H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)
Pölöskei Ferenc: Közjogi kérdések a századfordulón
elvének s ígérte: keresi és megtalálja a Magyarország közjogi állásához illó' megfelelő megoldást Kísérlete azonban Bécsben hajótörést szenvedett. Jórészt e körülmény miatt is országszerte új erőre kapott a Kossuth-kultusz, a nagy magyar államférfi születésének 100-ik évfordulóján. Országszerte nagy ünnepségek megtartására került sor. A király személye körüli miniszter gróf Széchenyi Gyula Széli Kálmánhoz írott leveleiből kitűnt: Ferenc Józsefet különös düh kerítette hatalmába, lemondta tervezett magyarországi látogatásait 38 Az országgyűlés 1902. október 8-án kezdődő, immár az új parlament épületében kezdődő ülésszakára sem jött el. Holott a képviselőház korábbi ülésszakát királyi leirattal elnapolta, amire konszolidált parlamenti és politikai viszonyok közepette nem került sor. Eközben Széli Kálmán újabb hibát vétett: az uralkodó védelmére kelt. Ezen túlmenően hozzájárult a dualizmus kezdetétől viharokat, kiváltó udvartartás költségeinek emeléséhez. Széli Kálmán az ellenzék lecsillapítása jegyében kilátásba helyezte a katonai büntető törvénykezés nemzeti reformját. A miniszterelnök azonban mereven elzárkózott az önálló magyar hadsereg létrehozásának jelszavától. Csak ezen belül tartotta lehetőnek egyes reformok bevezetését. (Katonai bíráskodás, a közös hadsereg zászlóin a magyar címer méltó, a paritás elve szerinti elhelyezése, a magyar honos tisztek jobb megbecsülése stb.) A katonai viták idején az egykori miniszterelnök, Wekerle a számára addig ismeretlen, a közvélemény számára meglepő terepre lépett. Szerinte a közös hadsereg intézményét összhangba kell hozni a nemzeti igényekkel. Ennek keretében - többek között - javasolta magyar ezredek létrehozását, a Magyarországon levő közös hadseregbeli katonai iskolákban az oktatást a katonai tantárgyak kivételével magyarul végezzék. Magyar címer és pecsét elhelyezését is a külügyi iratokon 39 . Mindezt a Széli Kálmánhoz írott levelében összegezte. A képviselőház elnöke Apponyi Albert gróf látványosan fogadta a nemzeti ellenzék, főként a diákok delegációit és támogatásáról biztosította őket. Újra kezdődtek a tüntetések, utcai demonstrációk a nemzeti követelések jegyében. Ilyen körülmények közepette kérdésessé vált az elodázhatatlan vámtarifa egyezmény megkötése a Monarchia két állama között. Az osztrák miniszterelnök Koerber számos kifogást, ellenvéleményt fogalmazott meg a magyar kormány tervezetével szemben, miként a Szabadelvű Párt törzsgárdája is. Eszerint ugyanis a gabonavámok a duplájára, a borvámok pedig ötven százalékkal, miközben az ipar vámtételei csak minimális mértékben emelkedtek az új vámtarifa szerint. Az említett ellentétek miatt 1902. decemberében úgy tűnt: a szükséges gazdasági kiegyezésről nem sikerül a megegyezés Ausztriával. Végül az uralkodó széleskörű hatalmát igénybe véve maga fogott az egység megkötéséhez legalább a két miniszterelnök Széli és Koerber között. Az okmányt az év utolsó napján írták alá. Ferenc József 1903. január elsején levélben köszönte meg Széli Kálmán tevékeny közreműködését a paktum sikerében. 40 1903. január 16-án terjesztette azt a képviselőház elé, amely megegyezett az 1899 évi 30. tc.-el. Tartalmazta a szabad forgalmat, a vám- és vasúti tarifákat, a hajózás, az állatforgalom szabályait, a fogyasztási adók visszatérítésének módját. Rögzítette a magyar mezőgazdasági vámokat. Az 1903 évi költségvetést nem tudta elfogadtatni, de az év első négy hónapjára biztosította az indemnitit, a költségvetési felhatalmazást. Eközben azonban már keresték Széli utódát, ennek jegyében megkezdődtek az ilyenkor szokásos audienciák. Széli utolsó átfogó, de 38 HALÁSZ 1943. 