H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)
Papp István: Pétery Károly, a Függetlenségi Párt politikusa - A neves publicista életútja 1869-1877 között
szóló monográfiájában. 17 Ebben azt írta, hogy a közjogi irányzatokkal szemben eddig semleges volt, mivel abban bízott, hogy a balközép megerősödik és felhagy a se hideg, se meleg politikával. De most csalódott és hajlandó a '48-asokat támogatni a balközép ellenében. Vagyis Pétery a balközép tagjaként lényegében a függetlenségi politikát helyeselte. Ez a sajátos pozíciója tette lehetővé, hogy integráló szerepet töltsön be a Függetlenségi Párt létrehozatalakor. Út a Függetlenségi Párt megalakulásáig 1869-ben balközép ellenzéki programmal harmadízben is követté választották Péteryt, és bár 15-20 Deák-párti megpróbált pénzen jobboldali jelöltet vásárolni, de törekvésüket nem koronázta siker és Péteryt ellenjelölt hiányában egyhangúlag választották meg. De nem is annyira ez, mint inkább a következő választás bizonyult meghatározó jelentőségűnek. 1872-ben ugyanis sokan szorgalmazták a balközép és a 48-as párt összefogását a kormánypárt megbuktatása érdekében. Ez az együttműködési szándék inkább a szélsőbalban volt meg, amely úgy döntött, hogy visszalépteti jelöltjét a balközép javára, ha erősnek tűnik a kormánypárt embere. De ezt a gesztust nem viszonozta a Szabadelvű Párt, 18 Tisza Kálmán 19 pártja. A voksolás nem hozta meg a remélt áttörést, sőt az ellenzék 20 mandátumot vesztett korábbi mandátumarányához képest. 20 Pétery ekkor már nem vállalta a jelöltséget, hanem barátját, Csávolszky Lajost 21 ajánlotta maga helyette, ki el is nyerte a mandátumot. Joggal adódik a kérdés, miért nem vállalta Pétery az újabb megmérettetést. Erről Pétery jóbarátja - Dörgő Dániel 22 - leveléből tudhattuk meg álláspontját, aki a választások után jó egy hónappal, 1872. augusztus l-jén kelt levelében így indokolta Pétery döntését: „Becsületes magyar lelke halálra undorodott a magyar képviselőházban látott, hallott és keresztülvitt dolgok folytonos szemléletétől, és finom érzésű lelke csaknem megtörött.' 111 E döntése miatt sokan támadták Péteryt. A sajtó hasábjain egy „piszkos, goromba levelet" is kapott, melyben „úgy beszéltek velem, mint egy kondással'^ 17 Tóth 245. p. 18 a) Tóth 220. p. - b) Szabadelvű Párt: A XIX. században uralkodó politikai, gazdasági és társadalmi eszmerendszer: a szabdelvűség (a liberalizmus) megvalósítására törekvő politikai párt. Magyarországon a szabadelvű eszmék már a reformkorszakban és az 1848-as törvényalkotásban összeforrtak a nemzeti törekvésekkel, majd a kiegyezés után, 1875-ben a Deák-párt és a Tisza Kálmán vezetése alatt álló balközép egyesüléséből hivatalosan is létrejött Szabadelvű Párt 1906-ig kormányzópártja volt az országnak. Tisza Kálmán, majd az őt követő miniszterelnökök: Szapáry Gyula, Wekerle Sándor, KhuenHéderváry Károly, Bánffy Dezső, Széli Kálmán, Tisza István a Szabadelvű pártra támaszkodva vitték keresztül azokat a reformokat, amelyek a szabadságharc és elnyomatás korszaka után az országot az anyagi gazdagodás és kulturális fejlődés útján az európai jogállamok sorába iktatták. 1906-ban, amikor a választásokon a Függetlenségi Párt kapott többséget, a Szabadelvű Párt feloszlott. A Függetlenségi Párt egyébként ugyancsak szabadelvű eszméket hirdetett és a két párt között különbség főleg közjogi kérdésekben volt. 1910-ben az akkor alakult Nemzeti Munkapárt lépett a Szabadelvű Párt örökébe. 19 TISZA KÁLMÁN: (Geszt, 1830. december 16. - Bp., 1902. március 23.) politikus, miniszterelnök, nagybirtokos, az MTA tagja. 20 Tóth 233. p. 21 CSÁVOLSZKY LAJOS: (Buják, 1838. vagy 1841. június 3. - Bp., 1909. március 13.): újságíró. Előbb a HON-ba írt, 1869-től Csernátony Lajos lapjának, az ELLENŐR-nek főmunkatársa. 