H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Papp István: Pétery Károly, a Függetlenségi Párt politikusa - A neves publicista életútja 1869-1877 között

Pétery ugyanis azt írta, hogy „...ezen czikk erősebb, mint évek óta bármelyik czikkem." Pétery utolsó éveiben megtört, megkeseredett és boldogtalan emberré vált. 1876 februárjában az alábbi sorokat írta unokaöccsének, Túri Mészáros Istvánnak

53

: „Én tört ember vagyok, a szenvedések megvénítettek, én már évekre nem... csak hónapokra számíthatok." Csupán 56 éves volt e sorok születésekor. De lelkileg elfáradt, mintha érezte volna, hogy nem sok ideje van hátra, ekkor keletkezett leveleiben gyakran összegezte a politikáról és kortársairól alkotott nézeteit. Főként Kossuth és Deák

54 személyiségével foglalkozott. Deákról azt írta: „... mióta ez az ország fennáll nem tesz senki annyi kárt a hazának, mint ő a kishitűségével." Ezzel szemben „Kossuth egész életében a népszabadság és demokrácia érdekében működött, míg Deák tehetségét az uralkodó hatalmának a kifejezésére fordította." Nagyon jellemző ennek a levélnek a zárómondata: „En folyton betegeskedem. " Deákkal jelleméről kisebb könyvet is írt, melynek kéziratát kölcsönadta Csávolszkynak, s unokaöccsét kérte meg, hogy szerezze vissza. Érdekes, hogy egyetlen dologban még élete alkonyán is tisztán látott, hiszen fehér hollóként kortársai között egyedül ő ítélte el egy levelében Szvetozár Miletics

55 szerb nemzetiségi politikus letartóztatását és perbefogását.

66 Utolsó fennmaradt levele halála előtt fél évvel 1877 márciusában keletkezett. Ebben, amellett, hogy elpanaszolta betegségeit, Eötvösről

57 és Széchenyiről

58 írva merev centralistaként jellemezte mindkettőt, ráadásul az előbbit kontárnak, az utóbbit pedig tehetségtelen és őrült politikusnak nevezte.

59 Ez a levél már rendkívül nehezen olvasható, nagyon szaggatott és töredezett, talán puszta megírása is fizikai fájdalommal járt. Nem sokkal e levél kelte után, 1877. október 21-én hunyt el, 58 éves korában. Két nappal későbbi temetésen több országgyűlési képviselő, köztük Mocsáry Lajos is megjelent. A sírnál Csávolszky Lajos mondott gyászbeszédet.

60 Pétery Károly élete jól példázza saját generációjának történetét. A reformkor szelleme nevelte, a kor nagy liberálisait követve készült politikai pályára. Életét kettétörte a neoabszolutizmus 18 éve. Amikor végre lehetősége nyílt a politizálásra, akkor egy olyan politikai rendszerbe került, amely a középszerre volt beállítva. Az elveihez következetesen ragaszkodó, a reformkor és 48 liberalizmusából táplálkozó egyéniségeket kivetette magából a dualista politikai rendszer. Ilyen ember volt Pétery Károly is, ezáltal ő és a hozzá hasonló egyéniségek nem találhatták helyüket ebben az álparlamentáris rendszerben. Irodalom Levéltári források: Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattár Levelestár: Pétery Károly levelei Túri Mészáros Istvánhoz 3 db Pétery Károly levele ismeretlen Ferkóhoz Csávolszky Lajos levelei Pétery Károlyhoz 2 db Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattár Fond 66/8 Pétery Károly levele Timkó Józsefhez Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattár 1.184. Dörgő Dániel levele Bereczky Máténak Sajtó: Baloldal 1874. évfolyam Egyetértés 1874-1877. évfolyamok Magyar Újság 1867. április 1- augusztus 4. közötti számok Mezőtúr és Vidéke 1896-1899. évf. Pesti Napló 1877. október 28-i szám Egyéb források: Életrajzi lexikon - Mezőtúri Életrajzi Lexikon Szerk.: Bodorik Sándor Mezőtúr 1999. Halmy - Halmy Gyula: Pétery Károly élete és munkái In: Mezőtúr és Vidéke 1896. június 28., július 19. Madarász - Madarász József: Emlékirataim 1831-1881. Bp., 1883 Mocsáry - Mocsáry Lajos válogatott írásai. Szerk.: Kemény G. Gábor. Bp., 1958 Akadémiai Szakirodalom: Tóth - Tóth Ede: Mocsáry Lajos élete és politikai pályakezdete 1826-1874 Bp., 1967 Akadémiai 53 54 55 TÚRI MÉSZÁROS ISTVÁN: (1857-1929): nyelvész. Szarka-Pétery Teréz tehát Pétery Károly nővérének a fia. Nyelvészként a magyar ortolgia előharcosa volt. A MAGYAR NYELVŐRBEN "Túri P." álnév alatt írt. DEÁK FERENC (Söjtör, 1803. október 17. - Bp., 1876. január 28.) államférfi, jogtudós, az MTA tagja. MILETICS, Szvetozár (1824 - 1901): szerb író és politikus. Stur és Kollár pánszláv irányzatát követte, résztvett az 1848—49-es szerb mozgalmakban, a szabadságharc leverése után azonban egy ideig a magyarokhoz közeledett. 1865-től országgyűlési képviselő volt. Izgatásért eljártak ellene, a szerb-török 56 57 58 59 60 háború (1875. július) alatt hazaárulás címén elítélték és emiatt 1876-1879 között börtönben is ült. Pétery Károly levele Túri Mészáros Istvánhoz, 1876. szeptember 10. OSZK Kézirattára Levelestár EÖTVÖS JÓZSEF báró (Buda, 1813. szeptember 3.-Pest, 1871. február 2.), író, költő, reformpolitikus, államférfi, az MTA tagja. SZÉCHENYI ISTVÁN gróf (Bécs, 1791. szeptember 21. - Döbling, 1860. április 8.): a 19. században megindult nemzeti liberális reformmozgalom kezdeményezője és legjelentősebb személyisége. Pétery Károly levele Túri Mészáros Istvánhoz, 1877. március 28. Pesti Napló, 1877. október 26. 423