H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)
Gócsáné Móró Csilla: A tápiószelei köznemesek társadalmi és gazdasági szerepvállalása a 18-19. században
A szabadságharc bukása után Rákóczy János sorsa több ezer katona és közszereplő sorsához hasonlóan alakult. Bujdosott, emigrált, 90 majd távollétében jelképesen felakasztották. Bujdosásában a jeles magyar író, Madách Imre nyújtott menedéket. A politikai üldözött Rákóczy János bújtatásáért Madách Imrét 1852-ben elfogták és vizsgálati fogságba vetették, ahonnan 1853 márciusában szabadult. 9 ' Rákóczi János visszatért az emigrációból, 1861-ben már Pest megye felelősségteljes hivatalát töltötte be, főjegyzőnek választották. 1869-től baloldali politikusként országgyűlési képviselőként működött. 92 Birtokok, birtokosok, kúriák a 19. századi településen Tápiószele földesurainak többsége a protestáns vallás követője volt (a tápiószelei evangélikus temető számos síremléke kőbevésett emlékezetük) . Mivel számos nemesi család a 18. század második felében lakhelyül választotta e települést, ezért szükségessé vált az önálló templom építése. Ruttkay János (1778-1847) szelei földbirtokos, evangélikus főfelügyelő 1824-ben felhívással fordult a többi birtokoshoz a templom építésének előmozdítására. Még ez évben a következő felajánlásokat tették a helyiek: 93 Dubraviczky Antal 2000 Ft Káldy Kálmán 500 Ft Dubraviczky Simon 243 Ft báró Prónay Simon 200 Ft Nagy Gábor 200 Ft Viczián István 185 Ft Viczián János 175 Ft Dömők János 150 Ft Rákóczy András 127 Ft Fáy Ferenc 100 Ft Sirák Pál 100 Ft Ruttkay Mihály 150 Ft Czékus József 60 Ft Teszáry János 50 Ft Jalsovszky Mihály 50 Ft Ruttkay János 16 000 tégla Darvasné Battik Klára 9700 tégla és 25 Ft A templom építése 1825-ben megkezdődött. Később a zést és a harang beszerzését is a helybeli köznemesek finanszírozták. 94 Az 1830. évi népszámlálás adatai szerint Tápiószele össznépessége 2320 fő volt. Vallási tekintetbén 1773 fő római katolikus, 245 fő evangélikus, 243 fő izraelita, 58 kálvinista, 1 görög keleti hívőt írtak össze. 95 Tíz évvel később a lakosság létszáma 500 fővel nőtt. Fényes Elek szerint 1840-ben Tápiószelén „egy rendes orvos működik, kinek fizetéséről a tápiószelei uradalom közös jövedelemkönyve 90 BONA 1987. 279. p. 91 SZINNYEI VIII k.,1902. 202. p. 92 KŐSZEG11899. 93 A tápiószelei evangélikus egyház iratai 1824. év, Evangélikus Lelkészi Hivatal, Tápiószele 94 KUSTRA1998. 394 tesz említést... postahivatala, fogadója, serháza, több csinos urasági lakóháza van. Földje termékeny, nádja bőven van, juh és szarvasmarha tenyészete nagy fontosságú. Földesurai: Dubraviczky, Gyürky, Ruttkay, Káldy, Szathmáry, Komjáthy, Ballá, Dömők, Rákóczy, Viczián, Nagy Bogyai, Zsombori, Veres, Sárközy, Tesszáry, Ebeczky, Szodorai. Ezek a családok bírják még az ide tartozó Birincsek, Alsó- és Felső-Félegyháza, Kara, Küső-Mező pusztákat." 96 A 19. század második felének Tápiószeléjéről Galgóczi Károly megyei monográfiája pontos leírást ad: „A község egy nádas tó parton dombos helyen fekszik. Alatta délre folyik az egyesült Tápió, mely itt már a Hajtat is magába fogadta. Közönséges nád és sárfal kerítéses házai közt számos szép úrilak. 97 " Lakosainak száma: 2884 fő. A római katolikus népességét tetemesen szaporítja határához tartozó puszták lakossága: Birincsek (339 fő), Kis-Félegyháza (471 fő), Külső-Mező (165). Tápiószele határának tagosítását 1845-ben hajtották végre, ami jó hatással volt a köznemesi birtokok ésszerű kezelésére. Tápiószele 15 479 katasztrális holdat kitevő határának művelési ágak szerinti megoszlása a következő volt: 98 szántó: 7052 k.h. erdő: 420 k.h. rét: 1342 k.h. szőlő: 324 k.h. legelő: 4374 k.h. nádas: 245 k.h. fanett: 1722 k.h. (földadó alá nem eső terület) A 18. századi adatokkal egybevetve megállapíthatjuk, hogy jelentősen nőtt a szántóföld aránya, valamint a szőlő és erdő területek nagysága. Tápiószele határának birtokosai a 19. század második felében elsősorban Ábrahámtelek, Klára-telep, Halesz részein a futóhomok megkötésére főként szőlőt és erdőt telepítettek. Az 1895. évi mezőgazdasági összeírás már 451 k.h. szőlő és 676 k.h. erdő területet jegyzett fel. (A nagymérvű szőlő telepítésre utal az, hogy az 1950-ben önálló községgé lett Halesz a Tápiószőlős nevet kapta). A szelei birtokosság gazdasági erejét jól mutatja a megyei virilisek jegyzéke: 1876-ban a legtöbb adót fizetők az alábbiak voltak: 99 földbirtokos neve adóforint Tafler Adolf (Tápiógyörgyei lakos, de Szelén is volt földje) 9309 frt (7.) Hofferlgnácz 1034 frt (90.) Sárközy Pál 676 frt (141.) Reinlelgnácz 667 frt (144.) Viczián Elek 604 frt (158.) Viczián István 519 frt (186.) Pest megye 300 legtöbb adót fizető birtokosa 1893/94-ben: 100 Györgyeilllés (korábban Tafler családnévvel) 9099 frt (11.) id. Benedicty Gyula 1060 frt (95.) Reinlelgnácz 975 frt (158.) Viczián Albert 965 frt (161.) Viczián Elek 901 frt (183.) 95 CSÁKY 1999.47. p. 96 FÉNYES 1857. II. k., 445. p. 97 GALGÓCZ11877. 223-224. p. 98 Uo. 99 GALGÓCZ11877. 1. k., 228-235. p. 100 MAGYAR ALMANACH 1894.