1872-től Mezőtúr, 1887-től Poroszló, A párton belül, és főként ellenfelei közül bizonyára többen megfutamodásnak tartották Pétery visszavonulását a politikától. Ezért is érezte azt, hogy a „25 év óta nem volt ilyen jó napom, mint ma azért is, mert elégtételt szolgáltattam a becsületes hazafias párt azon piszká/ódásáért, .... mellyel ellenem élt. 2 * Az események hátterét nem ismerjük, de lehet, hogy a párton belül attól tartottak, hogy elveszítenek egy biztosnak vélt mandátumot, és ezt rótták fel a hűséges politikusnak. Ez a magatartás bizonyára nagyban hozzájárult a nyilvános politizálástól való visszavonuláshoz. Pétery csapongó, szélsőségesen változó lelkiállapota, mely pár év múlva mély keserűségbe csapott, már ekkor felbukkant, hiszen mély megvetést érzett a szerencsétlen nép iránt. Ez ellenfeleit, az őt támadók csoportját jelenti, de ekkor még boldoggát tudta tenni a "hazafias nép", mely hangos éljenzés közepette körbehordozta vállán. 26 Pétery, bár a parlamenttől visszavonult a politizálástól nem, és pusztapói kúriájából figyelemmel kísérte az eseményeket. A választásokat követően két ellentétes folyamat indult meg a balközépen belül. A párt vezérei, Tisza Kálmán és Ghyczy Kálmán, egyre több hajlandóságot mutattak arra, hogy a kormányra kerülés érdekében feladják a párt eredeti programját, a „bihari pontokat" 27 . A balszárnyon lévő politikusok visszautasították ezeket a törekvéseket és felvették a kapcsolatot a 48-asokkal. Az ellenzék erőinek egy pártban történő egyesítését tűzték ki célul. A közös programot a bihari pontokra és Irányi Dániel 28 1872-ben született 48-as programjára kívánták építeni. A pártalakulás előkészítésére egy sajtó részvénytársaságot kívántak létrehozni, mely Nemzeti Függetlenség vagy Nemzet címmel 1873 márciusában új ellenzéki közlönyt indított volna. A főszerkesztői teendőket Simonyi Ernő 29 látta volna el, míg a szerkesztőbizottság munkájában Helfy Ignác 30 , Mocsáry Lajos, Pétery Károly és Szederkényi Nándor 31 vett volna részt. 32 Tehát Péterynek fontos szerepet szántak az előkészítő munkában, és ő mint gyakorlott tollforgató vállalta a feladatot, mely az új pártalakulat eszmeiségének kialakításában várt rá. Ez is integrátor szerepét bizonyítja, hiszen mivel mindkét csoport ismerte ez alkalmassá tette arra, hogy a leendő pártlap munkatársa legyen. 1892-től Fülöpszállás országgyűlési képviselője. Tisza Kálmán híve volt, 1874-ben azonban a baloldali ellenzékhez csatlakozott. 1874-ben a BALOLDAL t szerkesztette, 1875 után az EGYETÉRTÉS című lapja a függetlenségi párt egyik vezető sajtóorgánuma volt. 22 DÖRGŐ DÁNIEL: (1831-1891): középbirtokos, gyümölcstenyésztő. Pétery Károly barátja, és ugyancsak barátja Bereczki Máté pomológusnak is, akit Pétery Károlyhoz is közeli barátság fűzte. 23 Dörgő Dániel levele Bereczky Máté pomológusnak. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára 1.184. Köszönöm dr. Tolnay Gábor segítségét, aki figyelme met ezen forrásra felhívta. 24 Pétery Károly levele ismeretlen Ferkóhoz In: OSZK Kézirattára, Levelestár 25 Uo. 26 Uo. 27 Bihari pontok: A kiegyezés utáni időben, a Tisza Kálmán és Ghyczy Kálmán vezetése alatt álló balközép párt közjogi programja. A párt 1868. március 17-én Nagyváradon kelt körlevelében a delegációk és a közös minisztériumok megszüntetését, külön magyar hadsereg felállítását, pénz- és kereskedelmi ügyeink függetlenítését és külön diplomáciai képviseletet követelt. Tisza Kálmán 1875-ben letért erről az alapról, ahogy mondták abban az időben: "szegre akasztotta a bihari pontokat". 28 IRÁNYI DÁNIEL, Halbschuch (Toporc, 1822. február 24. - Nyíregyháza, 1892. november 2.): politikus. A kiegyezés után, 1868-ban Pécs város még távollétében választotta meg országgyűlési képviselőnek, 1869-től a 48-as párt elnöke. A Függetlenségi Párt megalakulása után (1884) annak is elnöke, bár később befolyása csökkent. 420