170 p. 39 HALÁSZ 1943. 226-230 p. már búcsúbeszédnek is felfogható négyórás beszédét 1903. április 27-én tartotta a képviselőházban. Fontosnak tartotta az erős hadsereg megszervezését a magyar nemzeti érdekek szempontjából is. A teljesen önálló magyar hadsereg megteremtését emiatt sem tartotta kedvezőnek. Bejelentette ugyanakkor, hogy a hadseregreform elfogadása érdekében nem nyúl erőszakos módszerekhez, vagyis elhárította a parlamenti szabályok radikális megváltoztatására vonatkozó, az obstrukció letörését tartalmazó javaslatokat. Idézte Deák 1871. január 17-iki nyilatkozatát is a magyar hadseregről. Eszerint megvalósítható Magyarország számára, azonban ez „veszélyes", nagy csapás lesz 4 '. 1903. május elsejével az ellenzék obstrukciója miatt ismét bekövetkezett a költségvetési ex-lex, miután a négy hónapos indemniti lejárt. Az események ezután felgyorsultak, Széli Kálmán bukása elkerülhetetlenné vált. A parlamentben mindenki tudta, hogy Széli menesztése egyben az erős kéz politikájának győzelmét is jelenti egyben, ezért megkezdődött három és féléves miniszterelnökségének méltatása, még ellenfeleinek egy részénél is. Kiemelték munkabírását, becsületes, nemes, lovagias vitastílusát, erőfeszítéseit az alkotmányosság és a törvényesség fenntartása érdekében, igaz mindez jórészt már az új kormányzati hatalommal szembeni kritikát is tartalmazta. Bécsben nehezteltek ugyan rá a vám- és kereskedelmi szerződés elhúzódása miatt s kifogásolták az ellenzékkel szembeni gyengeségét. Távozása így senkit sem ért váratlanul. Annál rejtélyesebbnek és nehezebbnek tűnt utódjának kiválasztása. Tisza Istvánnak ez akkor nem is sikerült, de a hozzá feltétlenül ragaszkodó, a magyarországi belpolitikai viszonyokban kevésbé jártas Khuen-Héderváry Károly megalakította kormányát, igaz három tárca vezetését ő maga vállalta. Az eléje tornyosuló akadályokat azonban nem tudta leküzdeni. A századfordulóra így a kiegyezés parlamentarizmusa és alapintézményeinek jellege, tartalma lényegesen átalakult. Kitűnt ez a pártstruktúra és a pártok támogatottságának jellegéből, a parlamenten kívüli erők számszerű és minőségi színrelépéséből, a politikában napirendre kerülő új vitatémákból s a körülöttük kialakult szenvedélyek izzásából egyaránt. Felszínre törtek a kiegyezés szövegének fogalmazásában megbújó ellentmondások, illetve eltérő értelmezések, főként a közös érdekű ügyeknek számító megújítandó intézmények jövőjéről. A kiegyezést követő mintegy két és fél - három évtizedben a 67-es gépezetbe néha - néha idegen anyagok kerültek. A két állam parlamentjei az 1890-es évek végéig nagyobb nehézségek nélkül megszavazták az évente esedékes újoncjutalékot, miként tíz évente a közös vám és kereskedelmi szerződéstervezeteket és a hozzájuk kapcsolódó, vagy oda kapcsolható vámtarifát, a kvótát, a közös bank szabadalmát is. Az 1890-es évek végén azonban ennek a bejáratott gépezetnek a működésében súlyos zavarok jelentkeztek. Valamennyi említett esetben Ausztriában és Magyarországon is a válságok sora jelent meg. Az intézmények együttműködése összeomlott. Széli Kálmánnak átmenetileg sikerült ezeket új pályára állítania, s ezáltal összetákolnia a kiegyezés működéséhez szükséges erőket és feltételeket s ezáltal hirtelen, éppen a századfordulón ért pályájának csúcsára. Onnan azonban 1902-ben hirtelen visszazuhant a meredélybe, anélkül, hogy egyetlen fogódzót talált volna. Lemondása után rátóti birtokára vonult vissza. A közjogi kérdések azonban nem oldódtak meg, sőt új, még nehezebb szakasza kezdődött. 40 HALÁSZ 1943.182. p. 41 Képviselőházi Napló, 1903. április 27. 440
