még az alap hiányzik." Nem érdektelen arra a javaslatára is utalni, miszerint olyan kultúrházak megvalósítására gondol, ahol szórakozási lehetőség is van (teke, sakk, kártya, zene stb.), és nem csak felülről elhangzó „népművelés" folyik, hanem a másik ember megbecsülését tükröző, annak véleményét is meghallgató beszélgetés is. A holland példára hivatkozott, ahol pap, tanár, orvos, ügyvéd egy asztalnál ül a kultúrházban a kétkezi dolgozókkal. (Vajay József fiatalként Hollandiában töltött hosszabb időt az első világháborút követően.)

55 A Szabadművelődési Tanácsban szolnoki tagokként P. Szabó Polikárp rk.plébános, Szokoly Gyula ref.lelkész, Csontos Sándor állami tanító kapott helyet, míg a három nagyobb párt képviseletében Vidor Győző tanár (MKP) Guba Mihály gazdálkodó (FKGP, Kiss József cipész (SzDP) került a tanácsba.

56 A Szolnok és környéke Kerületi Szabadművelődési Tanács tagjai pedig a következők voltak: Tornyos Vilmos műszerész kereskedő, Modla Ferenc, Gulyás Ferenc, H. Kovács Antal gazdálkodók, Kiss László és Bohács József új gazdák, Gyenes Gyula állatorvos, Sarkady István nyomdász, Szűrös János műszerész, Lescsinszky Győző fényképész, Sághy Sándor műszerész és Koncz László fűszerkereskedő.

57 A tanács munkájáról Vajay József említett beszámolójában elég lesújtó véleményt mondott: „A közművelődési tanács tagjai papíron léteznek." 1946. február 8-ai hatállyal Buday Péter, aki 1945. november 1-jétől a fenti időpontig a tanfelügyelőségen dolgozott, a népművelési hivatalhoz nyert beosztást.

58 A pártoknak a szabadművelődés iránti érdeklődését mutatja, hogy tartalmas javaslatokat terjesztettek elő a szabadművelődési ismeretterjesztő előadásokra. Az MKP a következő témákat javasolta: „A magyar népi szövetkezetek hivatása", „Haladó szellemiség a magyar irodalomban" (Petőfi, Ady, József Attila politikai költészete) „A magyar októberi forradalom, a proletárdiktatúra és az ellenforradalom felülkerekedésének igaz története", „A Szovjetunió alkotmánya és gazdasági rendszere"; „A Duna-táji népek megbékélése." A Szociáldemokrata Párt javaslata szűkebb: „A jobbágyság", „A céhrendszer", „A mezőgazdasági munkásság a XIX. sz. második felében", „A kivándorlás méretei és okai". A Független Kisgazda Párt témái: „A mezőgazdasági termelés átállása", A szövetkezetek", „Személyes szabadság a demokráciában", „Politikai és gazdasági demokrácia." A Nemzeti Paraszt Párt ajánlata: „Európai parasztmegmozdulások", „Tanyák és kisközségek", „A paraszti szociológia a parasztságról és munkásságról". A Demokrata Párt előadástémái: „Kereszténység és szocializmus", „Jászi Oszkár és a nemzetiségi kérdés", „A szocialista öntudat kifejlesztése", „Forradalom és kultúra", „Nyugat védőbástyája", „Demokratikus érzés kifejeződése a magyar irodalomban."

59 A részletezett javaslatok egyrészt a pártok eszmei irányultságát, másrészt azt a törekvést tükrözik, hogy a remélt hallgatóság gondolkodását a kor szellemének megfelelően befolyásolják. Ez a korszellem még a demokrácia dominanciáját érzékelteti, és elsősorban a magyarság sorskérdéseinek, önazonosságtudatának újszempontú átértékelését sugallja. Az 1946/47. „tanévre" Szolnokon 413 szabadművelődési előadást terveztek. Az előadások megkezdését október 12-ben, befejezését 1947. május 18-ában jelölték meg. Az eredményt 1947. május 25-én értékelték. Ekkor a város lélekszáma 45732 fő volt. Ténylegesen elhangzott 394 ismeretterjesztő előadás, lezajlott 8 műsoros est, 4 54 SzML. Szabadművelődési Tanács iratai 150/ 55 SzML. SzabadművelődésiTanács irata: 79/1946; 86/1945 Ad 55. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1984/1947. sz. alatt (1947.f ebr. 26.) rögzíti az 1946/47. tanévre beiratkozott elemi ill. középiskolai tanulók, az őket oktató nevelők és az oktatás céljára rendelkezésre álló tantermek számát. A jegyzőkönyv adatainak rögzítését nem csupán azért tartjuk szükségesnek, mivel képet ad - egy adott időpontban - arról az alapról, amelyre a közművelődés majdan építhet, hanem azért is, mert megőrzi a korszak iskoláztatásának helyzetét, beleértve a tanyasi és vándoriskolák ma már feledésbe ment nevét is. Az intézmény neve Rákóczi úti Thököly úti Sípostéri Kassai úti Abonyi úti Újvárosi Konstantin TanulóTanerők Tanlétszám száma termek 600 18 8 330 9 5 560 18 8 600 23 8 330 11 4 580 17 7 451 10 8 56 57 58 59 Szállóbeli Újszandai Alcsiszigeti Eresztőhalmi Pusztapalotási Feketevárosi Hegyeshalmi Cukorgyári Ószandai Összesen: Középiskolák Verseghy Ferenc Gimnázium Bánffy Katalin Gimnázium Kereskedelmi Fa- és Fémipari SzML Szabadművelődési Tanács iratai 79/1946 SzML. Szabadművelődési Tanács iratai 79/1946 SzML. Szabadművelődési Tanács iratai 82/1946 SzML. Szabadművelődési Tanács iratai 87/1946 207 7 47 2 24 1 20 1 32 1 32 1 26 1 26 1 32 2 I932 124 270 15 178 19 391 11 234 15 11 óraadó 61 469